Blogosz

MESE NINCS.

Mik vagyunk?

2010. október 29. 09:41 - BlogoszEditor

Egyesek szerint románok, mások szerint nemváltók, vagy épp állatok. :)
Mindre volt ma példa.

Hívom a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságát. Egy anyag készül, ahhoz gyűjtök információkat. Kedves is a hölgy a vonal másik végén. Szolgálatkész, operatív, profi. És a végén meg is adja a főnöke számát. Mégpedig a következő szavakkal teszi ezt a budapesti nemzetpolitikai államtitkárság (!) munkatársa:
- Önöknek, románoknak a következő előhívószámot szükséges még tárcsázniuk...

Később egy másik ügyben visszahívom őket. Akkor már a nemzetpolitikai államtitkárság (!) másik munkatársa veszi fel. Szintén nagyon precíz, gyors. Megegyezünk, hogy majd visszahív, amikor beszerezte a kért infókat - ezért épp megadnám neki az ország hívószámát, ám ő előzékenyen siet is megjegyezni:
- Igen, tudom én, hogyan kell hívni a románokat, hogyne.

Tessék, mennyit változott a világ. Milyen régen is volt az, amikor arra panaszkodtunk, hogy egyesek lerománoznak, ha átmegyünk Magyarországra.
Ma már át sem kell menni érte.

Ám a románozásra is rá lehet tromfolni.
Nem sokkal később ugyanis épp egy üzletből jövök ki, amikor a hátam mögül egy koldus románul odaszól:
- Asszonyom, egy kis aprót! Megfordulok, szembe vele - s így már nem csak a hosszú hajamat látja, ugye... De nem sok változik, mert - zavarát leplezendő, kizökkenés nélkül - így folytatja:
- Pénz? Nincs? Hjaj. Hát épp ennyire telik az idő? Régente egyik-másik sasszemű legalább kisasszonynak szólított. Most meg már asszonyomnak.
És ebben a szakáll-bajusz kombóm sem zavarja...

A harmadik epizód immár itthon történik, amikoris az előszobában épp zajlik egy másik telefonbeszélgetés.
Ezenközben a macskák pont rázendítenek odakint, az udvaron: a bejárat elé telepedve forradalmi vernyákolással, népfelkelésszerűen követelik az ennivalójukat. Behallatszik ez a telefonba is - s közben szóba kerül a messzi Svédországban pár hónapja született két kis unokaöcsém.
Ezalatt a macskazene egyre erősödik. Hallja a nyávogást a vonal másik végén a kedves néni is, aki a háttérzajtól hirtelen elérzékenyül:
- Ó, hát itthon vannak a kicsik?

:D
Régebben kutyánk volt. Jobb nem is belegondolni...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr412638142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.