Blogosz

MESE NINCS.

Nem ilyen lovat

2009. augusztus 31. 15:44 - BlogoszEditor

Na, ezt is megkaptuk, köszi.
Mióta hazajöttem szabiról, minden nap elnézem a városi stadionon díszelgő feliratot. Arra visz a villamos, s van alkalmam személgetni ezt az esztétikai Csernobilt.

Vagy három hete történhetett az arculati atomcsapás, ekkor rakhatták ki gányolhatták fel ugyanis - az amúgy szocreál szürkeségében évtizedek óta visszafogottan borzasztó stadionra - ezt a névtáblát.
Van róla pár rossz képem. Rossz, mert nem látszanak rajta a szabad szemet viszont nagyonis bántó egyes részletek. Bár az így is megállapítható, hogy teszem azt általánosban sem lenne nyugodt szívvel átmenő az a kisdiák, aki ilyen munkát ad be.

sv100021.jpg

Nézzük (bár jobb oda sem nézni): először is a stadion óriási felületet nyújt a saját nevének elhelyezésére. Ehhez képest az egyik lelátó egyis sarkába gyömöszölték be a táblát. Amitől a szépérzék eleve felköti magát az emberben, meg sem várva a fejleményeket.

stadion.jpg

Pedig vannak fejlemények is: három egységre (szomorú, a fészerből előbányászottság érzetét adó táblácskára) van osztva a felirat. Holott a két címer szerves része (lenne) a kompozíciónak, úgyhogy egyben kellene lenniük. Felszerelni sem sikerült rendesen a táblákat. egyenetlen az egész, mintha épp leesni készülne. Az pedig egyenesen röhejes, hogy kitüremkedik alóluk az a fajta hab, amivel a korszerű ablakok kereteit is szigeteni szokták - s amely hab fölöslegét a megkötése után jobb helyeken egyszerűen lenyesik.

Továbbá láthatóan súlyos anyaghiány van: azt a táblát, amelyen maga a felirat van, egy milliméterrel sem tudták volna szélesebbre szabatni azért, hogy a "Stadionul municipal" sorában lévő betűk rendesen elférjenek rajta, s még hely is maradjon előttük és utánuk. Pedig nagyon kívánná a szem, ugye, hogy ne ilyen hirtelen induljon és ne olyan zavaró skótsággal fejeződjön is be a felirat felső része.

Más a helyzet a "Iuliu Bodola" szavakat tartalmazó sorral. Itt volt bőven hely a betűknek, elöl és a végén is. Ez meg annyira váratlannak bizonyult, hogy nem is tudták, mit kezdjenek vele. Ez a zavar végül azt eredményezte, hogy nem is sikerült középre helyezni e két szót, még véletlenül sem. A "Iuliu" még úgy indul, hogy övé a világ, mehet ameddig akar, ihaj. Ám mire a "Bodola" következik, szegénynek már alig van hely, szinte nem is sikerült befejezni, majdnem ki sem fért a táblára a vége.
Ilyen jellegű, lazán, helytúltengés érzetével indított, majd a végén gyömöszölt feliratokat a falakon láthatunk, stílusosan például éppen olyasmiket, hogy "Muie Steaua!" És az utolsó betűk már alig férnek oda, összeérnek, tömörülnek, mielőtt elfogy a falfelület. Vagy panelházak környékén, olyasmiket, hogy "Mici néni egy olcsó ku" - és a végét néha már ki kell találni, mert elfogyott a tér.

Oké, persze nem nagy feladat rájönni, hogy Mici néni - a közlő szerint - kurva.
Ám arra már nehezebb rájönni, miért kellett - a látható végeredmény szerint - egy sufniban összetákoltatni egy hivatalos feliratot, ahelyett, hogy a mindenütt nyüzsgő dizájnercégek egyikével legyártatták volna cirka egy nap alatt. Az sem világos, hogy lehet ennyire elszúrni, s ha már elszúrták, minek kell azt kirakni, ahelyett, hogy újat rendelnének. Mondanám, hogy a térlátás hiányára (is) utal az, amit ott díszeleg, de tévednék: a látásnak mint olyannak a hiányára utal.

S hogy egyáltalán miért kell ezzel foglalkozni? Nos, mert a sötét kilencvenes éveket idézi, az pedig nem jó. Akkor bárki felírhatta a taxijára fekete szigetelőszalagcsíkokból kirakva, hogy "Taxi", a kocsmára meg olajfestékkel fenyalta, hogy az kocsma. A slendriánság, a balkáni nemtörődömség, a lepusztulás jelei ezek. Nem kellene visszaengedni őket, úgyis nehéz kiirtani a nyomaikat mindmáig.
Továbbá: a város központi fekvésű stadionjáról van szó, amelyen évtizedek óta nem volt semmilyen felirat. Ha pedig most lett, akkor nem kellene köpni arra (is), hogy az milyen.

Amúgy maga az elnevezés még értelmezhetetlen is.
Mert ugye azt mondja, "Iuliu Bodola" a stadion neve. Márpedig ilyen labdarúgó sosem létezett. Volt viszont egy Bodola Gyula nevű, aki a román és a magyar focit is erősítette. Egészen Hagiig Bodola Gyula volt a román labdarúgás legeredményesebb válogatott támadója, s pár évet Váradon is játszott. Ám benne történetesen egy csepp román vér sem volt, így még véletlenül sem hívhatták Iuliunak. Ennyit erről.
És amúgyis felmerül a kérdés: miért is nem kétnyelvű az egész felirat? A válasz az eddigiek tükrében: ezúttal jobb is, hogy nem az.

Szerintem például Angelina Jolie-nak sem tetszene. Akit - egy másik váradi, arculatot is értintő, vitatott projekt keretében - ide vár az egyik leggazdagabb polgártársunk. Mudura Sándor Alexandru Alexanderről van szó (azt már csak ő tudja, mikor épp hogyan szereti szólíttatni magát), aki egy újabb furcsa húzás keretében óriási komplexumot szeretne építtetni a szintén általa emeltetett Lotus Center szomszédságába. Termálfürdő, a térségben példátlan méretű toronyház-hotel is lenne ott, s az egész egy minivároskára emlékeztetne. A vonatkozó terveket már be is nyújtotta a váradi önkormányzatnak, támogatást kérve.
Nos, a látványterv hozzám is eljutott, s azt lapozgatva egyszercsak nem mást láthat az ember, mint Angelina Jolie-t! Amint egyik örökbefogadott gyermekével sétálgat a később esetleg megépítendő nagyváradi fürdőkomplexum egyik sétányán...
Ki is másoltam a látványterv-füzetből a vonatkozó lapot, meg ki is nagyítottam a benne szereplő művésznőt, mutatom:
medical-hotel-and-spaa.jpg

angie.jpg

Szóval Muduráék - pontosabban az általa megbízott cég - Jolie-t és egyik gyermekét álmodták Nagyváradra a majdani épületek melletti leendő sétányokra. Lám, mit tesz az, ha az ember oda sem figyelve levesz pár képet a netről és bepasszintja a saját tervei közé...

De ez legalább egy kis kedves dizájneri hiba.
Az viszont mogorva és súlyos, hogy Várad arculata változatlanul egyre kevésbé egységes, mindinkább széteső, s a közintézmények sem törődnek azzal, mit művelnek. Akkor sem, ha komolyabb befektetésekről van szó, s akkor sem, ha csak egy vacak tábláról. Arculati témában is nagyon nehéz megszabadulni a komcsi örökségtől.

Pedig kellene. Ahogy egy másik feliraton láttam - ezúttal Magyarországon -, ez tényleg nem könnyű, és számos buktatója van. Az adott felirat ugyanis alaposan kidolgozva, igazán kalligrafikusan megalkotva, szép, csillogóan fekete festékkel felhordva, precíz vonalvezetéssel díszeleg egy épület falán.
Alkotója a kommunistákat akarta elküldeni, de a vélhetően valóban sokáig tartó és alapos felfestési munkálatok során kifelejtett egy betűt. Így most ez áll ott, óriási betűkkel: "MOCSKOS KOCSIK!"

Hát igen. Azok is.
De most nem ez a téma.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr372637910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.