Blogosz

MESE NINCS.

Honnan tudod biztosan, ha valóban jó helyen vagy?

2013. június 24. 21:12 - BlogoszEditor

Biztos akarsz lenni benne, hogy a megfelelő helyen vagy és minden a helyén van? Ha mondjuk épp az Electric Castleről van szó, akkor a következő kis történésekből következtethetsz rá. :)

1. Bonchidán a fesztiválnak helyet adó kastély bejáratánál áll egy család, három gyerek, apa, anya. Turisták, most érkezhettek ide, de nem a fesztivál miatt. Gondolkodnak is, bemenjenek-e a megnézni a kastélyt. Az apa kicsit hallgatja a kiszűrődő zenét, nézi a színes tömeget, majd okítóan a gyermekeihez fordul: “Látjátok, gyerekek, na ez az, amikor mi nem megyünk be, ez biztosan tele van hülyékkel és rohadék drogosokkal, akik szörnyű zajra vonaglanak összevissza.”  Ezzel büszkén felcsapja az állát és az egész aranyos családjával együtt peckesen, tüntetőleg elvonulnak. :))

2. Az elektronikus zenei fesztiválhoz közeli szállásunk mellett van egy cég székhelye. A neve véletlenül pont ez: “TEHNOFAVORIT”.  :))

tehnofavorit.jpg

3. A csendőrök, akiknek mellettünk van a szállása, egytől egyig jó fejek, lehet velük beszélgetni – én nem tudom, de mintha értelmiségieket öltöztettek volna be egyenruhába, komolyan, ritkaság. Ráadásul behozak az éjjel egy fiatal párt, vallomást tétettek velük, nem engedik el őket még egy darabig. Kérdem az egyik csendőrt, mit tettek a fiatalok. Azt mondja: “Á, semmi baj, egyszerűen csak gyerekek még, loptak egy ábécéből, nem probléma”.  Ritka normális hozzáállás ez, aye. :))

4. A rendezvényen belül készpénzzel nem, csakis előre megvásárolt, “token” elnevezésű kis izékkel lehet fizetni. Amik ha elfogynak, venni kell másikat. És hát az éjszaka közepén el is fogy, úgyhogy kérdem is a legelső utamba kerülő embert: “hol van itt a legközelebbi tokent árusító hely?” Erre ő: “Elfogyott, mi? Ne menj sehova, van nálam egy csomó, nekem már nem kell, itt van mind, vegyél tőlem.” Okés, de jó. És ahogy kaparom elő az árát, akkor látom: emberünk egy épp szolgálatot teljesítő rendőr amúgy. :))

5. Vonulok a tömeggel, egyik színpadtól a másikhoz. És már megint ott az a tag, akit már az előbb is láttam, meg azelőtt is. Mostmár, hogy épp szembe jön, meg is szólítom: “Hej, bocs, nem imerjük egymást, csak mondani akarom, hogy pont úgy nézel ki, mint Bean a Şuiéból.”  Válasz: “Szia. Dehát én Bean vagyok”. :))

6. A nagyszínpadon az egyik kellemes kis délelőttön fellép a teljes Kolozsvári Filharmónia is. Közismert filmzenéket adnak elő – ami önmagában ugye, valljuk be, eléggé olcsó dolog azért. Viszont láthatóan annyira élvezik, hogy a szokottól eltérően lazásan felöltözve, nyáriasan játszhatnak, ráadásul– szintén a szokottól eltérő módon – fesztiválközönségnek, hogy az örömük sugárzik róluk. És örül ennek a közönség is: már a fellépést megelőző színpadi próbát is az egész területet megtöltő tömeg követi érdeklődéssel. És annyira jó a hangulat, tökéletes kis lazulás az újabb bepörgések előtt, úgyhogy végül igazi kis varázslattá alakul az egész. :))

7. A fesztiválbuszok, amelyek kivitték a tömegeket Kolozsvárról a bonchidai helyszínre, csak odafelé jártak, azaz a végén, a csomagolós-hazaindulós reggelen már sehol semmi busz, ami visszavigyen. Bonchida főterén pedig egyre több elcsigázott városi társaság verődik össze, sok csomaggal – tanácstalanul ejtőzünk az árnyékosabb helyeken, majdcsak lesz valami, nemtom. Azért arra még rákérdeztem, s mondják is: a szervezők már bejelentették, hogy több buszt nem indítanak már visszafelé, kész. Erre a helybeliek előszedik a szekereiket, azzal kezdik el fuvarozgatni az állomásra indulókat. Bár persze ez nekik biznisz, a látvány nagyon kedves. És egy idő múlva egyszercsak befut egy busz, egy sofőrrel, aki irtózatosan ideges, állandóan veszekszik mindenkivel, láthatóan gyűlöli, hogy még egy kört mégis meg kell tennie. Mert igen: ritka dolog ez is, de a szervezők egyszerűen voltak olyan jó fejek, hogy mégis küldtek egy utolsó utáni buszt is az ottragadt tömeg után. :))

8. Hazafelé a vonaton épp arra gondolok, kár, hogy itt már nincs zene, valami jó kis szám kellene még, valami kőkemény mix. Erre épp egy reklámplakát mellett suhanunk el. A felirata: “MIX BETON.” :))

Hát szóval ilyenek. Kis apróságok, de vagány dolgok. Voltam már azért jópár feszten – de ez az Electric Castle, ez az összes közül a Legbarátságosabb Fesztivál különdíját kapja tőlem. És még csak idén volt először. Remélem, nekik is bejött, a számításaik is összejöttek, meg minden – mert jó lesz, ha ilyen még lesz.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr375376372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.