Blogosz

MESE NINCS.

Szajréláz-mérés

2012. december 07. 12:01 - BlogoszEditor

Csúnya kis fakalibákat állított fel az USL Nagyváradon. Olyanok, mint amilyenek a kertek végében szoktak állni, amelyek menedékként szolgálnak eső ellen, s amelyekben egyúttal a szerszámokat tárolják. És teleplakátolták ezeket a tákolmányaikat, a győzelmüket hirdetve. Önmagában is abszurd:  nem sikeredtek ugyanis aranyosra ezek a kampányházikók, hanem egyfajta átmenetiség, nyomorúság rí le róluk.

Ráadásul többnyire elhagyatottan állnak, be vannak zárva.

Ám amikor kinyitnak, az USL  jelöltjeinek nevével ellátott bögréket osztogatnak belőlük. Meg például az egyik jelölt (Florian Bodog, orvos) nevével ellátott lázmérőket. (?!) Csak alá kell írnia a polgárnak valami ívet, s máris viheti a zsákmányt. Nyilván valamiféle adatgyűjtés, adatbázis-építés is zajlik, párhuzamosan a kampányolással. Ügyes.

És ez is milyen már: egy orvos a kampányban lázmérőket osztogat -  nálunk az ilyesmi egyből arra asszociáltat, hogy vajon milyen támogatási program eltérítése révén szerezte be őket, s miért nem a kórházban osztogatja inkább, ott jut-e minden betegnek, meg vajon a hálapénz hány százalékát dobta be önrésznek. De főleg ott a csodálatos üzenete a dolognak: ha az USL-re szavazol, gyorsan meg is mérheted a lázadat. Hiszen beteg vagy.

És ez csak egy az ilyen kampánytárgyacskák közül. Amivel országszerte megszórják az embereket. Valami kis vackot kell adni a választónak, hogy megjegyezzen, ráadásul örüljön neki, hogy kapott valami kis vackot. Csak addig tartson észben, s csak addig legyen hálás, amíg leszavaz. Örülnek is neki azok, akik belemennek, hogy aláírjanak valami listát, s cserébe birtokába juthassanak a köcsögnek. Ami eleve gáz ugyan, hiszen egy párt jele díszíti. De mindegy, ingyen van, minden kis merchandise-nak örvend az ember, amíg haza nem viszi. S aztán otthon még nézegeti kicsit, hogy igen, megvan, megszerezte – aztán elteszi valahova. Mert hát amúgy igazából fölösleges tárgy. De a szavazófülkében azért talán még eszébe jut, hogy „aha, ezek adták nekem azt a jó kis izét a múltkor”. És oda nyomja a pecsétet. Ezzel pedig a cél elérve. Mehet is, hess kifelé, húzzál haza, vár a bögréd.

Minden  választás alkalmával megy ez a fajta kampányolás is. És minden alkalommal belehal jópár neuronom, ahogy végiggondolom: milyen abszurd, hogy a tőlünk elvett - sokszor egyenesen ellopott – (köz)pénzek egy töredékén legyártatott vacakokkal kínálgatnak minket, hogy szavazzunk újra rájuk, hogy aztán folytatódjon ez a beteg körforgás is. ÉS sokan még örülnek is neki, ttszik nekik, hogy „ajándékot kapnak”.

Ráadásul ez csak egy szintje, egy módja a kampányolásnak. Ugyanilyen perverz a többi szint, módozat is. Ugyanúgy a saját pénzünkön megy az ámítás – és a hatalmas ágazati biznisz – a plakátolás, a médiabeli reklámozások, a kampányrendezvények esetében. És ugyanígy a saját butaságunk révén történik meg végülis, hogy a mi zsebünkből kivett pénzek révén, azaz lényegében ingyen jutnak be a parlamentbe, ahonnan aztán még több bizniszt tudnak irányítani. S ha megint eljő a választások előtti időszak, akkor megint letörnek egy kis sarkot, s odadobják a választónak.

Á, tudom: populistának is hathat mindez. De csak a felszín ez, csak a hangzása populista -  ha belegondolunk, rájöhetünk, hogy pont nem az . Pont nem ez az. Sőt: épp azért terhelik polpulista felhangok, mert például ilyen szokott lenni egyes jelöltek retorikája is a korteskedés során. Hogy azt mondja: sokan a polgárok zsebében turkálnak, de ő majd megvéd minket, csak juttassuk be a turkálgatók közé őt is.

Na, szóval faházikó, bögre, lázmérő, öngyújtó, műanyag szatyor, póló, baseball-sapesz, golyóstoll, kártyanaptár, frizbi, franckarika. És társaik. Apróságok. Apró választóknak. Apró gesztusokat kiváltandó. Apró voksokért cserébe. Apránként így jutnak előre azok, akiket igazából még csak nem is ismer a választó. Oda sem igazán néz, hogy kitől kapja a kis vackokat. Fel sem igazán emeli tekintetét - el van foglalva az ingyen megszerzett jó kis bögrével, lázmérővel, öngyújtóval, műanyag szatyorral, pólóval, baseball-sapesszel, golyóstollal, kártyanaptárral, frizbivel, franckarikával.

Mostanában megint többen kérdezgetik, szerintem kire szavazzanak vasárnap. Szerintem senkire. A  bögre, lázmérő, öngyújtó, műanyag szatyor, póló, baseball-sapesz, golyóstoll, kártyanaptár, frizbi, franckarika már úgyis megvan. Hozzájutottak, megszerezték, az övék, az önöké a szajré, igennn. Úgyhogy akkor szerintem inkább játsszanak az új olcsó kis játékaikkal, élvezzék azokat. Legalább ne csináljanak még egyszer, újra bolondot magunkból, még azzal is, hogy meg is választják azokat, akik nem is csak hülyének nézik, hanem emellett még lekenyerezhető kis nyomoroncokként is kezelik őket. Önöket.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr654952787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.