Blogosz

MESE NINCS.

Magyar Kulturális Napok, magyarok nélkül. Avagy ne nézz már hülyének

2017. szeptember 17. 11:31 - BlogoszEditor

A kutyát sem érdekelte lényegében az az új rendezvénysorozat, amely ma zárul Nagyváradon. A Magyar Kulturális Napokról van szó, amely egyből fiaskóval indult tehát. De miért nem érdekelt ez senkit? Annál is inkább, hogy ez amúgy egy jobb sorsra érdemes programsorozat lenne. Én is érdeklődéssel vártam például, mi több, szurkoltam is neki aztán a program bejelentése után felé sem mentem végül.

Nos, először is tudni kell a rendezvény hátteréről. A szeptember 15–17. között zajló Magyar Kulturális Napokat a Nagyváradi Turisztikai Egyesület (APTOR) és a várigazgatóság szervezte, a helyszín az uniós pénzből nemrégiben felújított nagyváradi vár. Egyszerűbben azt mondhatjuk, hogy a rendezvényt az amúgy román városvezetés, a Bolojan-adiminisztráció hozta tető alá. Egyrészt deklarát céljuk, hogy a várban mindig legyen valami rendezvény, és ezt elképesztő következetességgel tartják is. Tényleg gyakran van ott valami: ám van a dolognak hátulütője is, mivel egy kicsit futószalag-jellegű is az egész, azaz pár tényleg vagány program mellett sokszor inkább töltelékrendezvények zajlanak ott. Másrészt – és ez a sokkal fontosabb tényező – érdemes egy pillantást vetni arra, miféle mocsokságok zajlottak a kulisszák mögött.

A dolog lényege ugyanis, hogy a helyi RMDSZ régóta háborúban áll a PNL-s Ilie Bolojan polgármesterrel. Csendes háború ez, amelyet manőverezgetéssel vívnak, és nyilván nem a magyarság érdekében folyik, hanem csakis az RMDSZ nevű magánvállalkozásban érdekeltek érdekében. Az robbantotta ki, hogy a polgármester hátrébb tolta az adminisztrációból a nevezett magyar pártot: amint a választások nyomán kialakult erőviszonyok alapján megtehette, nélkülük vezette-vezeti tovább a várost, elzárt előlük bizonyos közpénz-csapokat, meg jó kis zsíros helyi posztokat sem osztogatott le már oda. Azaz csökkentette azt a területet, amelynek kihasználásából az RMDSZ él. Utóbbiak ellentámadásba is lendültek: évek óta próbálják magyarellenesnek eladni a román polgármestert. Aki ugyan nem magyarbarát (miért is kellene annak lennie?) de nem is magyarellenes. Itt is egyszerűen politikai játszmákról van szó, amelyeknek persze a lényegük a pénz – semmi, de semmi másról, tehát magyarellenességről sem. Az RMDSZ offenzívája aztán azt eredményezte, hogy Bolojan a másik oldalhoz fordult: az Erdélyi Magyar Néppárt helyi képviselőivel suskusolgatnak. (Érdekesség, de jellemző is, hogy közben kifelé azért ez a párt is előszeretettel lődöz vaktöltélnyekkel Bolojanra, de hát ilyen a választóknak szánt politikai kommunikáció.) Szóval az EMNP-nek tett is már pár gesztust Bolojan, régebben is – amelyek lényegében persze az RMDSZ-nek szánt gesztusok is, hogy "na, ugye látjátok, mit csinálok, hát nesztek akkor". Már ott tartranak, hogy Ilie Bolojan polgármester talán kvázi "magyarügyi tanácsadónak" is megteszi maga mellé az EMNP-s Zatykó Gyulát. (De ha esetleg végül formálisan nem is nevezi ki, az minden esetre nyilvánvaló, hogy velük szövetkezik, és esetenként őket is hozza helyzetbe, a másik magyarok alkotta magánvállalkozás helyett, pontosabban kifejezetten annak ellenében.)

Itt térünk vissza a Magyar Kulturális Napokra. Amit tehát a Bolojan-vezetés szervezett, a várbeli rendezvények egyikeként. Egy kicsit ezzel is kivéve egy magyar ügyet az RMDSZ kezéből. Ami nem baj, sőt, hiszen tudjuk, évtizedek óta látjuk, megéljük, a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy lényegében semmi nincs jó helyen, ami az RMDSZ kezében van. (Ettől persze az nem biztos, hogy más kézben jobb helyen van, de az mindenképpen igen, hogy náluk már rég nem jó helyen vannak a magyarság bármilyen ügyei.) Pontosabban nem is vette ki, hiszen a Varadinum, meg más kulturálisnak mondott rendezvénysorozatok szervezése tobábbra is az RMDSZ-é, szóval természetesen csinálhatják a maguk termékeit, a maguk futószalagján, ahogy például a Szent László Napokat meg az EMNP szervezi – inkább arról van szó, hogy a Bolojan-vezetés is bekapcsolódott a saját ilyenjével. És bizony ez is kifejezetten része a harcnak is. Mint ahogy például az is, hogy a város vezetése ezekben az években egyre inkább támogatja (helyszínekkel, időpont-foglalásokkal, de azért némi pénzzel is) az EMNP-s rendezvényeket, ami meg idegesíti az RMDSZ-t. Hiszen itt alapvetően arról van szó mindig, hogy melyik oldal mennyi embert – azaz potenciális szavazót – tud megszólítani, megmozgatni, még akkor is, ha nem mindig politikai üzenetekkel, eseményekkel, sőt, a nem politikaiakkal lehet jobban. Lényegében tehát értünk megy a verekedés. Mondom, értünk, azaz a szavazatainért, a bázisért, amit jelentünk az etnobizniszhez, nem pedig a mi érdekünben. (Ha néha esetleg valami a mi érdekünket is szolgálja a nagy manőverezgetések közepette, vagy ha mondjuk jól is érezzük magunkat valami ilyen vétetésű rendezvényen – bár magára adó polgár eleve csak kivételes esetben megy pártokhoz köthető hátterű rendezvényekre –, az csak járulékos hozadéka az egésznek.)

Úgyhogy jött ez a Magyar Kulturális Napok. Amit eleve ellenszélben kellett megszervezniük, mivel az RMDSZ szabotálni igyekezett ezt is. Értik: lényegében ott tartunk, hogy az RMDSZ szabotál magyaroknak szóló rendezvényt – nem rossz, mi? – azért, mert nem ő szervezi, és mert veszélyben érzi a monopóliumát, amit a magyar közösség fölött gyakorol és maximálisan ki is használ állandóan. Pedig mintha arról lett volna szó még a rendszerváltás tájékán, hogy képviselni fogtok minket, nem arról, hogy uralkodni akartok fölöttünk, plusz a saját érdekeitekben fel- és kihasználjátok a magyar masszát. Szóval az RMDSZ-esek letiltották például a megyebeli magyar népi együtteseket: egyszerűen megüzenték nekik, hogy ezen a rendezvényen nem léphetnek fel. Nem az első ilyen ez, hiszen hasonlóképpen jártak el már például március 15-én is, amikor a Zatykóék rendezvényétől való távolmaradásra kötelezték őket. És persze ez csak pár villanás annak a tragikumából, hogy hol tart most a magyar közösség, a kulturális élete terén is, miféle érdekhálók csapdájában vergődik, mi minden húzza vissza és le, és milyen szintekig vette át a politikum az irányítást minden fölött, mennyire sakkban tart és zsarol már mindent és mindenkit.

Tehát ezen az úton eleve nem nagyon tudtak haladni a szervezők, ezért is lett semmilyen a Magyar Kulturális Napok. Ám persze más utakat is választhattak volna egy jó program összeállításához. És itt jön be egy másik nagyonis fontos oka – sőt, az előbbinél is fontosabb – annak, hogy miért kong az ürességtől a vár ezen a rendezvényen. Hagyjuk el most most az RMDSZ-es áskálódások és zsarolások témakörét, ezt ki is merítettük – e példa kapcsán legalábis, mert persze a jelenség az évgilágon minden más témakörben is ugyanúgy jelen van, állandóan –, és nézzük a több okot. Tehát: mehettek volna más utakon is, de úgy látszik, egyszerűen nem akartak.

Magam is vártam, hogy az esemény bejelentése után közzétegyék a programot. Előre be is jelentkeztem például a Facebook-eseményre is, hogy ne maradjak le róla. Aztán amikor közzétették, elolvastam – és szépen ki is jelentkeztem az eseményből. Ugyanis nulla olyan programpontot sikerült összehozni, ami egy kicsit is érdekes lenne. Az ilyesminek persze van szubjektív összetevője is, de azon túl is lehet, sőt kell is látni, és akkor is azt mondhatjuk, hogy teljesen érdektelen, szürke programsort állítottak össze. Olyannyira, hogy az már felér egy inzultussal: mintha hülyének néznének, hogy majd bekajálom azt, ha valami magyarnak és kulturálisnak van meghirdetve, akkor én magyar nemzeti kisebbségiként rohanni fogok oda. Frászt. Megy ez ugyan sokhelyütt, például maguk a magyar pártok is sokszor adnak el minden szemetet és/vagy baromságot azzal, hogy magyarnak és/vagy kulturálisnak csomagolják, és azt se tagadjuk le, hogy a közösség jelentős része is hajlamos mindenféle marhaságot bekajálni, amit ezzel tolnak elé. A falunapoktól, amelyek évtizedek óta élő jelképei a posványba ragadt, és onnan kitámolyogni nem is akaró rendezvényszervezésnek és a közösséghez való viszonyulásnak, a kisvárosok egészen pontosan ugyanúgy falunap-jellegű, a középszert is elbutító, városnapoknak nevezett, kobászszagú, sörböfögős, kultúrházban, tűziáték előtt pátoszosan előadáson bóbiskolós rongyrázásain át egészen a városainkban olyan sokszor zajló mindenféle buta, vacak, semmitmondó, amatőr előadásokig, rendezvényekig. Sőt, akár napokig tartó érdektelenség-fesztiválokká is tudják dagasztani ezt az egész néma, szürke hömpölygést, aminek legjobb példája a Varadinum rendezvénysorozat, ami az elmúlt sok évében már tragikomikusan elnyújtott semmi, pszeudokulturális maszturbálás volt, de annak is aszexuális fajtája, unott, kényszeredett húzogatás, és épp idén kezdett aztán egy picit megint legalább érdekesebb programokat is behozni, kicsit felébredni. Na, és egy újabb ilyet sikerült öszehozni most, más szervezésben, Magyar Kulturális Napok címmel.

Mutatom a teljes programot, így még sokkal érthetőbb lesz, miről beszélek:

21730858_1141995165933178_3396339842610671256t_n.jpg

Igen: a magyar nyelvű idegenvezetés körülbelül az egyetlen, ami érdekes, ismeretterjesztő jellegű sétának elmegy. És ennyi. A többi ordítóan töltelékjellegű, nesztek, itt van nektek magyar napok, kézműves izékkel, íjazással, meg valami zenével, ne sírjon a szátok-szerű. Halálosan unalmas program-panelek, egymás mellé rakva, oszt kísz is a rendezvíny.

Lehetne azt mondani – és valószínűleg van is benne valami –, hogy nem volt rá több pénz. Ám ez ennél többnek tűnik: mintha épp arról is árulkodna, hogy nem is akartak költeni erre az egészre. Csakhogy semmiből körülbelül semmit lehet kihozni. Sok pénzből is lehet vackot, de ráfordítás nélkül jót nem.

Tehát: a kezdeményezés jó, és ez a rendezvény is kell. Miért ne kellene? De tessék már tényleg rendezvényt csinálni belőle. Rendes koncertek kellenek persze, és fantáziadúsabb, érdekesebb programok napközben is. És persze: pénzbe is kerül. De csak nyugodtan, hiszen úgyis közpénzből megy, úgyis mi adtuk össze. Úgyhogy hajrá. Hadd szóljon!

Már ha lesz még ennek folytatása. Ugyanis felmerül még az a kérdés is, hogy ha egyszer véget ér a háttérben a harc, akkor megmarad-e ez a rendezvény, ami részben ennek az egyik eleme. Én remélem, hogy meg. És azt is, hogy a megteremtett formában jövőre már tartalom is lesz. Előre is köszi. Kérem szem előtt tartani: egy rendezvénysorozathoz azért úgy alapvetően kellenek rendezvények is. Programsorozathoz programok. Ezt azért nem lehet kibekkelni, megúszni, na.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr3712870558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.