Blogosz

MESE NINCS.

Jól nézünk ki

2010. április 20. 16:43 - BlogoszEditor

Az volt a házi feladat nemrégiben az egyik Várad melletti iskolában, hogy a gyerekek készítsenek fogalmazást arról, milyennek képzelik az újságírókat.
S mivel mi vagyunk legközelebb hozzájuk, arról írtak, hogy minket milyennek képzelnek.

nyolcadik-bne.jpg

masodik-bn.jpg

Kiszivárgott néhány fogalmazás ezek közül. (Pontosabban addig maceráltam az iskola egyik alkalmazottját, amíg végül inkább szivárogni kezdett.)

A dolgozatok alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az ifjúság a helyes úton halad, megfelelő a realitásérzéke és kitűnően látja a romániai magyar sajtó fő csapásirányait, tendenciáit is. A gyerekek szerint ugyanis alapvetően jól nézünk ki mi, újságírók. :)

Vannak olyan diákok, akik kicsit idealizáltan képzelnek el minket, náluk már túl jó a helyzetünk: laptopokkal surranunk, jószívűek vagyunk, a cikkeinket előbb vázlatban írjuk meg. Ez azonban még a jövő, ám minderre persze törekszünk. (Főleg a laptopokra.)
Aztán vannak, akiket az ragadott meg, hogy nagy a székházunk, s van benne lépcső meg doboz. Náluk vélelmezhetően még erősíteni szükséges a kisebbségi magyar sajtó penetrációját - mindaddig, amíg az épületen kívül minket is felfedezni vélnek benne, valahol a dobozok között, vagy legalább a képzeletük apró szegletében, a hatalmas falakon belüli élet halvány jeleiként megjelenünk. ;)
És ugye ott vannak az igazlátó gyerekek is: akik nagyon helyesen az gondolják, hogy szépek vagyunk. :-P
És - teszik hozzá ugyanők, abszolút jogosan - okosak és kedvesek, és viccesek.
Azt hiszem, e gyerekeknek méltán kijárnak a maximális érdemjegyek a fogalmazásaikra. Továbbá külön jutalomra is jogosultak, a magam részéről pedig nekik ítélem az Objektivitásért díj gyémántfokozatát.
Most milyen jogon ellenkezhetnénk? A legőszintébbek mindig a gyerekek. :D

Ám vannak olyanok is, akik akaratlanul is a negatívumokra céloznak. Egyikük szerint például az újságírónak "óriási képzelőereje van". Aha. Én is dolgoztam ilyennel. Az így születő anyagokat hívják mindközönségesen kamunak.
Aztán akad, aki tényszerűen megállapítja: "van, aki nem szereti az újságírókat". Hát van. Amikor ezer évvel ezelőtt a magyartanárnőmnek véletlenül elszóltam magam, hogy újságíró szeretnék lenni, majdnem a szemem előtt kapott infarktust. Majd levegőért kapkodva kifejtette, hogy a szeme elé ne kerüljek, amíg valami rendes pályát nem választok, mert ő ismeri szinte az összes váradi újságírót, "de nincs köztük sem épeszű, sem ép erkölcsű, sem józan életű, sem a társadalom számára hasznos."
Azt hiszem, ekkor győzött meg...

No, de lássuk, mit gondolnak majdnem húsz évvel később a mai srácok.
Tekintsünk bele az elébünk tartott képzelet-tükrökbe.

otodik-bn.jpg

negyedik-bn.jpg

1-harmadikbn.jpg2-copy-of-harmadikbn.jpg

elsobn.jpg

hatodik-bn.jpg

copy-of-nyolcadik-bn.jpg

kilencedik-bn.jpg

copy-of-masodik-bn.jpg

tizedik-bn.jpg

Végül itt egy olyan fogalmazás, amelynek írója semmit sem képzel rólunk. És egyáltalán nem is érdekli az egész téma, nem is fordított rá energiát. Ő valahonnan beszerezte az egyik cégismertetőnket, és egyszerűen kimásolt onnan egy részt. A jó öreg másolás-beillesztés.
Ő valamit már konyít is a szakmán belül terjedőben lévő egyes trendekhez... :-)

hetedik-bn.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr112638036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.