Blogosz

MESE NINCS.

(Cím nélkül)

2013. március 29. 16:09 - BlogoszEditor

„Ez egy konformista világ.” Szabadulni sem bírok ettől a mondattól, amióta pár nappal ezelőtt meghallottam. „Ez egy konformista világ.” Tudom én is persze, hogy az – valahogy egyszerre csodálatra méltóan tömör ez a megfogalmazás, és bántóan igaz is.

„Ez egy konformista világ.” Ezt mondta egy kultúrával foglalkozó állami alkalmazott, amikor nemrégiben művészeti jellegű kérdésekről váltottunk szót. „Ez egy konformista világ.” Ez volt a kulcsmondata, amikor meg akart győzni arról, hogy ne vonjuk bele őket egyes bolondosabb projektjeinkbe – de jóindulatúan mondta ezt, mintegy anyaian, szinte arra törekedve, hogy idealista, öntörvényű, néha forradalmár, máskor pedig már érett-bölcsen világjobbításon dolgozó szerény személyem szemét felnyissa az álomból, s megmutassa a rideg, szomorú valóságot.

„Ez egy konformista világ.” Ám nyilván tisztában vagyok vele magam is, bár annak ellenére nem esik jól ezt hallani, hogy valójában szerintem is úgy van jól, ha a világ konformista. „Ez egy konformista világ.” Az a jó: hiszen az alapoktól kell indulni ahhoz, hogy később reflektálni tudjunk magukra az alapokra, kell a konformizmus ahhoz, hogy létezhessen a nonkonformizmus is, kell a szürke többség, amelyhez viszonyíthatja magát a sokszínű kisebbség, kell sok munkás, aki felépít házakat, amelyekben aztán mi végigbölcsködjük, kigondoljuk, megoldjuk az ő, meg a világ, meg az univerzum összes problémáját. „Ez egy konformista világ.” Dolgozunk is azon, hogy ne az legyen, számos csillogó eszű nonkonformista csinálja a forradalmat – de őszintén szólva nem tudom, mi lenne, ha a valóban fontos és szükséges kis győzelmek után egyszer csak valóban teljesen nem konformistává válna a világ. „Ez egy konformista világ.” Ha nem az lenne, megszűnnének a támpontok, amelyek arra jók, hogy gyermekként az első lépéseinkre megtanítsanak, meg arra, hogy azokba kapaszkodjunk, amíg nem tudunk önállóan járni – de aztán a konformizmust elengedve nyugodtan, szabadon járjuk útjainkat. „Ez egy konformista világ.” Amennyiben ez eltűnne, eleve nonkonformizmusról sem beszélhetnénk – hiszen, ha nincs konformizmus, akkor … aha.

„Ez egy konformista világ.” Szóval mindig rossz újra és újra hallani, látni azt, hogy a többség tehetetlen és szürke – de miközben a mi dolgunk ilyen téren az, hogy megpróbáljunk vagy változtatni, vagy jól szórakozni ezen (esetleg mindkettőt egyszerre), valljuk be őszintén, hogy szükség van a tehetetlen szürkékre is. „Ez egy konformista világ.” Ők irányítják a világot, viszont mi érezzük igazán jól benne: ők vezetnek, mi pedig nézegetünk ki az ablakon, csodáljuk a tájat, cserélgetjük a zenét, elmélkedünk mindenfélén. „Ez egy konformista világ.” Nagyon helyes: amikor a rendőr megállít végül, azokat fogja megbüntetni, akik ezt vallják, akik vezetnek, hiszen úgyis az ő rendőrük. „Ez egy konformista világ.” Akár ezen a hitvalláson is elmélkedhetünk mi pedig, miközben azt várjuk, mikor rendezi már a formaságokat a formális világában a sofőrünk, aki aztán tovább hajt, az utat figyelve, míg mi az eget kémleljük.

„Ez egy konformista világ.” Szóval jól van ez így: értik, hogy az a vicces benne, hogy miközben mi változtatni is akarunk rajta, óvjuk is szegénykémet. „Ez egy konformista világ.” A nonkonformizmus meg földönkívüli látogatóként lapogatja e primitívebb létforma hátát.

„Ez egy konformista világ.” Még mondhatnék erről pár dolgot, de minek is mondjam, hiszen ezen túlmenően még sok minden van, sőt ott, ezen túlmenően kezdődik a belső és a külső világegyetem is – csakhogy ez a végtelen univerzum ránt egyet a vállán, amikor olyan faragatlanságot, és mégis megkerülhetetlen igazságot hall, hogy „ez egy konformista világ.”

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr785182213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.