Blogosz

MESE NINCS.

Egyen ruhát

2009. november 19. 11:19 - BlogoszEditor

Úgy látszik, nincs az a hatalom, nincs az a főnök, amelyik és aki rendet tudna tenni a nagyváradi tömegközlekedésben. Úgy látszik. Mert ez csak a látszat. Valójában az a hatalom és az a főnök nincs, amelyik rendet akarna tenni.

Nem is érdekük, hiszen számukra és a mögöttük álló érdekcsoportok számára a közszállítási vállalat is fejőstehén (közbeszerzések, haverek és pártfőnökök cégeinek kiszolgálása, szerződések újratárgyalása, miegymás) - az egymást időnként váltó igazgatók pedig jobban tudnak úgy fejni, ha közben nem próbálkoznak rendteremtéssel az alkalmazottaik között, hanem hagyják őket is békében, csendben hülyét csinálni a vállalatból és meg is lopni azt.

Sőt, nemcsak, hogy cinkosan passzív, hanem egyenesen az utasokra utazik már a vállalat főnöke is, ellenünk uszítva a munkavállalóit.
Nem szereti ugyanis ha "zavarják", hiszen neki macera lenne rendet csinálni ott, ahova betolta a pártja - s különben is mással van elfoglalva, hatalmas pénzek ide-oda kanalizálásával. De nem is mondja ki, hogy nem szereti, ha a munkájára elmlékeztetjük. Hanem utólag próbál ásni.

Nem semmi tehát, hogy mik zajlanak a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalatnál (OTL) nap mint nap, azóta is, hogy egy évvel ezelőtt furmányos módon új igazgatót nyomtak oda be - persze ezt is kizárólag politikai alapon -, Csuzi István személyében. Elmesélem, s példával is illusztrálom, hogyan próbál hülyét csinálni az utazóközönségből.

p1200368.JPG Csuzi István magyarázkodás közben, fúrás előtt

Nemrég még itt örültem, hogy Váradon bevezették az egyenruhát a közszállítási járművek vezetői és az ellenőrök számára. Kár volt említenem is. Hiszen azóta sem hordja mindenki. Persze nem is ez a cél, a lényeg az üzlet volt, amely során a cuccokat legyártatták.
Ám legalább akkor annyi eredménye lenne kifelé, hogy egy kicsit civilizáltabbnak tűnjön a tömegközlekedés, s hordják is rendesen azt a szerkót, ami összesen eddig száznyolcvanezer új lejbe került. De erről szó sincs. Van ugyan sok járművezető, aki megértette, hogy egyszerűen emberibben néz ki benne, meg aztán mivel egyenruha, kötelező is. Ám van igen sok olyan is, aki egyszerűen köp rá, s olyan szerkóban feszít, amilyenben akar. Mások meg csak az inget, vagy a nadrágot veszik fel a formaruhából, s úgy öltöznek rá, ahogy a stílusérzékük diktálja. Szóval mindez azt eredményezi, hogy bevezették ugyan az egyenruhát, de - mivel csak részben viselik -, lényegében nem.

Továbbá ugyanúgy gyakorlat, hogy a járművezetők egy része eszik, iszik a fülkékben, sőt, ha kedve tartja, egy-egy megállóban leszáll vásásolni: egy kávét, egy üdítőt, újságot.
Hát nekem már itt lefagy a hardom!

De van aztán, aki lazán cigizik is menet közben, a másik mobiltelefonál, a harmadik a rádiójával stresszeli az utasokat, s változatlan, évtizedekre visszatekintő az a gyakorlat is, hogy a fülkékben illetéktelen személyeket szállítanak.
Ez utóbbi már átvezet oda, hogy lopnak is a saját cégüktől. Hiszen a vezető mellé ültetett, vagy a fülkeajtónál tehénkedő arcok, akiket nap mint nap láthatunk minden vonalon, sokszor a vezető családtagjai, haverei (ami tökmindegy, mert ugyanúgy tilos ott lenniük), de a másik, jelentősebb részük egyszerűen blattoló, aki ráadásul a sofőr védelmét élvezi. Többségük törzsvásárlója már az ilyen, keresztapai hajlamokkal megvert vezetőknek. Ugyanis az eljárás közismerten az, hogy a felszálló utas a jegy árának töredékét átadja a sofőrnek, aki cserébe sokszor maga mellé ülteti őt a fülkébe. S ha jönnek az ellenőrök, nagy ívben elkerülik a védelemben ücsörgő utast, utasokat.
Magam is épp tegnapelőtt próbáltam rávenni a buszra felszálló ellenőröket, hogy csekkolják csak a vezetőfülkében amúgyis jogtalanul utazó két ember jegyét is, amíg nem, addig - amúgy szintén jogsértő módon - én sem szedem elő az enyémet. Erre inkább nem is voltak kíváncsiak az enyémre sem, leszálltak a következő meállónál. A sofőr meg még szemrehányóan villogtatta is nekem a szemét a visszapillantóban, amíg én is el nem kezdtem erősen nézni a Godfathert.

Szóval így megy ez. Időtlen idők óta. Csuzi István meg már majdnem egy éve igazgatójuk, de hamar úgy döntött, hogy inkább összehaverkodik velük.
Persze kifelé mást mutat. Sok sajtótájékoztatón felmerültek ugyanis már a fent jelzett ügyek, s mindig azok rendezését ígérték. Aztán - mivel semmi nem történt - felhívtam párszor a szóvivőjüket, Cristian Bogdant, meg Csuzit is. Addig mind érdeklődtem, hogy miért képtelenek autoritást mutatni a saját alkalmazottaik felé, miért nem megy szinte semmi, hogy végül valamit mondaniuk kellett.
Mind Bogdan, mind Csuzi arra hivatkozott, hogy nem tudnak erőteljesebben fellépni, mert a legtöbbször nincs bizonyítékuk. Úgyhogy arra kértek, ha munka közben egyenruha nélkülit, vagy félig egyenruhásat, vagy mutyizót, vagy cigizőt, vagy bevásárolgatót stb. látok, fotózzam le, s az adatokkal együtt küldjem be nekik, ők majd intézkednek, mégpedig "azonnal megbüntetjük mindegyikőjüket, akit ilyesmin kapunk".

Mint kiderült, nem nagyon lehetnek hozzászokva ahhoz, hogy komolyan vegyék őket, mert meglepődtek, amikor tényleg elkezdtem küldeni a buszokon, villamosokon készült fotókat és a kért adatokat. Aztán elkezdtek magyarázkodni.
Mondom, ezen a fotón ez a sofőr nem visel egyenruhát. Az igazgatójának ez a válasza: "Ja, ő már megy nyugdíjba, pár hét múlva. Most mit csináljak vele?" Oké, de itt ez az újabb kép, ezen a másik sem viseli. "Ja, az a hatalmas, kövér ember? Neki nem találtunk megfelelő méretű egyenruhát." (Phe, érdemes tudni, hogy a konfekciók mindenkinek méretre készültek amúgy.) Na de ez a harmadik sem hordja itt a képen. "Á, ő egy nehéz ember, túl makacs".
Hm. Akkor nézzük ezt a képet, ahol az egyik megállóban épp leszáll egy furán öltözött villamosvezető, s elmegy egy kávét venni. Ezzel mi van? "Igen. Dehát most mit csináljak velük, ha szomjasak?"
Ezek voltak az igazgatói válaszok. Minden bennük van, tökéletesen mutatják, mi zajlik a vállalatnál.

Ennek ellenére Csuzi István nagy kedvesen még abban is partnernek mutatkozott, hogy "indítsunk kampányt közösen az újsággal, megkérve az utasokat is, hogy fotózzák, videózzák le az előírásokat megszegőket, s küldjék be nekünk". Abban maradtunk, hogy ők, az OTL felelősei rövidesen megírják a kampány szövegét, s elküldik, azzal a mailcímmel együtt, ahova az utasok bizonyító anyagait várják.
Azóta is nagy a csend, semmit sem léptek. Akárcsak az ő kérésükre általam tett bejelentések ügyében, amelyre szintén egy mukkot sem nem válaszoltak hivatalosan.

Nem hivatalosan viszont igen. Mégpedig olyat, ami önmagában is állati.
Hetek óta tudom ugyanis, hogy az igazgató sorra behívta azokat a járművezetőit, akik a képeken szerepelnek, s úgymond elbeszélgetett velük. Amelynek során elmesélte nekik, hogy ki vagyok én, nagyjából személyleírást is adott rólam, azt is hozzátette, hogy merre lakom. Majd arra célozgatott nekik, hogy a fotók miatt - úgymond személyiségi jogok megsértésnek címén - pereljenek be.
Igen, egyszerűen rámuszította őket. Azóta volt, akivel el is beszélgettem a felspanoltak közül, s még további jópár érdekességet megtudtam a háttérről. Azt állítja például: "az igazgató mondta is, hogy menjek el a végsőkig, ne hagyjam magam".

Szóval vegyük át a lényeget, érdemes. Ismertetem, hogyan zajlik az új igazgató által kimódolt ügyintézés, reform, na meg a bejelentések kezelése.
Tehát onnan indulunk, hogy az OTL igazgatója és szóvivője képtelen érvényesíteni az akaratát, de nem is akarja, ellenben arra kér engem is, s az utazóközönséget, hogy fotókkal és adatokkal bizonyítsuk a szabálysértéseket. (Aha, persze: eleve baromság, mert ez nagyonis és csakis az ő dolguk lenne, de na.) Ezt követően aljas, sőt, törvénysértő módon kiadják a bejelentők adatait azoknak, akikről a bejelentés szól, s még uszítják is őket. Ennyi.
Persze közben az egyenruhát továbbra is csak az hordja, aki akarja, a vezetőfülkékben ugyanúgy lehet féláron utazni, sokszor elkerülve az elleőrzést is, a járművezetők ugyanúgy lelépnek vásárolni, ha óhajtják, s amelyikük akarja, az továbbra is cigizik, telózik, rádiózik, ebédel a járműben. Annyi az újdonság, hogy ha ezt jelezzük, akkor még meg is kapja a főnökétől az adatainkat és a hergelést.

És még valami: mielőtt még arra kértek engem, minket, hogy mi nyomozzunk az ő szabálysértőik után, Cristian Bogdan szóvivő többször is azt válaszolta a kérdéseimre, hogy ő maga jár ki fotózni a szabályok ellen vétőket. Aztán felhagyott ezzel. Kérdem, miért. A válasz: nem volt hatásos.
Aha: tehát ha a vállalat vezetése állítólag megpróbálja rávenni az alkalmazottak egy részét a szabályok betartására az valamiért nem hatásos. Értem. És látom, mit mutat ez a vállalat vezetéséről. Gyávák, gyengék, bratyizók. Amely vezetés utána még azok ellen kampányol, akiket a saját munkájanak elvégzésére kért.
De érthető, hiszen nem ez az első eset, hogy Csuzi István radikálisan meggondolja magát, s az ellen lép, amit addig képviselt. Végső soron egy hasonló manőver révén lett igazgató is.

Az egész annak kapcsán jutott most eszembe, hogy épp ma akadt a kezembe egy kamufecni, amelyen Csuzi István magukat dícséri.
Ugyebár az RMDSZ gyúrta be őt oda, ahol most van - s ugyanez az RDMSZ adott ki a mostani választási kampányra egy újabb ingyenes reklámvackot, amit összevissza terjesztenek. Ebben az egyes tisztségviselőik süketelnek és nyomják a nagy dumákat a szocialista korszak csodálatos megvalósításairól, hazánk felemeléséről, a nép és szeretett vezetőnik kommunista kézszorításként öszeforrott munkáj saját pompás voltukról.
Egy egész oldalon át az OTL igazgatója is nyom. A fentiek fényében - s ki-ki a saját napi közszállítási élményeinek felidézése mellett is olvassa - idézek a vele készült frenetikus mélyinterjúból:
"- Hogyan alakult a viszonya az utazóközönséggel? - E módon is szeretném megköszönni az utazóközönségnek azokat a dicsérő szavakat, amelyekkel a tevékenységünket illették, de hasznunkra váltak azok az építő kritikák is, amelyeket megfogalmaztak, ez az interaktív kapcsolat hozzájárul a Helyi Közszállítási Vállalat által nyújtott szolgáltatások minőségének javításához. Az utazóközönségnek köszönhetően esetenként haramabb értesülök az esetleges gondokról, mint az a részlegvezető, akihez tartozik az illető közszállítási jármű.
- Miképpen lehet bejelentéseket, véleményeket eljuttatni önökhöz? - Ezeket a telefonszámokat a vállalat honlapján, a www.otlra.ro magyar, román és angol nyelvű honlapon találhatják meg, bejelentéseket ugyanakkor az itt megtalálható e-mail címeken is lehet tenni. Kérjük, ha rendbontást, avagy munkatársaink nem megfelelő viselkedését tapasztalják, jelezzék ezeket az ügyfélszolgálatunknál."

Azta! Komolyan?
Akkor ezúton is szeretném bejelenteni, hogy rendbontást tapasztaltam, továbbá nem megfelelő viselkedést. Kíváncsi vagyok, ki fogja szankcionálni az igazgatót az adatvédelmi szabályok megsértése miatt.

De kérem, nehogy valaki beparázzon és azt szűrje le tanulságképp mindebből, hogy akkor jobb is nem jelezni a mindenféle gondokat és idegesítő aspektusokat. Nehogy az legyen a vége, hogy jobb is nem csinálni semmit.
Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak. Hiszen nem vagyunk OTL-igazgatók, és pártok kitartottjai sem.

És még valami: nem a vonatkozó közhely előtt meghajolva mondom, hanem komolyan azt, hogy több tisztességes, az ülésén egyesenen ülő, a munkájára büszke, s azt a szabályok betartásával végző járművezetővel találkoztam és beszéltem az elmúlt években is. Ez a bejegyzés nem róluk szól. Hanem a többiekről, s az újabb keresztapájukról. Csak azoknak a kedvéért jegyzem meg ezt, akik at hiszik, hogy az egész OTL tévutakon jár.
Vannak olyan alkalmazottaik is, akik valahogy megőrízték a tartásukat, annak ellenére, hogy a leköszönt és a beköszönt főnökeik is ennek az ellenkezőjét mutatják nekik. Az utasokból meg még nehezebb kiölni az érdeklődést az iránt, hogy merre tart az új vezetés által ügyesen meg is drágított ("egységesített" bérletek) közszállítás, még akkor is, ha az új főnök egyenruhát, s más ügyeket is megpróbál a szánkba gyömöszölni. Ha már az alkalmazottai egy részével hordatni, illetőleg rendeztetni nem hajlandó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr822637945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.