Blogosz

MESE NINCS.

Nafene…

2009. szeptember 14. 01:57 - BlogoszEditor

Kaptam egy levelet. Nem nekem szól ugyan a címzés, de én is megkaptam. Egy itteni régebbi bejegyzésemhez való hozzászólásként másolta be valaki az adott fogalmazványt - amelyet Tőkés László írt.

Ám úgy gondolom, ez a levél sokkal fontosabb annál, hogy egy előző postomban a hozzászólások egyikeként gubbasszon. Tőkés László ugyanis eme írásában már elismeri, hogy a felesége levele valódi, ugyanakkor, ugyanazzal a lendülettel például elmebetegnek is titulálja hitvesét. Szóval nem semmi. Sőt, ez már valami. Ezért úgy döntöttem, kiemelem onnan a szöveget és elhelyezem rögvest ide. Csak előbb még elmesélem, miről is van szó.

Tudnivaló ugye, hogy Tőkés László felesége levelet írt nemrégiben az egyházközség elnökségének és a presbitériumnak, amelyben arról tájékoztatja őket, hogy nem kíván a férje társaságában megjelenni bizonyos egyházkerületi rendezvényeken, mert elege van abból, hogy a férje megcsalja, s még a száját is be akarja fogni. (Egy idézet a levélből: "nem óhajtok részt venni férjem Tőkés László társaságában évfordulós megemlékezésen, aki egykori hősies kitartásomat és messzemenő önfeláldozásomat a későbbi 20 év alatt számtalanszor meggyalázta. A következmények felelős tudatában kijelentem, hogy nem érdemelte meg akkori helytállásomat és végletekig menő odaadásomat! Vele és érte még egyszer ezt az áldozatot nem vállalnám." És egy másik idézet, ugyanonnan: "A jelenben maradék családi életünket is felszámolta, magamra hagyott, a magányba taszított, kiköltözött külföldre, és saját különutas életét hivatalosan megalapozta".)
Nos, erről a levélről nem is értesült volna a közvélemény jórésze, ha maga Tőkés László nem áll elő vele egy sajtótájkoztatón, azt állítva, hogy azt nem is a neje írta, hanem hamisítvány. Aztán kiderült, hogy ez hazugság.
És innentől kifejezetten nyilvános és fontos ügy lett abból, ami magánéleti viharnak indult. Hiszen a sajtótájékoztatón "tájékoztatott" sajtót és ezen keresztül a nyájat, meg a nyájon kívüli közvéleményt is becsapta, szembe hazudta Tőkés László. És ebből, az ilyen manőverekből már meglehetősen elegünk lehet.
Nézzük, mit is mondott annak idején. Idézek egy cikkből: "Szinte testi fájdalmat okoz az a rengeteg támadás, ami személyemet éri, de próbáljuk méltósággal elviselni ezeket a dolgokat - fogalmazott Tőkés László, aki úgy véli, hogy a temesvári események közeledtével az effajta támadások megsokasodnak és talán a közelgő elnökválasztás is kiváltó oka lehet ezeknek a mostmár a családját sem kímélő akcióknak. Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e komkrét lépéseket a kuruc.info ellen (amely elsőként közölte a levelet, majd eltüntette azt a portálról), Tőkés László nemmel válaszolt, majd hozzátette: »külön ügyosztályt kellene létrehozni az EP-irodában, ha minden támadásra külön akarnék reagálni«."
Aha. Nos, ehhez képest pár nappal később több forrás is megerősítette, hogy Tőkésné levele nem hamisítvány.

Ezek tehát az előzmények.
A valóban komoly fejlemény pedig az, hogy kiszivárgott egy újabb levél. Egy súlyos írás. Ebben Tőkés László is úgy kezeli már a felesége levelét, mint valósat. És egyúttal kegyetlenül lehordja hitvesét, mégpedig tizenkét egyházi személy előtt - hiszen ez utóbbiak a címzettek.
Ám a dolog legrondább része az, hogy a levél valódiságának elismerését már nem jelentette be Tőkés László ugyanúgy sajtótájékoztatón, mint ugye annak idején, amikor megpróbálta nyilvánosan becsapni a közvéleményt. Ezt a mostani írását ugyanis magánlevélnek szánta - zárt körben tehát maga is arra kényszerült már, hogy tényként kezelje nejének írását, ám nyilvánosan továbbra is az fut, hogy "támadás áldozata", mely ilyenek...

Na nézzük tehát Tőkés László írását.
Az történt, hogy Tőkésné levele nyomán az egyházkerület lapjában, a Harangszóban megjelent egy rövid közlemény, amelyben egyházi személyek maguk is tudatják - mégpedig hivatalos formában először -, hogy Tőkés Lászlóné Joó Edith kétségbeesett írása valódi, s a hölgy mellé állnak.
Erre jött válaszul Tőkés alábbi dörgedelme, mégpedig Brüsszelből ugyebár...
Megkapja benne mindenki a magáét: a nej is, meg azok is, akik mellé álltak ebben az ügyben. De legalább maga Tőkés László is elismeri - persze csak fű alatt -, hogy amit a felesége írt, az igaz...
A kiemelések amúgy tőlem származnak, irtó lényeges részeket hoznak előtérbe.
Tessék:

"A Bihari Református Egyházmegye
Nagytiszteletű Tanácsának – Székhelyén

Nagytiszteletű
Mikló Ferenc esperes úrnak
Boros István főjegyző úrnak
Földesy Márta lelkészi tanácstag úrhölgynek
Csomay Árpád
Bereczki András
Berke Sándor
Szatmári Gergely Elemér
Dénes Károly lelkészi tanácstag uraknak,
valamint
Szilágyi Péter főgondnok úrnak
Török Ferenc
Köteles Pál
és
Koszorús István presbiteri tanácstag uraknak

Szék- és Lakóhelyükön

Tárgy: Magánlevél

Nagytiszteletű Egyházmegyei Tanács!
Nagytiszteletű és Tisztelt Tanácstagok!
Kedves Testvéreim!

Szeretett Máté fiam közvetítésével, mély megdöbbenéssel és szívbéli keserűséggel vettem kézhez 2009. augusztus 28-án kelt és egyházkerületi lapunkban, a Harangszóban kitálalt, alattomosan képmutató „Köszönetnyilvánításukat”.
1. Őszinte örömömre szolgál, hogy húsz év után végre ráébredtek Ft. Tőkés Lászlóné Joó Edith püspökné asszony múlhatatlan egyházi, szolgálati érdemeire. Jobb később, mint soha. Merem remélni, hogy halálom után nekem is hasonlóan szép nekrológban fognak emléket állítani.
2. Rendhagyó köszönetmondásuk a dicsérve gyalázás iskolapéldája. Első része a dicséret, második, záró része a 40/2009. iktatószámmal jelzett gyalázás szavát tartalmazza.
3. Alávaló gazember, aki ezt a szöveget megfogalmazta. Az elkövető neve minden bizonnyal Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című művének I. vagy – jövendőbeli – II. kötetében keresendő.
Sajnálatos, hogy a szövegszerző(k)nek akadtak cinkostársai(k) is – a gyanútlan (?) vagy jóhiszemű és félrevezetett aláírók személyében.
4. Semmirevaló, erkölcstelen ember, aki a más családi és magánéletébe belebújik, álszent és eufémikus módon „mondva köszönetet azért a tájékoztatásért…”
Nekem mindenesetre sehogyan sem jutna eszembe – példának okáért – Mikló Ferenc Nagytiszteletű úr és b. Neje viszonyába nyilvánosan belekontárkodni, vagy Csomay Árpád Nagytiszteletű urat és b. Nejét olyanképpen Szőke Mária újságíró „kezére adni”, ahogyan ezt Önök tették velünk, Fábián Tibor főszerkesztő irányában.
5. Önök egyben vétettek a másik fél meghallgatása („et audietur altera pars”) elemi etikai és újságírói szabálya ellen (a), arról nem is beszélve, hogy a „40/2009. szám alatt iktatott levél” valóságtartalmának sem néztek utána (b).
6. Önök azt sem vették figyelembe, hogy rendszerint csak egy bomlott elme- és zavart idegállapotú hitves képes a saját Gyermekei apját a világ előtt a hivatkozott levélben foglaltak módjára cégérezni. Mérhetetlen gonoszságukban vagy elvakultságukban, vagy oktalanságukban – esete válogatja – Önök a lehetséges következményekkel sem törődtek, sőt kegyetlen hitványsággal vagy rövidlátással – esete válogatja – szerencsétlen Feleségem fenyegető sorsára, valamint drága Gyermekeink és Családunk tisztességére sem voltak tekintettel. (Elveszlődő beteg Nejemet bizonyára Önök fogják eltartani, és netalán Földesy Márta Tiszteletesnő fogja pásztori asszisztenciában részesíteni…)
7. Önökre igazán ráillik a „látván nem látnak” prófétai jellemzés, ugyanis akarva-akaratlanul hozzájárulnak Feleségem elaljasulásához, amikor is egy levelem/iratom átvételével titkosszolgálati típusú adatszolgáltatását elfogadják. Aki ezt tette, igencsak kitanulta a „szakmát”. Olyan ez, minthogyha – példának okáért – Berke Sándorné férjére nézve terhelő anyagot juttatna el emez főnökének.
8. Az egészben viszont a leggusztustalanabb az, hogy drága Testvéreim farizeusi módon Isten nevét emlegetik, és az Ő szent Igéjét idézik.
Legalább Önöknek – Isten szolgáinak – tudniuk kellene, hogy: „Isten nevét hiába fel ne vedd!”. Nem kevésbé azt is, hogy Krisztus Urunk megkísértésekor az ördög is előszeretettel idézte Isten Igéjét.

Végezetre múltunk, Családunk, házastársi kapcsolataink és küzdelmeink jobb megismerése céljából ezúton is tisztelettel ajánlom a szíves figyelmükbe a Tőkés Lászlóné Joó Edith társgondozásában, néhány évvel ezelőtt megjelent Egymás tükrében című könyvet, melynek „hitelességét” bátran egybevethetik a „40/2009. szám alatt iktatott levél hitelességével”.
Tudván tudjuk, hogy: „a gonoszok útja elvész” (Zsolt. 1,6).
Isten áldja Püspökjelölt urat és Társait!

Brüsszel, 2009. szeptember 8.

Tőkés László"

Hát ennyi a levél. Döbbenetes.
És még valami: bár a Tőkésné leveléről bebizonyosodott, hogy valódi, akár úgy is vehetjük, hogy hamisítvány. Legyen az. Játsszuk el, hogy valaki más írta, ahogy azt megetették a néppel. Csakhogy ez sem változtat a lényegen. Mert még akkor is nagyon sokan tudják: ami benne áll, az viszont nagyonis igaz, mindenféleképpen.

*

Viszont ennek az egész szomorú ügynek az apropóján kiadok egy szolgálati közleményt is, amelyre amúgyis készültem már.

Mivel úgy sejtem, a sötét oldal egyházi emberei is itt olvasgatnak néha, sőt, örömmel dörzsölgetik a tenyerüket egyes bejegyzéseimen, fontosnak tartom tudatni, hogy nemes egyszerűséggel húzzanak el innen.
Ugyanis - ha eddig nem derült volna ki - abszolúte nem rokonszenvezek azzal a sötét körrel, amelyik évtizedek óta mindig és minden módon, csakis a saját érdekeit követve fúrja Tőkés Lászlót. Isten őrízzen tőlük. Hiszen Tőkésnek is megvannak megvoltak a kifejezetten komoly érdemei. 1989 ugye. Aztán mondjuk ide sorolnám a PKE létrehozásában játszott szerepét (bár egyesek szerint ez magánvállalkozás, szerintem hiánypótló is), vagy éppen azt, hogy egy időben politikai alternatívát nyújtott (még akkor is, ha ezt a közösségi igényt nem kiszolgálva, hanem meglovagolva, a maga érdekében tette), nem beszélve arról, hogy néminemű rendet vágott az egyházon belül tevénykenykedő volt szekusok között is, leleplezve ezek közül legalább azokat, akik neki speciel nem szimpik, akik nem neki dolgoznak (a többiek persze maradtak, de na).
Tehát ami az övé, az övé. Csakhogy az elmúlt húsz évben kifejezetten diktátorrá, mindenkivel vagdalkozó, sem istent sem embert nem ismerő, sokszor bosszúálló, az igazságot számtalanszor kikerülő führerré vált az egykori ikonunk. Már román kommentátorok is úgy emlegetik néha, mint nagyhangú embert, aki azonban úgysem fog cselekedni.
Hát igen. Tőkés László egy ideje leállt. Csinált magának most egy második karriert, egy második életet az 1989-es után, s azzal passz. De a leállás nem teljes, ugyanis rúgdosni tovább rúgdos akit csak ér. És ezért is van az, hogy néha visszarúg ez vagy az.
Ráadásul itt van ez a mostani ügy is, amely kapcsán már megint manipulálni akarta a sajtót és a közvéleményt is. Sok ez már, nagyon sok.
A magánélete nem érdekel. Ha megcsalta szegény asszonyt, hát megcsalta, ha félretolta, hát félretolta. Oldják meg. Ők is emberek. Megesik másokkal is, az vesse rájuk vagy akár rám, vagy mondjuk itt az egyik szomszédomra az első követ, aki teljesen makultálan ilyen téren. Meg aztán valóban megnyerő figura Tőkés, ismerük el. Ilyenformán ha megnyer valaki(ke)t, az az ő dolga. Ha meg nem, az is.
Az viszont már nagyonis érdekel és az én dolgom is, hogy ki akar állandóan kioktatni mindenkit, s miféle alapokon áll ehhez valójában, ráadásul mit játszik el azzal ellentétben, ami valóban van, valamint, hogy ki képvisel "képvisel" itthon néha, meg mondjuk ez EP-ben, miféle embereket küldtünk oda és miért ordítoznak állandóan még onnan is mindenféle szörnyűségeket.

Tehát azzal az oldallal nem értek egyet, amelyik állandóan Tőkést gyomrozza szinte húsz éve. De magával Tőkéssel sem lehet már egyetérteni vagy tizenöt óta jópár dologban. És még finoman szóltam.
Ám úgy látom, úgy tapasztalom, van az egyházkerületen belül egy harmadik vonulat is, amelyik józan még, kiegyensúlyozott és bírál, dolgozik, de nem acsarkodik és nem hőzöng állandóan. Eléggé homályosak még ennek a körvonalai, meglehetősen heterogén a társaság, nem is mindig világos, hogy ki tartozik bele. De mintha lenne.

És ha tényleg van, akkor talán megnyugszik majd minden. Az egyik oldalon a visszafelé húzó békepapok lassan kihalnak, a másik oldalon, azaz Brüsszelben meg csak hátradől már egyszer nyugodtan és csendben az, akinek amúgysincs semmi komolyabb dolga a saját ügyeinek irányításán kívül.
És ilyenformán mindegy is lesz, hogy az eltűnőben lévő két sötét oldal - stílszerűen szólva - hogyan kergeti a saját farkát.

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr812637916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pavtsi 2009.09.14. 11:53:33

Érdekes a levél, amit én is megkaptam csimbóktól. Mivel azonban fogalmam sincs, kicsoda csimbók, meg arról, hogyan jutott hozzá a Tőkés-levélhez, így én annak hitelességét fenntartásokkal kezelem. Bár így tettem volna Tőkés kijelentéseivel is a mára már elhíresült sajtótájékoztatón :) Szóval a csimbók által küldött levél vagy hiteles, vagy nem, a Tőkésnéjé viszont tuti, hogy valódi. Ráadásul nagy nyilvánosságot kapott, méghozzá éppen Tőkés László jóvoltából. Szegény EP-képviselő úr: szerintem most magát szidalmazza úgy, ahogy e levél tanúsága szerint a nejét, meg az egyháztanács tagjait :)

csimbok 2009.09.14. 13:06:19

Örülök, hogy nem hagytad szó nélkül...Kár, hogy nagyobb nyilvánosságot nem kap ez az ügy, mert ideje lenne lerántani a báránybőrt a farkasról.

Blogosz 2009.09.14. 13:29:16

Kedves Csimbók és Pavtsi! Csimbókot - az ismeretlensége miatt - én is fenntartásokkal kezelem (ajánlom figyelmedbe ennek kapcsán a bejegyzésem vonatkozó részét arról, hogy kik húzzanak el a blogom környékéről, s ha netán a te inged, kérlek, vedd magadra is). Viszont amit küldött-küldtél, azt nem kezelem különösebb fenntartással. Én is úgy tudom, hogy az hiteles. Nézd meg a stílust, ami évtizedek óta jellemző, továbbá csekkold a konstellációt, s gondolj arra is, mi is hány ilyen "belső" levelet és üzenetet, üzengetést kaptunk minden vacak kapcsán az elmúlt években. Üdv, Örs

Ypsilon 2009.09.14. 14:42:34

Igazad van kedves Örs! Valóban létezik az egyázban egy csöndesen, dolgozó,magyar református értékeink átmentését felvállaló hitből erőt merítő, általad is említett irányzat, vonulat. (Inkább az Erdélyi Egyházkerületben érezhető tevékenységük). De ők a megbélyegzettek, azok,akik a szolgálatot valóban alázatos szolgálatnak tekintik, akik hiszik, hogy csakis hit által üdvözülhet ez a világ és református népünk! De ők sehol sincsenek, a döntés nem az ő, hanem a Molnár János könyvében említettek kezében van. És még sokáig ott is lesz

csimbok 2009.09.14. 16:55:44

Kedves Örs! Nem vagyok az, aki csípőből tüzel Tőkésre, inkább csak amellett kardoskodok, hogy az igazságot napfényre kell hozni, és nem kérek a Tőkés féle egyoldalú féligazságokból. Ő egy mártírnak tartja magát, ráadásul tökéletesnek, s aki mer ellene szólni (mint ahogy Te is írtad), annak jaj, ezért "bátorkodom" :) álnév mögül írni. Tőkésnek voltak érdemei, csak sajnos a paranoja és az alkoholizmus az ő elméje felett is átveszi az uralmat, s ezért jobban tenné ha kezeltetné magát - persze az általa és a pénzéhség meg a frusztrációk miatt tönkretett feleségét is. Örülök, hogy bár Ti Istvánnal mertek írni erről a szomorú kérdéskörről.

Blogosz 2009.09.14. 17:21:50

Kedves Csimbók! Oké. Azt viszont javasolnám, hogy feltétlenül maradjunk a témánál. Mert itt csak a témáról érdemes - legalábbis szerintem. Sőt, kifejezetten el akarom kerülni, hogy itt az atyaúristen szerepében tetszelegjünk és leszedjük a keresztvizet bárkiről, mindenféle témában és minden módon ítélkezve itt jobbra-balra. Ezzel ugyanis minden esetben hitelét veszti az érvelés, s maga az is, aki érvel. Arra gondolok, hogy te Tőkés László alkoholizmusát emlegeted például. Nos, ha egyáltalán lenne is neki olyanja, az persze nagy gond. Neki. Meg a családjának esetleg. De nem bűn - és főleg semmi közünk hozzá. Senkinek. Ami meg a szintén általad emlegetett paranoját illeti, ha ezt jelképesen értetted, akkor egyetértünk, hiszen nekem is volt alkalmam megtapasztali a nevezett számos nemtelen, túlzó és fékevesztett, igazságtalan kirohanását. Ha viszont nem így értetted, hanem szó szerint, akkor kérlek, gondolkodj el ezen újra. Nem igazán lenne jó abba a hibába esni, mint maga a bírált személy, nevezetesen, hogy mérlegelés nélkül, álladóan nekiesünk, s ezzel már magunk is igazságtalanná válunk. Megosztok egy konkrétumot is ezzel kapcsolatban. Épp most tértem haza egy egyhetes útról, ahol különféle országokból érkezett újságírók és médiaszakemberek voltak jelen, kisebbségi ügyeket tanulmányoztunk külföldön. Volt, aki személyesen is ismeri Tőkést, adott már át neki díjat. Közülük többen is rákérdeztek, hogy mi újság Tőkéssel. Nos, nagyon könnyű és nagyon időszerű lett volna elmondanom ezeket a fejleményeket, azt, hogy már a családi ügyei kapcsán is nyilvánosan mellébeszél és manipulálja a közvéleményt, sőt, még őt támad. Tudod, végül ehhez képest úgy döntöttem, hogy nem mondok semmit. Kábé azzal intéztem el, hogy sem a helyzet, sem ő maga nem változott. Ugyanis a cél nem az, hogy minél több helyen és mindenáron befeketítsük. Még akkor sem, ha lenne rá ok bőven. És amúgyis csak az igazság elmesélése lenne az egész. Mégsem futottam neki. Ezek a mi meccseink, s aki mindenfelé rossz hírét kelti a bírálóinak, az nem én vagyok. Ahogy te is írod, "inkább csak amellett kardoskodsz, hogy az igazságot napfényre kell hozni". Ez a lényeg. Sőt, az igazság napfényen van. Csak el akarják takarni megint. Engem ebben az egész ügyben a hazudozás, a sajtó és a közösség újabb félrevezetésére tett kísérlet zavar leginkább. A húsz éve egyre csak növekvő pökhendiség, manipulálás és nagy arcú arcátlankodás. Az embertelenség és az istentelenkedés. Hangsúlyozom tehát sokadszor (amúgy nem tudom, miért olyan nehéz ezt felfogni egyeseknek): nem kell itt csámcsogni Tőkés Lászlón. És ne keverjük össze a magánéleti hibáit a közösségiekkel. Az előbbiről én magam is tudok jópár konkrétumot, de nem hangoztatom, mert nem tartozik ránk. Mondd, te hibátlan vagy amúgy? Viszont ami nyilvános és szándékos megvezetés, parasztvakítás, az már nagyonis ránk tartozik. Tőle is számtalan ilyet láthattunk az elmúlt sok-sok évben. Itt ez a téma. Nem az, hogy milyen színű alsóban alszik, és kivel. Üdv, Örs

csimbok 2009.09.14. 17:41:18

Nézd, a kocka fordul. Eddig ő volt az, aki megaszondott és vájkált mások életében. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most mi kell azt tegyük. A célom az, hogy végre egyre többen lássák azt, hogy a király meztelen, mert hiszem, hogy ő ezentúl arra a feladatra, amire vállalkozott teljességgel alkalmatlan. Püspöknek sem volt jó, most tán képvisel valamit a hangzatos rózsaszín, vagy éppen fekete lufikon kívül? Hazudik, s aki ilyen dolgokban hazudik, az nem más, mint egy képmutató, csalfa ember. Akinek meg hatalom adatott a kezébe, az legyen józan és higgadt (és itt jön be az, hogy nem magánügye a szeszkazánság) és ha tönkrement a családi élete, akkor vallja be, hogy nem megy, legyen férfi és ne cinikus orvosszakértő. Ám van egy baj. Ha egy református lelkipásztor elválik, akkor az indulásból fegyelmi ügy. Magam sem tudom, hogy miért, de így szól a törvény. Persze ez a levél ügy is megérne egy fegyelmit, de kérdem én ki az, aki a nején kívül harcba mer szállni ővele? S itt a baj, hogy neki szabad mindent, mindenki ellen, de ő a törvény felettinek képzeli magát szeretett Máté fiával egyetemben, akire oly szívesen hivatkozik, mert like father, like son. Ő példakép kellene legyen, nem botrányhős. Sajnos ez egyre nehezebben fog menni neki. Üdv, cs.

Blogosz 2009.09.14. 22:50:09

Én most meg fogom védeni Tőkés Lászlót. Olyan ügyekben, amelyeknek semmi köze a témához. Ugyanis: "akinek meg hatalom adatott a kezébe, az legyen józan és higgadt". Dehogy. A hatalom voksolással került hozzá, nem adatott. Akik rá szavaztak, rá szavaztak. Akár higgadt és józan, akár nem. Mások másokra szavaztak, mint látjuk ők is óriásit tévedtek. "és itt jön be az, hogy nem magánügye a szeszkazánság". Továbbra is állítom, hogy ez nem jöhet ide be. Nem a mi dolgunk. "és ha tönkrement a családi élete, akkor vallja be, hogy nem megy" Nem, szerintem ne vallja be. Ne is ejtsen szót róla. Főleg ne tájékoztatón. A családi élete az ő dolga. Csak ne hazudjon és ne hozta volna álszent módon ezt is a nyilvánosság elé, újabb imázsgyakorlatként. Ami rosszul sült el. Összegzem: ne várjunk olyanokat másoktól, amiket magunk sem mindig teszünk meg. És hagyjuk a válaszottaink magánéletét is békében. (Oké, ő egyházi személy, ami bonyolítja a témát, de alapvetően akkor se álljunk már mi az ágyaik mellett. Hacsak a perverziónk nem épp a kukkolás.) Amit viszont elvárhatunk "nemzeti minimumként" az az, hogy ők is hagyjanak minket békében, ha már a látszatcselekvésen és a manipuláción túl semmi többre nem telik. Ezzel én leszálltam a támáról. Kezd fárasztani. És nem miattad.

klm 2009.09.15. 12:45:39

bocsika, de ha egy református lelkész és különösen püspök alkoholizál, nőzik, a feleségét lealázza, akkor az minden reformátusra tartozik, és ha demokratikus egyház lenne a református, már fegyelmit ítéletet is kellett volna kapjon... bájdövé, a szekus-papok személyét, családját és hírnevét ki lehet tálalni, az övét nem etikus?

csimbok 2009.09.15. 14:03:10

http://d.yimg.com/kq/groups/15531222/hr/300000589/name/2009.09.07.jpg

csimbok 2009.09.15. 14:06:17

http://d.yimg.com/kq/groups/15531222/hr/1026222783/name/2009.09.07.jpg http://d.yimg.com/kq/groups/15531222/hr/1638738018/name/2009.09.07.jpg Bocs, nem fárasztásképpen linkelem be. De a témánál maradok.

Lol 2009.09.15. 20:36:05

Ez kissé már túl van tárgyalva. De mindenképpen sajnálatos, hogy az érdemeire ilyen fényt vet egy magánügyet nyilvánosság elé táró dokumentum és az ez után történő megnyilvánulása. Nem szeretném védeni, sem támadni. Ő megtette a magáét, sőt még többet is annak idején. Számtalan példa van a megújulni nem tudó emberekre. Pech.

Balogh Barnabás 2009.09.16. 09:52:52

Mi " leelmebetegezhetjük " egymást, - sőt mint régen be is lehet kényszerrel utaltatni valakit - de a tények önmagukért beszélnek. Én Tőkés Lászlónét többször láttam autót vezetni , mint a férjét. A volt püspöknek, valószínű nincs meg a pszihológiai vizsgája, vagy nem tud olyan hosszan ellenállni alkoholnak, hogy például elvezessen Kolozsvárig. Házasságtöréseiuről meg az a szomorú véleményem, hogy "házasság falának a ledöntésével" a a lehető legrosszabb példát adta gyermekeinek és a magyar családoknak, hiszen mi fel kellene nézzünk előljáróinkra.