Blogosz

MESE NINCS.

A politika öl

2010. február 16. 23:52 - BlogoszEditor

Vannak témák, amik egyszerűen azt eredményezik, hogy az ember valahányszor rájuk gondol, a lelki tányérjait vagdossa a lelki falához, és lelki haját lelki kezeivel tépi ki.
Egyszerűen ilyen ez az ország: ha a lakosa nyitott szemmel jár, akkor szinte minden nap hülledezhet és felháborodhat valamin.

S ugye vannak ezen belül visszatérő témakörök is - a rothadás ama furcsa gócpontjai, amelyek bár folyamatosan rothadnak, sosem tűnnek el, nem bomlanak le végül, hanem maguk körül bomlasztanak le mindent, ami normális. Ilyen például a tanügy, az igazságszolgáltatás és az egészségügy.
Rengeteg a gond velük, s mégis érinthetetlenek. Lehet az ember idegbeteg, pedofil, gyerekgyűlölő, bunkó kubikos, ha egyszer bekerült az tanügybe, megverheti, megerőszakolhatja, megbecstelenítheti, idiótává nevelheti a gyerekeket, kenőpénzt követelhet, vagy akármi mást tehet, mert a szakma maffiája össze fog zárni előtte és megvédi. Sok-sok példa van arra, hogy akármilyen bűnt követ el egy-egy tanügyi alkalmazott (nehogy már pedagógusnak nevezzem), észbontó módon mégis a szakmájában maradhat. Sőt, a legtöbbször a munkahelyén is. Magam is több ilyen díszpintyet ismerek.
Ugyanez a helyzet az igazságügyben a korrupt, bűnöző, vagy egyszerűen csak a dilettáns ügyvédekkel, bírókkal, ügyészekkel, miegymásokkal is. A legtöbbször ebben a szakmában is már a vizsgálati stádiumban elkezdik mosni az illető kollégájukat, s mire épp rács mögé kellene pöccinteni, már kristálytiszta is. Vagy ha nem, akkor egyszerűen csak elkenik az ügyét és marad.
S itt van ügye a gennygócok gyöngye, az egészségügy. Amelybe egyszerűen beözönlöttek - és özönlenek még most is, folyamatosan - a mészárosok. Akik csúszópénzen vették az oklevelüket valami huszadrangú suszterképző intézettől, s karrierjük további menetét egyszerűen további kenőpénzzel teszik olajozottá. De megtérül ám! Hiszen emellett még arról is híres az egészségügy, hogy a benne dolgozók jelentős része örömmel, tapsikolva végignézi akár a beteg halálát is, ha nem kapott elegendő mennyiségű csúszópénzt. Továbbá ez a szakma is közismert arról Romániában, hogy a lincselésre is rég megérett művelőit is megvédi, ahelyett, hogy példásan kilökné. Vághat az orvos pillanatnyi elmezavarában, vagy épp hozzá nem értése miatt péniszt, vagy hagyhatja meghalni a kórház előtt elütött beteget, anélkül, hogy kimennének hozzá az utcára, sőt, akár a páciens nemzetiségi hovatartozása miatt a haláltusáját is megnehezítheti (ezekre ismét konkrét példák vannak), végül mégis orvos marad. És továbbra is emberekkel dolgozik.

Épp ezekben a napokban írtam az újságban arról az esetről, amikor egy Biharon élő váradi srác közlekedési balesetet szenvedett, súlyosat, de távolról sem életveszélyeset - majd a megyei kórházban meghalt. Ma sem bírom felfogni, hogy van az, hogy például a lábtörését csak napokkal a beutalása után műtötték meg. Ráadásul eme banális beavatkozás után a 17 éves áldozat - az utókezelésbeli hanyagságok miatt keletkezett vérömlenyek következtében - meghalt.
Az egészségügyi felügyeleti hatóság azóta is tököl: úgymond zajlik a vizsgálat. De jól tudjuk, hogy valójában az egész ügy elkenése zajlik. Eddig sem találtak egyetlen felelőst sem. Sem orvost, sem ápolót.
Ráadásul sokan hajlamosak azt hinni, hogy a tisztességes végkifejlet az lenne, ha megneveznék a felelősöket. Hát egy frászt. Már annyira beleszoktunk ennek az aljas országnak az ügymenetébe, hogy elfelejtjük: az ügy akkor lenne rendesen lezárva, ha a felelősöket nemcsak megtalálnák, hanem meg is büntetnék, esetleg két lábbal rúgnák ki. Na ezt viszont tényleg elfelejthetjük.
És nem, nem a szemet szemért elvről beszélek. Hanem arról, hogy egyszerűen ez így lenne normális. (Aki eléggé régen él már Romániában, az nyilván nem értette már az előző mondat utolsó szavát - keresse meg az értelmező szótárban.)
Az utóbbi hónapokban csak ebben a megyében volt már csecsemőhalál, kismamahalál, fiatal áldozat elhalálozása - és egyetlenegyszer sem találtak senkit felelősnek semmiben. A "vizsgálatok" eredménye minduntalan az, hogy elküldik a jegyzőkönyvet, amelyben leírják, percre pontosan mikor került kórházba az illető, milyen beavatkozásokat hajottak végre rajta, s egészen pontosan mikor konstatálták aztán a halál beálltát. És?! Ez vizsgálat?! Hát dehogy. Ez az előzmények ismertetése csupán. Ám ők ezzel szokták lezárni az ügyeket. A halálesetekel kapcsolatos "vizsgálatok" tehát lényegében annyit szoktak kideríteni, hogy a beteg meghalt. És ezzel nálunk le lehet zárni bármelyik ügyet.

A fentebb említett eset kapcsán kaptam egy levelet is.
Ismertetem, bár ettől sem fog változni semmi. "Két nap óta nem megy ki a fejemből a Takács fiatalember halála. Belevaló fiatalember volt, a diáktanács tagja és mindenki szerette - megengedhetetlen, hogy egy kórházban ne tudjanak meggyógyítani egy banális lábtörést, mert az orvosok nem értik a mesterségüket, és emberek haljanak meg miattuk. Olvastam a cikkedet, sajnos h ezt kellett írnod. Egy másik esetet is elmondanék Neked ami egy tanulóval esett meg, de szerencsére a mai nap folyamán már megkapta a megfelelő kezelést. Bebek Lóránt 2 hete rosszul lett, a mentő elszállította a margittai kórházba, onnan pedig a megyei kórházba került, az idegsebészetre, Mohanhoz. A diák nem látott, dupla volt a látása, ahhoz hogy lásson, le kellett takarja a szemét. Mohan megcsinálta a CT-t (mert a szülők adtak neki pénzt) és elküldte szemvizsgálatra. Megállapította, hogy idegalapon beteg a szemével.
Mivel a srác albérletben lakott Kágyán, és az ottaniak unokatestvérét a járványkórházba utalták, a szülőknek az a gondolatuk támadt, hogy megvizsgáltatják Lórántot is a járványkórházban. Kiderült, hogy Lóránt is fertőzést kapott a disznósonkától. Végül meg is kapta ma az ellenszert, s még lehetett rajta segíteni. Ha később vitték volna be, ő is elmegy.
A megyei kórházban nem tudják megállapítani a betegségeket! Akkor miért engedik, hogy az ilyen orvosok dolgozzanak?
Nem ismerik fel mi okozza a dupla látást, mert nem végzik el az analíziseket, ami kötelező lenne? Az egyik kollégámat műtötték a megyei kórházban vakbéllel, és ő mondta, hogy úgy küldik az embereket a műtőbe, hogy előzőleg semmi analízist nem végeznek el, arra hivatkozva, hogy »fiatal vagy, semmi bajod«."

Hát ilyesmik zajlanak. Nap mint nap valahol az országban.
És egyáltalán nem túlzás az sem, hogy a politika a szó szoros értelmében is öl. Ugyanis ezen a romlott egészségügyi rendszeren is a politikum terpeszkedik még ráadásul. Az orvosok és ápolók jelentős része a beteg pénzét szippantja el, a politikum pedig az ágazatét.
Hiszen politikai alapon nevezik ki a szakminisztert, az államtitkárok nagyrészét, a kórházigazgatókat, az egészségügyi ellenőrző hatóság vezetőit a megyékben. De politikai alapon dől el az is, hogy e rendszeren belül ki kap (részben ellopható) támogatást és ki nem.
És tökmindegy, ki van éppen hatalmon, mindig ugyanazzal foglalatoskodik az épp regnáló falka: a csoportérdekeik érvényesítésével, a saját és a mecénásaik bizniszeinek beágyazásával a rendszerbe. Slussz, passz.
Jelenleg például innen a megyéből származó egészségügyminiszter van hivatalban. Örvendetes. Örüljön is az, aki lát valami változást. De ha valóban változást vél látni, akkor sürgősen forduljon orvoshoz...
És volt már olyan is, hogy speciel az egészségügyi tárca egyik államtitkára volt Bihar megyei magyar. Aki úgy került oda, hogy sem köze nem volt az egészségügyhöz, sem lövése róla. De mivel máshonnan éppen kihullott, gyorsan be kellett nyomni valahova - s pont egy ilyen hely volt szabadon. Egyszer, amikor Bukarestben voltam, s épp az Egészségügyminisztériumba keveredtem, mintha láttam volna pár percig dolgozni... Igaz, nem figyeltem rendesen. Legalábbis paírokkal rohangált a folyosókon.
Ez vagy két éve lehetett. Azóta sem változott semmi. Sem a Bihar megyei egészségügyben, sem az országosban. Ahogy előtte sem.
Ja, hogy egyetlen embertől nem is fog? Ez igaz, de soktól sem változik. Látjuk, sőt, megéljük. Én példákat mondtam. Amelyek mind pont arra utalnak, hogy a politikum tovább súlyosbítja bármelyik - lényegében az összes - ágazat helyzetét. Ráadásul tudatosan. És nincs az a párt, az az erő, amelyik másként cselekedne, ha hatalomra jut.

Szerintünk dögöljenek meg. De szerintük meg mi dögöljünk meg. Végül mindig nekik jön be...
És ez nem afféle populista, demagóg kiszólás. Aki még mindig annak hiszi, az nézzen már körül egy kicsit...
Ez a helyzet maga. Aztán négyévente úgyis újraélesztenek pár napra, amikor választás van. Utána halott megint mindig minden. Felelősök pedig sehol, az ügyek takarosan lezárva. A föld elegyengetve fölöttük.
Kérik a következőt...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr652637982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.