Blogosz

MESE NINCS.

Isten óvjon mindenkit

2017. december 31. 17:06 - BlogoszEditor

A legrövidebb szilveszterem az volt, amikor kimentünk a városközpontba, ahol a jéghideg estében a kezembe nyomtak egy pezsgőt, amit speciális technikámmal kibontottam, és egyből az egész az arcomba spriccelt, meg végigfolyt az akkor még hosszú hajamon, így rögtön el is indultam haza, majd körülbelül egy órán át vártam taxira, közben kvázi rámfagyott a ragacsos lé, nézett a vidám tömeg furcsa, ázott madarat, angry bird voltam, végül egy olyan taxiba szálltam be, amelyben már volt utas, engem nem érdekel, de azért hazavitt engem is, ahol zuhanyozás után, még éjfél előtt lefeküdtem a francba.

A leghosszabb meg az, amikor már nem tudom, milyen faluba mentünk le szilveszterezni, de nem volt mivel visszajönni, így még két napig ott kellett maradnunk, amíg értünk jött valaki, persze már szilveszter este összevesztünk, úgyhogy két napig egy idegen faluban szótlanul ültem az egyetlen nyitva lévő helyen, tehát a kocsmában, ahol fűtést nem szívesen és nem erősen adtak, és néztem egy kereskedelmi tévéadót, egy olyan tévén, ami nagyon magasra volt téve, úgyhogy a nyakam is kiállt hamar, a műsor is baromság volt végig, de nem nagyon volt mit tenni, mivel meg vagyok sértődve, úgyhogy nem nézegetek másfelé, nem forgatom a fejemet, nem is mozdulok, éjjelente meg befogadott minket egy helybéli, egy végképp fűtetlen szobában, télikabátban, nadrágban, dunna alatt aludtunk, de vigyázni kellett, hogy hozzá se érjek a másikhoz, és ne is sokat forgolódjam, mivel ugye haragszom, francba.

A legérdekesebb szilveszterem az volt, amikor simogatni akartam a házigazda cocker spánieljét, mondta a gazda, hogy ne csináljam, mert meg fog harapni a kutya, és amikor mondtam, hogy ez aztán biztosan nem, hiszen a spánielek nem harapnak, nekem is az van, csak még kicsi, pont akkor harapta át a tenyeremet, köszi, ráadásul otthon meg később kiderült, hogy nekem valójában csak spánielnek hazudott keverékem van, mert ahogy nőtt, csak nem spánielesedett soha végül, viszont végül teljesen elvadult valamitől, és harapott ő is, francba.

A leginkább instant karmától áthatott szilveszter meg az, amit Bécsben töltöttünk, taizéi világtalákozó apropóján, ami vallási keretrendezvény, de nem akartunk a sportcsarnokban aludni a többiekkel, hanem a helyi papnak azt hazudtam, hogy a barátnőm valójában a feleségem, és pár napja tudtuk meg, hogy első gyermekünkkel terhes, minő boldogság, de komoly felelősség is, ezért a lelkész parókián adott külön szobát (egyébként a többi kelet-európai vendége meg ellopta a fényképezőgépét később, ebből rendőrségi ügy is lett, ennyit rólunk), de egy nap múlva meg befektettek mellénk egy sürgősségi esetet, aki már nem alhat a sportcsarnokban a tömegben, mert fertőz, pontosabban tehát egy srácot, aki mononukleózisban szenvedett, és én is rögtön elkaptam ezt a megfázáshoz hasonlatos betegséget, amiről ma sem tudom pontosan, hogy mi, de vagy egy hónapig kínozott, a francba.

Most abbahagyom ezt a posztot, és megyek szilveszterezni. Isten óvjon mindenkit. Ha valahogy mégis lesz végül új év, akkor boldogat.

Szólj hozzá!
Címkék: szilveszter

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr7313536841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása