Blogosz

MESE NINCS.

Katonásdi

2011. február 26. 22:53 - BlogoszEditor

Találtam pár régi fotót. Az RMDSZ I. kongresszusa alkalmával készítettem ezeket, a helyszínen, Nagyváradon, 1990-ben.
Most, hogy a jubileumi, X. kongresszust ugyancsak Váradon tartják, holnap és holnapután (mégpedig ugyanabban az épületben, a szakszervezetek művházában), van aktualitása a dolognak.

 

 

Igen, összesen ennyi fotóm van, és az is csak kívülről.
Mivel akkor még teljesen kívül voltam az egészen. Kívülállóként ott, kívül álltam. De mégis nagyon közel állt hozzám ez az egész.
Sőt, belső késztetés vitt oda: egyszerű - ám annál lelkesebb - szimpatizánsként úgy éreztem, rólam is szól mindaz, ami zajlik. Sőt, értem is van, a romániai magyar polgárért. Ma már fura: önkéntesként éjjelente kutyákkal kergettettem magam, miközben plakátokat ragasztgattam, szórólapoztam, nappal pedig okos beszélgetéseken arról győzködtem magyar polgártársaimat, mennyire fontos ügy ez mindannyiunk számára.

Szóval az első kongresszusról ennyi maradt meg: 17 éves srácként odamentem, hogy a lehető legközelebb legyek az eseményekhez. Még nem tudtam semmit az egészről, csak tudni véltem az összes lényeges információt, elemet: tehát - vagy épp ezért - szentül hittem benne.

Ezen fotókat meggyőződéses demokrataként és lánglelkű harcosként naiv tiniként azért készítettem, hogy évtizedek múlva is illusztrálni tudjam: micsoda korban éltünk annak idjén, hogy a hatalom túlbiztosított, figyelt mindent, még a forradalom(nak hitt események) után is. Rendőrök és katonák őrzik a kongresszust, sasolják, hogy semmi előre nem látott ne következhessen be, s minden úgy történjen, ahogy az a szürke eminenciásoknak a legjobb.

Bezzeg most, bő húsz évvel később…! Elég megnézni, hogy a X. RMDSZ-kongresszuson (is) mi van. Mert mi is van?
Annak idején sosem gondoltam volna, hogy lényegében ugyanazt mondhatom majd 2011-ben is: most is katonák őrzik a kongresszust. Csak ma már civilben vannak: pártkatonák.
Sasolják, hogy semmi előre nem látott ne következhessen be, s minden úgy történjen, ahogy az a szürke eminenciásoknak a legjobb.
Forgatókönyv szerint zajlik valami, amit kongresszusnak hívnak - meg érdekvédelemnek és reprezentációnak és még sok ilyesminek -, csak le kell vezényelni.

Persze azért egyáltalán nem állíthatjuk, hogy ne történtek volna lényegi változások akár az RMDSZ vonatkozásában is az I. és a X. kongresszus között eltelt több mint húsz év során.
Nagyonis komoly változások zajlottak, s immár eléggé közelről követtem ezeket. Nem romantizálom, nagyonis végiggondolva mondom: szurkoltam nekik, idegeskedtem velük, miattuk, mindannyiunk miatt -, majd egyre inkább rácsodálkoztam arra, hogy ez meg az is megtörténhet, s egyre fölöslegesebb aggódni. Meg egyáltalán: affektíven szemlélni ezt az egészet.
A közöség ma már nem más, mint Communitas. A részvétel nem más, mint Partitipatio. Alapítványok ezek. És pártok és érdekcsoportok - ez minden.

Szóval igen lényeges változások zajlottak tíz kongresszusnyi idő alatt. Főleg azt hozta az összes, hogy megszűnt az RMDSZ mozgalmi jellege, s lényegében kialakult egy párt helyette. Igen, véget ért már rég a romantikus amatörizmus, a jószándékú, elvszerű politizálás ideje. Helyette eljött a profizmus ideje: kőkeményen érdekorientált, gépezetként működő párt tartja már a kongresszusát.

És ugyanúgy hatalmi érdekekből, ugyanúgy katonák őrzik.
Csak már nem külső ez a hatalom. És nem közösségi. Bár lényegében nem is volt az soha.
Csak az élmény, az illúzió volt közösségi, romániai magyar, egy daraig.

Itt van még egy fotó: ugyanazokból az időkből, ugyanabból az évből, szintén Váradról. Csak egy kicsit más helyszínről, pár méterrel odébbról.
Mert tüntetni is jártam, sokakkal egyetemben. Nagyjából ugyanaz ellen, amiben még ma is élünk, mindannyian.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr482693720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.