Blogosz

MESE NINCS.

Azért ne szálljunk el...

2015. június 15. 10:46 - BlogoszEditor

Hiba lenne messzemenő következtetést levonni magunkra nézve abból, hogy másodszor is elbukott a nagyváradi népszavazás a megyeszékhely és Szentmárton egyesüléséről. Csak szólok, hogy lehetőleg főleg azt a téves konklúziót ne vonjuk már le, hogy "most aztán megkerülhetetlen tényező lett a magyarság", meg azt se, hogy "bebizonyítottuk", hogy ez meg az. Mert nem.

Arról van szó, ugye, hogy a két település fúziója amúgy a magyaroknak nem lett volna jó, mert ezen összeolvadással - vagyis a román többségű Szentmárton bekebelezésével - egy százalékkal csökkent volna a nagyváradi magyarság aránya. Úgyhogy a magyar szavazók egy része (vélhetően a többségük) épp emiatt már az első referendumtól is távol maradt. Aztán - a törvényesség határát súroló módon megtartott - ismételt szavazási körben sem voksolt. Tény, hogy ezzel a magyarság is hozzájárult az egész ügy elvetéséhez. Szerencsére annyi van még a demokratikus alapokból, hogy például nemzetiségi alapú kimutatások nem készülnek (mert szerencsére nincs hogy), úgyhogy pontos adatok nincsenek, viszont hagyatkozhatunk információkra, trendekre és a logikára. Mindezek alapján úgy néz ki, hogy a magyarok nagyobb hányada gondolkodott és cselekedett ugyanúgy, azaz bojkottálta a szavazást. Egy másik szegmensüket a szokott módon csak simán nem érdekelte az egész, ami nem bojkott, nem nemzetiségi és nem közösségi alapú fellépés, sőt, nem is fellépés, hanem csak a szokásos választói közöny, passzivitás. Mindez a második körben méginkább befolyásolta az eredményt, hiszen mindössze 3325 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a referendum elérje az érvényességi küszöböt, és ezzel megkezdhető legyen a fúzió lebonyolítása. Szóval tény, hogy ezúttal nyomott a latban a mi úgymond közösségi állásfoglalásunk is. Ebben az esetben valóban beleszóltunk az ügy végkimenetelébe. Megjegyzem, többek között azért is, mert a románság jelentős részét sem érdekelte az egész, azaz nem mentek voksolni. Így aztán szorossá vált, meg kiélezetté a küzdelem az érvényességi küszöbérték eléréséért, azaz fontossá vált minden egyes voks, illetve annak elmaradása, tehát a mienk is. 

De ennyi. Hiszen ettől még a magyarság ugyanúgy megkerülhető minden más esetben. Ebben az esetben nem volt az, mert olyan lett a konstelláció. Ám szó sincs arról, hogy ez egy jó nagy lecke lenne bárkinek is, vagy hogy ezentúl aztán többet adnának nekünk és jobban odafigyelnének ránk, meg ilyesmi. A politika, meg a  döntéshozatal egyszerűen nem így működik. Sőt: ha ebből egyáltalán bármilyen tanulságot vonnak le bárhol, a magyar közösség vonatkozásában, az jó eséllyel épp az lesz, hogy máskor arra is jobban kell figyelni, hogy milyen módon, milyen stratégiával lehetne biztosabban megkerülni ezeket a magyarokat. Továbbá az is tény, hogy a politika csak a legvégső esetben gondolkodik közösségekben: sokkal inkább apróbb csoportok közötti egyezkedések alakítják az egészet, és alig több népszerű és romantikus tévképzetnél az, hogy egy-egy közösség, meg annak érdekei vezérelnének bármit is.

Szóval erről ennyit. Persze attól még ebben az esetben speciel kihoztuk a dologból, amit lehetett, megtettük amit lehetett, nem vitatom.

Különben meg, az hiszem, úgy igazából nem is főleg a váradi magyarságot érintő ügyek foglalkoztatják most a városvezetést. Hiszen inkább azon gondolkodhatnak el, miért nem sikerült a többségi románságot jobban mozgósítaniuk. Szerintem főként ezzel vannak elfoglalva e témakörben. És ha már itt tartunk, még annyit megemlítenék, hogy egy másik téves következtetés is szinte tálcán kínálja magát: az, hogy a népszavazás dupla bukása Ilie Bolojan polgármester elleni protestálás a lakosság részéről. Ezt persze leginkább - a felszínesen gondolkodó polgárokon kívül - a politikai ellenfelei szeretik hangoztatni. Csak épp nem így van. Még akik nem szenvedhetik valamiért, azok részéről is butaság is lett volna épp egy ilyen referendumot megbuktatni, csak azért, mert ő kezdeményezte. Ez a témakör amúgyis a legkevésbé alkalmas ilyen jellegű protestálásra. Sokkal inkább az egyszerű - és nehezebben megváltoztatható - érdektelenség és passzivitás játszott itt döntő szerepet a románság részéről is. (Persze ezen belül még ott vannak azok is, akik simán nem bírják az elöljárót, meg azok is, akiket egyes ellenzéki pártok ellenkampánya érintett meg jobban, meg azok is, akik aktívan nem akarták a fúziót - de egyik sem döntően, egyik sem olyan mértékben, mint amennyire a domináló közöny.) Legfeljebb annyi, hogy Bolojan kapott egy (illetve a két kör miatt két) jelzést arról, hogy már nem annyira nagy a mozgósító ereje és a népszerűsége sem, mint volt. De ez az erózió meg törvényszerű minden esetben.

(Ugyanakkor van még valami, ami itt visszhangzik bennem. Már akkor megütötte a fülemet, amikor hallottam - épp azon a sajtótájékoztatón, amin Bolojan pár hete bejelentette, hogy Váradon megismétlik a voksolást. Akkor többek között ezt is mondta: "El fogjuk magyarázni az embereknek, újra, hogy mik a fő motivációk a város fejlesztésének vonatkozásában, mert én nem akarok minden körülmények között Nagyvárad polgármestere lenni. Én azt kívánom, polgármesterként, hogy megtehessek mindent, ami rajtam áll, a város fejlődéséért. De ehhez infrastruktúrára is szükség van". Hm. Belengetni a lemondást, azért az eléggé szokatlan. De akkor le is tudtam az egészet azzal, hogy "á, biztosan csak kampányszöveg, ezzel is rátesz még egy lapáttal." Hamarosan kiderül, hogy volt-e igazi jelentése e pár mondatnak, vagy tényleg csak a kampány egyik eszköze volt ez is, és kész. De ha csak ez utóbbi, akkor is: most, a fejlemények nyomán már egy kicsit másképp cseng vissza... De ezt csak úgy mellesleg mondom, mivel biztos, hogy maradni fog.)

Szóval volt másfél népszavazás, és ennyi. Ne essünk túlzásokba. Azt hagyjuk rá az eredményeket politikai érdekek alapján tekergetőkre és magyarázókra.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr17545342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.