Blogosz

MESE NINCS.

Egy kisfilm arról, ahogy lassan felőrli az idegeinket a mindennapok Romániája

2016. november 15. 19:51 - BlogoszEditor

(Este. Egészen pontosan tegnap este. Városban. Egészen pontosan ebben a városban. Férfi várakozik a félhomályban buszmegállóban. Egészen pontosan én.)

A pillanat, amikor végignézed, ahogy az orrod előtt manőverezgetve előre-hátra egy  a határ felé tartó  utánfutós bukaresti mikrobusz beáll a városi busz megállójába, amit vársz épp, sőt, amikor észreveszi a városi buszmegállót jelző táblát, még hátrébb is tolat onnan, de hátrébb is egy másik buszmegálló van, másik táblával, azt is látja, de az már nem érdekli, oda parkol le, és ezt elnézve arra gondolsz, hogy "eh, miféle emberek vannak, ha az alapvető szabályokat mindenki tiszteletben tartaná, mennyivel, satöbbi, satöbbi, ráadásul így sokkal nehezebben fog ide beférni az én buszom", de te akkor is a megállóban várod a saját buszodat, annak oda kell jönnie, és kész, azonban amikor később befut a tied, valahol a mikrobusz mögött áll meg, és mire odamennél, tovább is indul, otthagyott, mivel nem fért be a megállójába  erre dühösen odamész a bukaresti mikrobusz mellett beszélgető két taghoz, az egyik nyilván a sofőr, és határozottan rárontasz: "Ei, şi acuma îmi plătiţi taxiul până acasă, sau ce facem?!", mire a tag valami olyasmit mond, hogy semmi köze ehhez a járműhöz, amitől még dühösebb leszel, hiszen nyilván még hazudik is a mucsok, ráadásul ilyen primitív, átlátszó módon, és emiatt még hangosabban kéred számon, hogy most mi legyen, és minek parkolt ide, ráadásul hogy okozhat ilyen lehetetlen helyzeteket másoknak  mire ő békésen elmagyarázza, hogy "Eu chiar nu am nicio treabă cu maşina, noi ne-am întâlnit cu prietenul, aici, pe stradă şi discutăm ceva"; erre te ugyanolyan dühös hangon belevágod a képébe, kíméletlenül, hogy "Da? Atunci îmi cer scuze", majd tehetetlenségedben látványosan lefotózod vagy ötször a tilosban parkoló buszt, de fölöslegesen, mert úgysem akarsz most hatósági eljárásokba bonyolódni, és még csak a sofőrt sem figyelmezteted ezzel semmire, mert az illető nincs sehol, csak a kíváncsi utasok nézegetnek kifelé a mikrobuszból, hogy mi van, majd a demonstrációs mutatványod után határozottan és öntudatosan elindulsz arra ni, de hamar rájössz, hogy arra semmi dolgod, úgyhogy megfordulsz, és a két tag, meg a busz mellett elmenve elindulsz inkább határozottan és öntudatosan amarra.

(A vége-főcím már megy, a sáblista fut, amikor még a következők történnek, de tényleg: átmész egy másik helyre, egy másik buszhoz, de persze az előzőek miatt azt is lekésed, így van időd arra gondolni, hogy taxival utánamehetnél a saját buszodnak, és megkérdezhetnéd a sofőrt, miért nem áll be a megállóba, vagy ha már nem áll be, akkor miért nem vár még egy kicsit, amíg az utasok odamennek a buszához a megállóból, miért hagyja ott az embert, de végülis hülyeség lenne, mert talán nem is szemét, hanyag volt, csak nem látta, hogy bárki is vár, mert előtte parkolt ez a bukaresti, na de akkor meg a bukarestihez kellene mégis visszamenni és megvárni a sofőrt, és megbeszélni vele, de végülis azt is minek de mikor is jön már valami másik jármű, mert pisilni is kell, van is itt az aluljáróban egy ingyenes közvécé, de azon meg hiába írja, hogy minden este nyitva van 8-ig, sokszor már 6-kor is zárva van, azzal a vécéssel is beszélni kellene egyszer már. És közben bejön immár egy harmadik busz, amivel hazajuthatsz a gondolkodás közben majdnem észre sem vetted.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr1611963747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.