Blogosz

MESE NINCS.

Kő kövön

2010. február 20. 10:40 - BlogoszEditor

Újabb nagyívű projekt készül Nagyváradon - amelynek kapcsán már megint meg sem nyikkan az a párt, amelyik pedig állandóan úgymond a magyar érdekképviseletet vindikálja magának (persze csak kampánycélokból és pénzalapok megszerzésének, kezelésének, majd eltapsolásának céljából).

Arról van szó, hogy kiderült: Várad főterén - azaz a Szent László (Unirii) téren - új szobrokat állítanának fel. Egyből hármat is. Ám mindegyik alkotás kizárólag román személyiségeknek állítana emléket, magyar vonatkozású egy sem lenne.

nv.jpg Maga sem tudja, hogy került ide, de rövidesen jöhetnek a társai is:
Mihai Viteazul áll a Szent Lászlón

Megkaptam tegnap egy kedves embertől a vonatkozó iratot, amelyik bizonyítja, hogy ilyesmi készül. Ötletbörzét hirdetnek ugyanis a Ferdinánd tér és a Szent László tér "restauratív rendezésére, felújítására és fejlesztésére". És a tervezőmérnököknek szóló kiírásban már eleve szerepel, hogy az új látványtervekbe lehetőleg iktassanak be három felállítandó köztéri szobrot is.
A Román Ortodox Egyház ugyanis "határozottan kérte", hogy a Holdas templom előtt legyen szobra Roman Ciorogariu néhai ortodox püspöknek, a görög-katolikusok a saját egyik volt püspökük, Valeriu Traian Frenţiu szobrát állítanák fel a templomuk előtt, ugyanakkor visszaállítanák a főtérre a Ferdinánd királyt és Mária királynét ábrázoló alkotást is.
Tessék, itt vannak a vonatkozó részek - meg még pár érdekesség - az építészeknek szétküldött kiírásból.

untitled.jpg

unntitled.jpg

(...)

untttitllled.jpg

uuntitledd.jpg

Leszögezem: egyáltalán nem vagyok annak híve, hogy ha kell, ha nem összevissza szobrokat állítgassunk mindenféle magyar nemzetiségűnek. Főleg nem vagyok híve ennek, ha csakis olyan megfontolásból történik ilyesmi, hogy "ellensúlyozzuk a románok szobrait". (Meg néha azért, hogy valami kőpasas, vagy bronzfószer felállításával villogjanak az elérzékenyült választók előtt.)

Ám itt most a magyar múlttal is hangsúlyosan bíró Nagyvárad történelmi városközpontjáról, főteréről van szó. Amit teleszobroznának. (Tegyük hozzá, hogy már így is régóta áll ott egy Mihai Viteazul-szobor, dacára annak, hogy az illetőnek semmi köze nem volt Váradhoz. Ráadásul az alkotás régebben is szúrta egyes szépérzékkel megáldott románok szemét is, s mostanság is bele-beleszúr, még az erre járóknak is.)

S a helyzet az, hogy itt nem a románok a hibásak. Hanem a megélhetési magyarok.
Hiszen ugye nem várja senki azt, hogy román egyházak, vagy román városvezetés fog majd édelegni nekünk, hogy "ugyan, nem lenne valami ötletük önöknek, magyaroknak is, ha már a város főterét fel akarjuk újítani?" Ehelyett esetleg el tudnám képzelni azt, hogy a város vezetésében és a mindenféle helyes kis hivatalokban ücsörgő és körmüket reszelgető magyar születésű döntéshozók egyszer mondanak is valamit, javasolnak, kezdeményeznek olyasmit is, amikről amúgy csak kampányokban szoktak szónokolni.

A feltételes mód azonban nem véletlen: csak el tudnám képzelni, hogy tesznek is valamit, ugyanis sosem szoktak. Ilyen témában sem.
Jaj de jó tehát, hogy van magyar alpolgármestere Nagyváradnak, s van frakciója a városi tanácsban, s vannak midnenhova bedugdosott embereik. Olyan, mintha nem is lennének.
A történelmi magyar utcanevek ügyét sem voltak hajlandóak rendezni mostanáig sem, inkább néha összevissza beszélnek róla, de többnyire erről is mélyen hallgatnak - úgyhogy ne csodálkozzunk, ha a főtér szoborügyeire is csak rábólintanak majd. Nekik más érdekeik és más dolguk van az önkormányzatban, nem az ilyesmi.

Továbbá: vegyük úgy, hogy a román többség részéről sem pártok tettek javaslatot e szobrokra. Rendben. De magyar részről meg senki. Sem egyház, sem civil szervezet, sem kulturális egyesület. És közben ne felejtsük el, hogy ez utóbbiak is a két magyar politikai oldal valamelyikének a hálójában vergődik. Úgyhogy ugyanoda jutunk vissza, ha potenciális javaslattevőket és a nagy csendért felelősöket keresünk...

Azt is lehetne mondani erre (bár szerintem butaság, de azért befogadóan villantsuk meg), hogy nem is lényeges olyan jelképes kis semmiségekkel foglalkozni, mint holmi utcanevek és szobrok, s ilyesmik. Pínz kő ide, apám, meg munka, meg tokaszalonna, meg a nyugdíjak emelése, azzal törődjenek. Csakhogy szerintem ha mondjuk ez így van (bár véleményem szerint csak teljesen érzéketlen tuskók érvelhetnek így), akkor azonnal meg is lehet fordítani: ha ezek valóban kis jelképes semmiségek, akkor hogy lehet, hogy még ennyit sem rendeztek évek során sem azok, akik saját maguk szerint minket képviselnek? Nem gyanús itt valami? Még mindig nem? Húsz év után sem tűnik fel semmi?

Azt egyébként e témában nem árt tudni, hogy egyáltalán nem vagyok soviniszta. Sőt, gyermekbetegségnek tartom az ilyesmit. Viszont nem is sovinizmus az, ha az ember a történelmi hűséget szeretné viszontlátni a történelmi központ városképében is. Ha már úgyis hozzányúlnak, s átalakítják kicsit.
Meg látni szeretném még a valós etnikai viszonyok tükröződését, s általában is a realitásokat.

De ezt aztán várhatjuk. A helyi politikában (is) részt vevő magyar nemzetiségűek nagyjából egy dolgot tudnak - s más jellegű érdekeik miatt csak egy dolgot is akarnak - felmutatni: a fehér zászlót.
Ja, és még valamit: egy köztéri alkotást. Hiszen a teljes igazság kedvéért emlékeztetnem kell a Tisztelt Olvasót arra, hogy a helyi RMDSZ igenis elhelyeztetett nemrégiben egy köztéri alkotást Nagyváradon. És hogy mi volt az? Hát a saját megalakulásuk 20. évfordulóján őket dicsőítő emlékmű.
Ez nem vicc. Erre igenis áldoztak mindent, ami kellett hozzá. Ezt kijárták, elintézték. Aki nem látta, nézze meg. Vagy inkább ne. Mivel tényleg létezik ilyen, s amúgy nem is valami esztétikus. Tavaly december végén avatták fel. De legalább félreesőbb helyen áll, mégpedig a római katolikus püspöki palota Múzeumkert néven ismert kertjének egy szegletében.

A baj az, hogy az RMDSZ-emlékmű (akárcsak például a Kozáček-mellszobor) valóban jelképet hordoz magában.
Hiszen hozzá hasonlóan félreesőbb helyeken van Nagyváradon (is) az épp általuk "képviselt" a magyar ügyek. S félreesőbb helyen áll Váradon maguk a magyar vonzatú köztéri alkotások közül is jópár. Tehát az olyanok is, amelyek jobb sorsra lennének érdemesek, nem holmi párttömjénező vackok. És ugyanígy teljesen félreeső helyen van a "képviselet", az "érdekvédelem" és az ilyesmi.

Amit én egyébként már nem is várok, hiszen ép ésszel egy teljesen átlagos párttá lett , belterjes csoportosulástól nem lehet ilyesmit várni. Viszont ők maguk ismételgetik állandóan, még mindig ezeket a frázisokat. Úgyhogy rajtuk joggal lehet számonkérni.
Legfeljebb majd elmagyarázzák ezt is, s közben egy kicsit megsértődnek, s azzal el van intézve.

Mi meg várhatunk tovább.
Nem is tudom, mire várunk. Csak úgy álldogálunk. Mint az ügyeink.
Szobrozunk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr622637985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.