Blogosz

MESE NINCS.

Saját csapdájában az igazság

2017. március 10. 08:08 - BlogoszEditor

Tetszik nekem az új sapkám. Épp ma érkezett meg, postán, mégpedig egyenesen az USA-ból rendelve. Úgyhogy ahogy a városban kószálok, a buszra várva hozzá is látok készíteni egy jó kis szelfit. Sajnos pont akkor, amikor épp három holtrészeg roma halad el előttem, egy méterre tőlem. Pont akkor emelem fel a telefont fényképezésre, amikor egyvonalba érnek velem.

Ketten két oldalról támogatnak egy harmadikat, pocsolyarészeg mindegyikük, de a legmocsárabb az a szélső, aki hol ordibál, hogy sír, ki tudja, mi gondja lehet. Na, szóval pont akkor érnek oda, amikor én felemelem a gépet – az igazság az, hogy az ő helyükben én is azt hinném, hogy őket fotózom. Látom, 20170309_163330_copy_copy.jpgazonnal megértem. De már hülyeség lenne visszapörgetni a mozdulatot. És különben is, az is igazság ám, hogy nem őket fényképezem. Hanem szelfit készítek, azaz magamat. Én tudom, úgyhogy oké. De persze ők nem így gondolják. Meg is állnak előttem, az egyik csak odakiáltja, hogy "Héj, ne fotózzál!", de az ingoványrészeg oda is jön:

– Hőü! Ne fotózzál, baszd meg! – lengeti közben az öklét – Engemet ne fotózzál, mer akkorát kapol, hogy elrepülsz.

– Nem téged fotózlak.

– Nem, mi? – és a többit már úgy teszi hozzá, hogy láthatóan valami teljesen abszurd, lehetetlen példát akar mondani, és hirtelen talált is valami bődületesen irreálisat – Há kit, tán magadat?

Pff. Na, tökéletes. Hiszen máris sikerült a teljes abszurdumba teleportálnuk magunkat. Mert ilyen felvezetés után most hogy lehet megértetni, hogy igen bizony, pontosan? Tessék: ilyen, amikor az igazság belelép a saját csapdájába. Pedig nem is ő állította a csapdát, mégis az övé, mert az ő eltorzított tükörképéből áll.

És nagyszerű ez a példa: szerintem pont itt tart most Európa. Meg az USA is. Itt tart az igazság, amelyik "alternatív tények" tükörképébe lépve vágja össze magát, és vérzik el. Ha valaki eleve nagyon nagy baromságként, abszurdumként fogja fel, és úgy is tünteti fel azt, ami közben valójában történik, ami maga az igazság, azt mégis hogy lehet visszavezetni a normális útra? Amikor a tényt eleve agresszíven és tévesen, de annál természetesebben és ellentmondást nem tűrően valami lehetetlenségnek állítják be, akkor már hogyan lehet érvelni? És minek is? És kinek? Itt tartunk tehát jelenleg, kvázi globálisan is: a szemünk előtt veszik át a terepet a tévképzetek, és egyre inkább lehetetlennek is látszik megpróbálkozni azzal, hogy még helyretegyük, kimondjuk, hogy valóban az van, igenis, amit látunk, és nem, nem az "alternatív tények".

Mellesleg a tag odébb is állt, én meg folytattam a szelfizést. Mert – mondom – tetszik nekem az új sapkám. Ami épp ma érkezett meg, postán, mégpedig egyenesen az USA-ból. Ide, Európába. Abba az Európába, amelyik most építi le, teszi tönkre magát azzal, hogy már a legegyszerűbb igazságokat sem hiszi el, de elmagyarázni is szinte lehetetlen most neki, inkább hülyeségeket csinál. Abból az USA-ból, amelyik most építi le, teszi tönkre magát azzal, hogy már a legegyszerűbb igazságokat sem hiszi el, de elmagyarázni is szinte lehetetlen most neki, inkább hülyeségeket csinál.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr6212325851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.