Blogosz

MESE NINCS.

Magyar Sziget

2012. március 07. 13:13 - BlogoszEditor

 

Kultúrpolitika. Borzalmas szó. S még szörnyűbb maga a jelentéstartalma, a jelenség, amelyre utal. Szörnyszülött.

Itt egy újabb példa rá. Az idei, jubileumi, 20. Sziget. Amelynek nulladik napján Ákos lesz a sztárfellépő. És ez igen ambivalens vonzatokkal bír. Hiszen Ákos, ugye, aki a jelenlegi magyarországi (túl)hatalom közismert showbiz-arca, a Fidesz embere. Tagadhatatlanul. Illetve egyvalaki szokta ezt tagadni: ő maga. Annak idején, amikor egy hosszabb interjút készítettem vele, nekem is kifejtette, hogy ő úgymond értékrendet képvisel, nem pártot. Na oké, persze, mi mást mondana? Szóval helyben és képben vagyunk. A másik oldalon pedig ott a Sziget Kft. Amelyik mindig az adott hatalommal próbált jóban lenni, hogy ne lehetetlenítsék el a sok lábon álló vállalkozásait. Az utóbbi időben szoci és szabaddemokrata körökkel kokettált. Aztán tavaly már a Fidesz próbálta megfejni a szervezőket, megzsarolva, holmi területhasználati díjról szóló vitának álcázott módon fölözve egy kicsit a vállalkozás hasznából.

Mostanra pedig aztán itt az igazi kultúrpolitikai váltás: Ákos a Szigeten. Nocsak! Abban a mocskos, liberális, deviáns, poros, sáros, bűnös, nemzetietlen stb. fertőben lép fel, ugye. Ahogy a nemzetieskedő oldal nevezgeti, megfelelően korlátolt, szemellenzős, előítéletes és főleg buta módon az egészet.

Hogy Ákos, s maga a fellépése? Ezzel nincs különösebb gond szerintem, sőt, egynek jó. Magánvéleményem, hogy minél politikusabb próbált lenni, annál viccesebb is lett, de mindegy. Van pár szép dala. Meg sok töltelék. És nézhetőek a produkciói, kifejezetten. Élőben Tusványoson és a Félszigeten láttam, jobbára tetszett. Úgyhogy a Sziget nulladik napján is rendben van.

Ami azonban a politikai hátteret illeti, a van még egy személyesebb vonzata is. Mármint Kovács Ákos részéről. Egy teljes ellentmondás. (Ám persze a politikában könnyen át lehet lépni ellentmondásokon, nem gond, ha bárki épp az ellenkezőjét teszi végül annak, amit addig mondott.) Ákos ugyanis mindig, következetesen megtagadta, hogy fellépjen a Szigeten. Sőt, nemcsak kifejtette ezt, valahányszor bárki rákérdezett, hanem előszeretettel bírálta, szurkálta is a rendezvényt és annak résztvevőit.

Ezeket a képeket például a 2007-es Szigeten készítettem. Ez volt a maximum, amire hajlandó volt: egy közönségtalálkozó erejéig benézett a rendezvényre. De fellépést semmiképp nem vállalt ott. (A VOLT-os díszlet ne tévesszen meg senkit, a Szigeten lévő VOLT-teraszon zajlott ugyanis a rendezvény, ennyi a magyarázata.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a közönségtalálkozó tehát a Szigeten zajlott. Ahol a fülünk hallatára sokadszor is megismételte a zenész: nem fog fellépni itt semmikor, nem is szereti az egészet, sőt, ellenszenves neki. És még nagy kedvesen hozzá is tette - a rendezvény látogatóit, a saját találkozójára érkezetteket is leszólva "Én nem értem, mit élveznek az emberek azon, hogy bejönnek a Szigetre, sárban dagonyázni, porban zajokat hallgatni". (Mégis, ennek a kis jellemző inzultusnak a dacára is sokan maradtunk a találkozónak helyet adó fedett teraszon. Azért, mert kint épp esett az eső... Így lehet teltházat elérni. Na mindegy.)

Aztán abban a interjúban is megerősítette, hogy nem akar szigetes koncertet és nem is szereti azt a rendezvényt, amelyet én kértem tőle, a félszigetes fellépése előtt. Hogy nem az ő világa a Sziget, meg nem is érti, meg az ő elvárásainak nem megfelelő... Meg ilyesmik, a szokásos sztereotípiák... Na igen: akkoriban ő és a Fidesz ellenzékben volt. A fesztivál szervezői pedig a hatalommal működtek együtt. Világos volt tehát, hogy mi a képlet, s ez milyen megnyilatkozásokat, viszonyulást feltételez.

Azóta azonban változott a konjunktúra. Immár a Fidesz van kormányon. Meg mindenütt. És igazán megfigyelhetjük, hogy a kultúrpolitikát is irtózatos erővel nyomatja. Nekem sokszor a Mephisto jut eszembe, hiszen nagyjából úgy zajlik minden ezen a téren.

És ennek csak egyik epizódja az, hogy mostmár Ákos szalonképesnek tartja a Szigetet. Sőt, az idei legnagyobb szabású fellépését oda tervezi. És a szervezők is szalonképesnek tartják a hatalmat. Hogy finoman fogalmazzak. És így lesz egy kicsit nemzeti a Sziget is. Az uralkodó trendnek megfelelően. Magyar Sziget, hogy úgy mondjam.

Szóval kultúrpolitika. Borzalmas szó. S még szörnyűbb maga a jelentéstartalma, a jelenség, amelyre utal. És ez, amiről most beszéltem, csak egyetlen példa rá. Arra, ami a kulturális életben is zajlik, ahova ismét (ám a rendszerváltás óta minden eddiginél erősebben és erőszakosabban) beszabadult a politika.

De azért legalább lesz egy tűrhető, komolykodó, politikailag is üzengető, de látványos nyitókoncert.

Aztán el lehet felejteni az egészet, s bulizni nyugodtan. Hiszen nem lehet úgy jól érezni magunkat, ha állandóan a kulisszák mögötti történéseket figyeljük csak. Persze nem árt tudni azokról sem. De jobb a kulturális részét élvezni, mint a politikai miatt végigöklendezni a nyarat. Is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr74295296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.