Blogosz

MESE NINCS.

Kompromisszum-gyakorlatok

2010. január 20. 23:15 - BlogoszEditor

Éjszaka van, fáradt vagyok, beszállok taxiba.

A sofőr kis srác. Biztosan szerelmes, érzelmesen mobilozik éppen. De attól elindul. Valamerre. Megyünk, s egy idő után leteszi a telefont, majd érdeklődik: "hova?" Mondom.
Pont nem arra indult, de elkanyarodunk.

A biztonsági övet nem lehet becsatolni, mert egy könyöklő akadályozza a csatlakozó elérését. Próbálom azért. Azt mondja, hagyjam csak, nem kell öv. Mondom, dehogynem, bár annak idején én is nehezen szoktam hozzá. De nem találok bele. Feladom.

Beszédes kedvében van. Hülyeségeket kérdez. Emberére talált, mert nem szeretek embertelenül viselkedni, úgyhogy válaszolok. Hülyeségeket.

Most látom, a taxiórát nem indította el. Ilyenkor botrányt szoktam csinálni és kiszállok. De most késő van, és fáradt vagyok és unom. Hallgatok. Hallgatom. Folytatja. Folytatom. Hülyeségeket beszélünk.
És mivel az óra nem megy, gyakorlatilag minden méteren meglop. Ám amikor egy pléhkrisztus mellett haladunk el, azért sűrűn keresztet vet.

Közeledünk. Beszél. Unom. De azért válaszolok.

A cérna ott szakad el, amikor elenged pár galambot. A hangjuk nem hallasztik, de fojtogató bűz lesz urrá. Mindjárt ott vagyunk már. Tartom a számat, s az orromat is. Ma nem az az este van, ma nem igyekszem civilizálni a világot, ma nem teszek rendet.
De ő kérdez. Valamit. S rám nézve várja a választ.
Itt feladom. A szám zárva, az orrom stand by-on. Kiszállok inkább. Tüntetőleg. Innen gyalog megyek hazáig.

Azt mondja, nem idáig kértem a fuvart, hanem tovább. Mondom, tudom.
Csodálokzik. Nem csodálkozom. Lépek.

Ő nyert. Én nyertem. Mind vesztettünk. Nem tétel.
Sosem lesz itt rendben semmi. Nagyvárad. Románia. Phe.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr502637972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pavtsi 2010.01.26. 17:15:30

Ezek a mai fiatalok, jut eszembe a lózung. De nem véletlen, mert ez már tényleg félelmetes, micsoda süllyedés van. Az én sztorim valahogy kapcsolódik ide, ezért leírom: megyek a villamoson, hideg, fagyos idő van, az ablaküvegre ráfagy a pára. A hátam mögött két kissrác, tizenévesek. Az egyik kérdezi a mésiktól: 'hogy is írják a hatost, he? Hogy is írják? Így írják? Így van, he?' Két megálló után leszállnak, én hátrafordulok. A fagyos ablaküvegen jól kivehetően ez olvasható: 900