Blogosz

MESE NINCS.

Vigyázat, csúszásveszély!

2015. november 05. 13:15 - BlogoszEditor

Mostanra állt össze bennem szabatosabbá, kimondhatóvá az, amit már az elejétől látok. Hogy  a többi, néhanapján nekilendülő polgári megmozdulásokhoz, "elég volt!"-demonstrációkhoz hasonlóan  miért van nagy köd, homály ennek az egésznek a horizontján, és miért nem elegendő az áttöréshez még az sem, ami ezekben a napokban zajlik. Pontosabban melyek azok a pontjai, amelyek miatt bármilyen komolyabb eredmény nélkül zárulhatnak a mostani romániai tüntetések. Megcsúszhatnak, aztán félrecsúszhatnak és elcsúszhatnak.

Jelszavakban végre az egész rendszer ellen megy már a tiltakozás de ezen túl nincs semmi. Márpedig semmilyen rendszernek nem lehet eredményesen nekimenni néhány általános jelszóval, vággyal, konkrétumok nélkül. Főleg nem olyan mindent átható, alaposan beágyazódott, szervezett bűnözésen, korrupción alapuló, és a fő aktorok szintjén a titkosszolgálatok hathatós beavatkozásával működő rendszernek, amiből most van elegük a tüntetőknek is. (Sőt, sokat elmond az is, hogy nem most van először elegük, nem most vannak először ilyen demonstrációk mégsem sínylette meg egyszer sem a rendszer.)

Mégis és ismét  az a helyzet, hogy jelenleg sincs az egészben semmiféle koherencia. Annyira heterogén a tüntető tömeg, hogy az elégedetlenségen kívül semmi sem tartja egyben. Következetesség és elképzelések kellenének, nemhogy a rendszer megroppantásához, de a legkisebb részeredményhez is. Világos és konkrét cél kitűzése elengedhetetlen. A célnak a teljes politikai osztály, valamint a vele összefonódó gazdasági maffia, ráadásul a komolyabb tényezők hátterében álló titkosszolgálati manipulátori-döntéshozói réteg leváltásának kellene lennie. Különben az egésznek semmi értelme. Ezt ők is átlátják, de ezen túlmenően nem körvonalazódik most semmi. Pedig ez csak a kezdet lenne, nemhogy a megoldás: óriási feladat már ennek a rétegnek a leváltása is, ráadásul jön akkor az, hogy mire is, hogy mi legyen helyette, utána pedig az, miként kerülhető el, hogy az esetleg, nagy nehezen helyébe kerülő új struktúrákat is újra megfertőzze és saját szolgálatába állítsa. Meg persze eleve ott van az a súlyos és egyelőre nehezen megválaszolható, sőt, megválaszolhatatlan kérdés, hogy mindezt konkrétan hogyan is lehetne elérni. Márpedig ezt sem tudni még, de épp ezért ezen kellene dolgozni, mindenek előtt, messze túl a zászlók lobogtatásán.

ibd0003-20151105.jpg

Jó buli, vagány program ezekre az estékre de ha csak az marad, akkor a bulinak is hamarosan vége (Fotó: EPA)

Szóval ilyen gigászi feladatok állnak a független polgárság előtt, és az őket képviselő tüntetők előtt. Ehhez képest azonban sajnos azt látni, hogy még annak a realizálásáig sem jutottak el, hogy pontosan mit akarnak. Lényegében olyan absztrakt, szép, de sehová sem vezető ideálok mentén skandálnak és nyilatkoznak, hogy jót akarnak, meg tisztaságot, meg alapvető változást, meg a rendszer bukását. Ezen túl azonban már eleve alig jutnak néhányan (kínosan üres szólamokat tudnak csak válaszolni azok is, akiket megkérdeznek a riporterek, hogy miként is képzelik a változtatást). Ráadásul akik túljutnak ezen, azok sem egységesek: néhányan már ötletelnek, ami jó, viszont szétdarabolódóban van az egész, ugyanis mindenki másképp képzeli, hogy mi legyen utána. Van, aki közvetlen részvételen alapuló demokráciát akar (ami ugye szép retró idea, de manapság inkább jószándékú, naiv butaság), más egykamarás parlamentet javasol (ami nem rendezés, csak egy apró részlet lehet valamiféle, ezek szerint fel sem sejlő megoldásban), megint más a monarchiához való visszatérést (amihez már késő, ráadásul a királyi család már nem megoldás, rég megszűnt ellenállónak lenni, már lepaktált a rendszerrel, annak hasznát élvezve, és csak a protokolláris külsőségekben, valamint európaibb allűrökben más, mint akiktől épp szabadulni szeretnénk). Nem beszélve azokról, akik csak olyanokat tudnak mondani, ha a tüntetéseken megkérdezik őket, hogy "a cél a klubok és mindenféle éttermek biztonságosabbá tétele", de olyan tüntető-riporter párbeszédet is hallottam, hogy "A korrupció ellen gyűltünk össze!" "És te hogy képzeled a korrupció elleni fellépést?" "A korrupció elleni fellépést én úgy képzelem, hogy töröljük el a korrupciót." Na nesze. Mondhatnánk, hogy a kameráktól való lámpaláz és a hirtelen kérdéstől való meglepődöttség okozza az ilyeneket. De ne áltassuk magunkat: nem csak az. És nem elég a homogenitásnak ez a hiánya, a víziónélküliség, hozzá jön még, hogy már arról fantáziálnak, mi legyen utána miközben ahhoz, hogy utánáról lehessen szó, előbb a jelenlegit kellene valamilyen módon megtörni, aztán összeseperni és kidobni.

Persze az is jellemző az ilyen megmozduláskora, hogy az első időszakban forrong, megy az összevissza ötletelés. De ha ezt nem követi valamiféle letisztulás, ha nem nő ki belőle valamiféle irányítói réteg, akkor szét is esik és hamvába hal az egész. Igen, tudom: eleve rosszul hangzik, hogy irányítói réteg. Hiszen abba bele van kódolva az egész elrablásának, félrevitelének, megerőszakolásának a lehetősége is. De ezt a kockázatot vállalni kell, ugyanis más megoldás nincs.

Tehát amire most szükség van, az programadás, követelések megfogalmazása. És a tüntetők saját képviseletének, arcvonalának, tárgyaló rétegének létrehozása. És cselekvési terv kidolgozása. De gyorsan. Ha ez pár napon belül nem történik meg, akkor vége. A skandálások és a lobogók rázása az első néhány óra, nap része. Ott még el is megy. De minél tovább tart az ilyesmi, és minél inkább várat magára az, hogy átvegye az esténkénti forradalmárkodás, a tüzes hobbivonulások helyét a konkrét koncepcióalkotás, cselekvés, annál valószínűbb, hogy sajnos ez is egyre inkább elhalkul, majd kihúny, elhal. Mert most ismét csak esély van rá, hogy megszülethet valami. A fenti intézkedések révén születne meg, ha a tüntetők kitermelik maguk közül azokat, akik levezetik a szülést. Hiszen nem, nem a megmozdulások kezdetével született valami – ez még önmagában csak az esélyt adta meg, ismét.

Úgyhogy van miért aggódnunk. A hatalomnak viszont alig. Még kevésbé a rendszernek. Úgy szeretném, ha pár nap múlva kiderülne, hogy hatalmasat tévedtem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr158052476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.