Blogosz

MESE NINCS.

Röviden a tévézés jelen viszonyairól

2018. május 11. 14:44 - BlogoszEditor

Ehhez pár perce volt szerencsém, a nagyváradi központi vasúti pályaudvar előtti aluljáróban. Egyszerűen ott egy tévé. Csak úgy. Körülötte épp senki.

Tovább
Szólj hozzá!

Horrorkórházban, Nagyváradon

2018. április 22. 21:11 - BlogoszEditor

Eddig még sosem vettem észre: pár fa takarja el. Úgyhogy meg is lepett, hogy egyáltalán van ez. Az oldalán meg van bontva a téglafal, ott lehet besurranni. Azt hitem, elhagyott trásasház. De odabent hamar rájöttem, hogy kórház lehetett. Újabb elhagyatott épületet barangoltam be tegnap.

Tovább
Szólj hozzá!

Kivándorolhat Lovasi, ha rájuk is rájuk ront a Fidesz – nagyváradi interjú a kiscsillagosokkal

2018. április 10. 11:22 - BlogoszEditor

Már sokadszor járt Nagyváradon Lovasi András, ezúttal ismét a Kiscsillaggal. Ha már itt volt, beszélgettünk megint egyet, a koncert előtt, a Moszkva kávézóban. Ismét lebegteti, hogy talán új számokkal éledhetne újra a Kispál, meg arról is beszélt, hogy aggasztja a Fidesz, és például arról is, hogy ha kell, kiáll a civilek mellett. És egy kicsit Lecsó is megszólal.

Tovább
25 komment

Vicces nyomok katasztrófa után

2018. április 09. 19:10 - BlogoszEditor

Egy nap sem telt még el azóta, hogy Magyarország úgy döntött, még jobban bestötétíti magát, méginkább elszakad Európától, és még jobban engedi, hogy posztszovjet mintára pár, magát oligarchává harácsoló család kezébe kerüljön mindene. Átbicikliztem ma Nagyváradról szegény Magyarországra, és mutatok pár dolgot abból, amit ott láttam, fotóztam. Vicceseket. Mert valahogy végül csak meg kell nyugodnunk. Nem bele, csak meg.

Tovább
21 komment

Egy kis nyúl van a mátrixban...

2018. április 02. 13:00 - BlogoszEditor

Már az is gyanús volt, hogy tegnapelőtt Fácsén láttam, valaki húsvéti bölcsességet osztott megy egy bizonyos illetőtől, akit úgy hívnak, hogy Karácsonyi... Aztán mára már nyilvánvalóvá (és komolyan: most elsőre véletlenül úgy írtam le, hogy "nyulvánvalóvá", hehe ) vált, hogy valami zavar van az Erőben, hiba van a mátrixban, meg minden ilyesmi.

Tovább
Szólj hozzá!

Autók párbeszéde istenről

2018. április 01. 18:44 - BlogoszEditor

Két angol, egy magyar és egy román autó beszélget. Most, Nagyváradon. Pont jókor beszélgetnek istenről, mivel húsvét van, aktuális tehát. Ráadásul egymáshoz közel áll mind a négy, további ráadásul épp ebben a sorrendben láttam meg őket, és szuperráadásul egy templom közelében a Coposun lévő parkolóban állnak, a parkban lévő görögkeleti templomtól nem messze. Pár perce fotóztam le a beszélgetésüket.

Tovább
Szólj hozzá!
Címkék: lol hol god cer

Ez most a soros... avagy elkészültem a tojásfestéssel

2018. március 31. 17:08 - BlogoszEditor

Egy olyan demokratikus államban, mint Magyarország, a tökkelütötteknek és az őket tökkel ütőknek is pozitív diszkrimináció jár, hiszen fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek. Nekik készítettem ma ezeket a mívesen írott tojásokat, húsvétra. Remélem, olyan lendülettel osztogatják majd, mint a baromságokat a neten, meg a való életben. Jaj, az ENSZ-et meg kifelejtettem. Meg ki tudja még hányat, amelyekkel kapcsolatban csak ezután jön a totál keresztényi és mélyen (bár mindig van lejjebb) nemzeti, elmebajos kukorékolás. Mert az ilyen záptojásokat amúgy háborodott kiskakasok tojják. És tolják. (A képekre kattintva még nagyobbak lesznek, így még nagyobb lesz a műélvezet is.)

Tovább
Szólj hozzá!

Jött jelzés, de a homály is maradt...

2018. március 18. 12:59 - BlogoszEditor

Néhányan kérdezték azóta, mi hír arról a két nőről, akiről a Magyar rémtörténet Dubajban című posztomban írtam. (A jelen bejegyzés megértéséhez kérem, olvassák el azt.) Nos, végül nem tudtam találkozni velük Dubajban, amikor nemrégiben ott jártam, és utána is csend volt még egy darabig. Aztán érkezett pár rövid jelzés.

Tovább
Szólj hozzá!

(V)eszem a kefét – avagy egy nemzeti kisebbségi hétköznapjaiból, 508378. rész.

2018. március 15. 19:15 - BlogoszEditor

Összefalaztam a kabátomat. Úgyhogy megyek ruhakefét venni. Olyannyira átlagos hétköznapon történik ez, annyira szürke hétköznap egy nemzeti kisebbségben élő életében, hogy ennél hétköznapibb már csak akkor lehetne, ha szerda lenne: mert amúgy csütörtök van, este, esik az eső. Szóval egy nemzeti kisebbségi sokadik hétköznapja. És szóval ki kellene kefélnem a kabátomat, de otthon csak cipőkefe van.

Tovább
Szólj hozzá!

Amikor a rendőrfőnök küld érted...

2018. március 06. 22:11 - BlogoszEditor

Olvasom, hogy Váradon elfelejtette egy tag, hova parkolt a Lotus Center parkolójában, amikor kijött, azt hitte, hogy ellopták az autóját, kihívta a rendőrséget, akik megtalálták a parkolóban a kocsiját, ott, ahol hagyta.
Úristen, dehát ez a történet tipikusan rólam szól. Hányszor gondoltam már, azt a rohadt autót keresve rohadt parkolókban, hogy ennyire hülye biztosan nem vagyok, hanem nyilván ellopták a kocsit. És annál is durvább, hogy arra sem emlékszem, mikor történt ez a fenti eset velem.

Tovább
Szólj hozzá!

Nesze: kikelet és csirkeaprólék

2018. február 27. 18:21 - BlogoszEditor

Ebben az országban valahogy minden mindig profán. Még az is, amit emelkedettnek, vagy amit könnyeden ünnepinek szánnak. Kitűnő példa erre ez is: a tavaszköszöntés, kis jelekkel. Nagyon jó ötlet  aztán a végén meg nesze. A Romániában szokásos tavaszköszöntő kitűzők, a márciuskák árusainál már tavaly is kedvencem volt a csirkeaprólékos dobozos. De idén sokkal nagyobb a választék hülyeségekből. Ma ezeket gyűjtöttem be a városban.

Tovább
Szólj hozzá!

Hülyeségek, tippek, megjegyzések dubajozáshoz

2018. február 25. 21:50 - BlogoszEditor

Az ember kicsit otthon érzi itt magát: járkáltunk páran egyet, a 32 fokos (már most, képzeld el, milyen lesz nyáron) melegben, a környékünkön épülő negyedben, mindenütt építési terület, rengeteg szanaszét hagyott hordalékkal, mint otthon - gondoltam én az elején, amíg rá nem jöttem, hogy ez itt nem sitt, hanem mindenütt sivatagi homok, tele kagylókkal, aztán vagy tizenöt fűben alvó munkást is fotóztam, mint otthon, aztán ahogy olvastam a leírásokban is, egyes arcok az utcán csapják ki a taknyukat, mint otthon, csak itt hosszú, fehér ruhában teszik, továbbá itt is zavarják az embert a vallással, csak nem zaklatók harangoznak a katolikus, református, ortodox templomokban, ami szerintem már rég meghaladott, csendben kellene lenni, hanem hajnalban is arra ébredek, hogy egy müezzin nyomja a közeli toronyból, meg nyomja dél, körül is,és máskor is, a hotelszobákban pedig nem biblia van, mint sokfelé máshol, hanem a szekrényben imaszőnyeg és Korán.

Tovább
Szólj hozzá!

Turistamágnes és hűtőmágnes

2018. február 23. 21:55 - BlogoszEditor

A kettő tényleg összefügg, hiszen az előbbin gyakran vásárolt emlék, szuvenír az utóbbi. Itt, az Egyesült Arab Emírségekben, a turistamágnes Dubajban találtam meg az eddigi legjobb hűtőmágnest. (Emlékeztetőül: a képek katintással kinagyíthatóak, úgy a szép.) Már tettem itt említést róla, de továbbra is az eddigi legédesebbnek ezt tartom, a bármikori hűtőmágnesek közül. Sőt, a bármikori térségi önreklámok, kabalák, dizájnok közül. Olyan édesek, hogy amikor megláttam, majdnem bementem az egyik méregdrága dubaji kórházba, megméretni a vércukorszintemet. :)

Tovább
Szólj hozzá!

Magyar rémtörténet Dubajban

2018. február 19. 07:38 - BlogoszEditor

Gondoltam, ha már eljutok Dubajba, iszunk ott egy valamit az ottani magyar ismerősömmel. És most eljutottam, itt vagyok. De nem fogunk, sőt mostmár az a kérdés, hogy van-e egyáltalán magyar ismerősöm Dubajban, illetve, hogy életben van-e valahol, ha nem is itt. Az egész úgy kezdődött, hogy körülbelül 2011-ben (bár pontosan már nem emlékszem, mikor) bejelölt Facebookon egy magyar hölgy.

Tovább
Szólj hozzá!

Agyalás és telelés Dubajban, a nekem épített városban

2018. február 18. 05:07 - BlogoszEditor

Igazi fehér emberként vagyok jelenleg arabok és mindenféle más bőrszínűek, kultúrájúak között. Sőt, ilyenkor vagyok a legfehérebb: február közepén járok ugyanis az arab emírségekben, a nyári barnaságomnak nyoma sincs most, itt világítok. Mint mások is: oroszok az utcán, szerbek a liftben, románok az étteremben.

Egyáltalán nem tartom zavarónak, hogy tulajdonképpen nekem építették Dubajt. Nekem, mint turistának, aki milliószámra özönlök oda. Most épp itt vagyok ugyanis. Néhány napot eltöltök itt, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában, amelyik a világ egyik aktuális turistamágnese. Engem is az vonzott ide.

Tovább
Szólj hozzá!