"Veled mindig ilyenek történnek" – jut eszembe ilyen esetekkor mindig egy kedves ismerősöm mondása. Mert velem tényleg mindig ilyenek történnek. Már legalábbis olyankor, amikor ilyenek történnek velem.
Hosszú változat
Pont tavaly ilyenkor, azaz augusztus 20-án, úgy 21 óra tájban ismertem meg a Szabó Benedek és a Galaxisok együttest. Teljesen véleltlenül. Megyek ugyanis az A38 állóhajóra, szórakozni, csak úgy találomra, ott úgyis mindig valami jó van. Ráadásul oda beszéltem meg találkozót egy párral, akiket szintén akkor készültem megismerni (addig is tudtunk egymásról, még régről, Váradról, de a srác azóta Pestre költözött, na lássuk őket). Hamarabb érkezem az A38-ra, nem engednek be: ugyanis teltház van. Mondják, hogy valami Szabó Benedek és a Galaxisok játszik a tetőteraszon. Ahonnan amúgy tökéletesen lehallatszik az egész. És persze, hogy ezt a számot fogom most ide betenni, akármennyire is a legismertebb, hiszen én is ezt hallottam akkor épp, először, odakint várakozva. És egyből bejött.
Meg még azt is hallom ott, akkor, hogy biztosan ez lehet a nagy slágerük, mert erre nagyon zajongva örülni kezd a tömeg. Meg is próbálok újra bemenni, de mondják, hogy "Sold out az egész", amíg ki nem jönnek az emberek, nincs beengedés. Na nem baj – gondolom –, úgyis egy nagyon intenzív nyaralás végén vagyok itt, minden már nem férhet bele, de majd jövőre.
És tessék, most meg már eltelt pont egy év. El is felejtettem azóta ezt a Galaxisok-dolgot. És most is egy nagyon intenzív nyaralás végén vagyok itt. Épp azon dolgozva, hogy minden beleférjen, vagy minél több. Megyek is az A38-ra, már 17-én, hogy megkérdezzem, mi lesz a program 20-án, kell-e asztalt foglalni akkorra, satöbbi.
Mondja a tag, hogy Szabó Benedek és a Galaxisok lesz – és már láthatja is rajtam az örömöt, mivel egyből teszi is hozzá: "De sold out az egész".
Heh. Francba. Megint. Na mindegy akkor, hagyom is. Pedig pont azt hallom, hogy fent, a tetőteraszon éppen ők próbálnak most. Ekkor jön viszont a képbe a pár, akik tőlem ismerték meg a Galaxisokat, épp itt, pont tavaly, amikor nem engedtek be, de kintről hallottam, amíg őket vártam itt, aztán később ajánlottam nekik. Annyira bejött nekik is, hogy pár napja még együtt nyomtuk végig a Szigetet, ahol állítólag voltunk is a Galaxisokon is. (Én ugyan nem emlékszem, de ez nem jelent semmit, attól még nyugodtan lehettünk ott is, yeah.) És akkor most itt van ismét 20-a, de minden jegy elkelt, idén sem megyek oda. Épp érek be a szállásra ezzel, amikor látom, hogy hívások és üzenetek vannak a telefonomon: a pesti pár üzent, hogy tudnának szerezni jegyet, de gyorsan. Ám mivel nem vettem észre időben az üzeneteket, már ott van köztük az is, hogy "bocs, közben elkelt". Na nesze: most mentek el mellettem harmadjára ezak a Galaxisok, nagyon közel.
Nem baj, most belehúzok én akkor. Már csak két óra van a kezdésig, én hótt messze lakom a helyszíntől, de azért írok a koncert Facebook-eseményéhez, hogy kellene jegy. És láss csodát, jelentkezik is egy ismereten lány, hogy van neki fölöslegessé vált is, és 1500-ért átadja – de csak együtt tudunk bemenni, mert olyan fajta a jegy, amit telefonon mutatnak be a bejáratnál. Plusz van fél órám odaérni, ők utána bemennek. Képtelenség, de azért megpróbálom. Plusz nem ad telószámot, hogy a részleteket megbeszéljük, telefonról kell írnom, macerás párbeszéd megy, írásban, miközben rohanni kellene. Mondom, ha be is mennek, jöjjön ki majd egy percre az én jegyemmel, de nem hajlandó, mert nem akarja a koncertélményt megszakítani. Közben készülnöm is kellene, taxit hívni is, sietni is, odaérni. És minderre nincs már idő. Viszont pont ír egy másik lány, neki is van egy fölös jegye. Ő azt mondja, küld is valakit a bejárathoz. Akivel beszélek telefonon is, de ő meg azt mondja, kijönne elém a jegyemmel, de ha egyszer ők bemennek majd, nem lehet ki-be mászkálni. Mindegy, azért vele is megbeszélem, hogy kell a belépő. És zuhanyozás, és hívom a taxit. Időn túl már.
És hívom, és hívom. És nincs autó, és nincs, és nincs. Egyik társaságnál sem. Mivel augusztus 20-a van, és ez itt olyan, mint a szilveszter, bedugul minden, taxit szerezni meg képtelenség. Jó későre aztán mégis jön egy. Mondom is neki, siessünk. Úgy tűnik, sietünk is valmennyire. Aztán már nem tűnik úgy. És aztán már minden szétesik. Minden rakpart lezárva, semerről sem tudjuk megközelíteni a hajót egyelőre. Viszont hihetetlen rekordot döntök: több, mint egy órát (!) taxizom összefüggően Budapesten. Szerintem a sofőr kezdetben nem akart átverni, de azt hiszem, végül látja, hogy ez hülye, ez nem száll ki, hát menjünk akkor erre is, meg még erre, meg amarra is.
Ja, közben lesz ez a tűzijáték is. Ami engem sosem hozott lázba, de na. Direkt megnéztem, az 22:30-kor kezdődik majd. Egynek az is jó lesz.
Végül több, mint egy óra múltán érünk a hajóhoz. Nyolcezer forintot sikerült eltaxizni. Miközben amiért mentem, azt pont lekésem. Az egyik lány azt írja, menjek be azért a koncert végére, vagy már mégis inkább kijönne az 1500 forintos jegyemmel (gondolom, kell neki az a kis pénz). A másik lány küldöttje meg sehol. Biztosan megunta a várakozást. Én is meguntam, nem megyek be. Viszont a hajó mellől hallom, ahogy a tetőteraszton zenél a Szabó Benedek és a Galaxisok. Pont, mint tavaly. Meg mint idén, amikor a próbát hallottam, pár napja. Negyedszer sem sikerült elkapnom őket itt. A szigetes koncertüjkre meg nem nagyon emlékszem.
Amúgy 21 óra múlt. Amint megérkezünk, látom, hogy már javában zajlik a tűzijáték is. Aminek direkt utánanéztem, és láttam is, hogy az 22:30-kor kezdődik majd.
Mindegy, kellett ez még ide. Itt van viszont az A38 étterme. Ami eddig minden évben pont akkor zárt be, amikor be akartam menni oda. Most is be akarok, tehát akkor zárva lesz, tudom. jól. De most bezzeg nyitva van. Hát akkor legalább egy vacsora. Nyáron lehetőleg nem eszem húst, már vagy három hónapja idén sem ettem. Most sem fogok. Ki is választok egy jó kis vegán fogást. (Nem is vegetáriánus, hanem egyenesen vegán – oda is van írva az étlapon.) Ah, a tisztaság, ó, a könnyűség érzése..., oh, az egészség, wah, az eleváltság. Vegán, igen. Hús nem kell, az olyan alpári. A velem szemben ülő társan valami csirkéset eszik közben – kérdi, kérek-e. Hát dehogy kérek. Tíz másodperc múlva aztán megkóstolom mégis. A vegán, azaz nem, hogy húst, de állati eredetű összetevőket is nélkülöző ételemhez behelyezek hát egy falat csirkehúst is.
Így lesz teljes ez az este. Meg úgy, hogy induláskor még hajnalig tartó afterezést terveztem – úgyhogy evés után egyből megyünk is haza.
Rövid változat
Tavaly augusztus 20-án még ingyen nem láttam az A38-on a Szabó Benedek és a Galaxisok együttest, idén viszont jelentős előrelépések történtek, hiszen jó pénzbe került nem látni, ugyanis direkt megbeszéltem két illetővel is, hogy átveszem a belépőiket, ehhez taxiztam a városban egy órát, 8000-ért, hogy időben átvehessem az 1500-ért kínált belépőiket, de épp az alatt az egy óra alatt taxiztam, amíg lement a koncert jelentős része is, viszont legalább lekéstem a tűzijátékot is, ami akkor sem érdekel, ha az elejétől látom, de azért előre utánanéztem, mikor kezdődik, úgyhogy persze, hogy nem akkor kezdődött, ellenben ettem vegán ételt hússal, holott nem voltam éhes, húst pedig nem eszem mostanság, a jelek szerint kivéve, ha direkt vegánt rendelek, pedig egyáltalán nem enni mentem oda, hanem hajnalig bulizni, így aztán 23 óra körül már otthon is voltam, gratulálok.
(Ja: amúgy Ádámék – az adott budapesti pár – jelezték, hogy bár végül nekik sincs jegyük a Galaxisokra, azért átjönnek a hajóra, hacsak nem lesz nagy vihar, hanem csak kis eső fog esni. Nincs is sem vihar, sőt, nem is esik – úgyogy nem jöttek. Felhívtak viszont – amire én egy kedves és alapos SMS-ben válaszoltam is. Másnap reggel azonnal be is ugrott, hogy már vagy egy hete kiderítettük, hogy valamiért soha nem kapják meg az SMS-eimet.)
