Blogosz

MESE NINCS.

Hullarablók

2010. március 03. 18:15 - BlogoszEditor

Sok olyan szemét landol nálunk, ami Európában már levetett, ócska, meghaladott, vagy ciki. Távolról sem csak tárgyakkal van ez így, hanem attitűdökkel, eljárásokkal, "megoldásokkal" is.
Most például a vizitdíjat importálják. Más államokban nem kellett, nekünk jó lesz. Itt ez is elmegy, a nagy káoszban és apátiában ez is simán bevezethető. Magyarország, de még - a sok szempontból a sötét ’90-es évek Romániájára emlékeztető - Szlovákia esetében is meghiúsult a vizitdíjnak nevezett sarc, itt viszont idén nyáron jön.

Az arcátlanság azáltal lesz teljes, hogy a romániai egészségügy egyébként is padlón van, a legutolsó tekintetbe vett eleme épp a beteg. Azzal együtt kritikán aluli az ellátás (ha egyáltalán van), hogy a páciens az esetek 99%-ában még hálapénzt is kénytelen adni, ami szerves, obligát része a rendszernek, különben rá sem néznek. S akkor most még vizitdíjat is sóznak a nyakába.
Ja, hogy két külön dologról van szó, mivel a hálapénz nem hivatalos, a vizitdíj viszont igen? Nos, még ez sem érv. A paraszolvenciát ugyanis annyira nyilvánvalóan megtűrik, ellene annyira semmit nem tesznek állami, szakminisztériumi szinten sem, hogy ezáltal mintegy hivatalossá emelték, állami cinkossággal működik a beteg megkopasztása. S akkor most még vizitdíjat is sóznak a nyakába.
Továbbá nézzük meg, miféle szabadrablás zajlik az egészségbiztosítási hozzájárulások terén. Havonta irtó összegeket vonnak el így a polgártól, aki aztán szinte semmit nem kap a pénzéért, ha végül orvosra szorul. Emlegetheti, hogy mennyi hozzájárulást fizetett, azzal együtt a legprimitívebb ellátás jut neki, ha egészségbiztosítottként érkezik. És ez még primitívebbé is válik egyből, ha nem ad csúszópénzt azért, ami amúgy a befizetett összegeiért cserébe alanyi jogon járna neki. Ráadásul az egészségbiztosítási hozzájárulások nagyrészét egyszerűen ellopja az állam. Azaz kivonja a rendszerből, s egészen más célokra fordítja, sokszor egyenesen illegális módon. Úgyhogy hiába fizeti a beteg a hozzájárulást, a pénze eltűnik, s a páciens a duzsungellé tett egészségügy leépülő elemei között kénytelen botorkálni, szenvedni. S akkor most még vizitdíjat is sóznak a nyakába.

Többek között azzal érvel a szakminisztérium, hogy így majd visszaszorul a hálapénz. Micsoda cinikus hazugság! Hiszen a kettő között nincs semmilyen összefüggés. A viztidíjat az orvosnál tett látogatáskor kell majd befizetni, mert törvényileg kötelező, a hálapénzt meg valamivel később, azért, hogy az orvos tegye a kötelességét - tehát ez utóbbinak a befizetésére meg a romlott rendszer és az életösztön kötelez sok beteget. Úgyhogy eképpen is felfogható az újabb sarc: még fizettetnek is velünk hivatalosan azért, hogy később még fizethessünk nem hivatalosan is.
És teljesen mindegy, hogy a vizitdíj összege alacsony lesz-e. Ha 0-nál magasabb, az már mindenképp a beteggel, valamint a hozzájárulást fizetők tömegeivel való színtiszta szívózás.

Egyébként azt is megnézhetjük (sokadszor), mire jó, ha - a nagy propaganda szerint - magyar nemzetiségű felelősök kerülnek kulcspozíciókba. Az égvilágon semmire. Tökmindegy.
A mostani egészségügyminiszter ugye a tájainkról elszármazott Cseke Attila. De lehetne Donald kacsa is, ugyanannyit számítana, s - a romániai rendszer része lévén - ugyanezt tenné.
Mégis voltak olyan elmeroggyantak, akik Cseke kinevezésekor is olyasmiket hittek, hogy "azért mégiscsak jó, ha ott is magyar ember van", mert majd a magyarság érdekeit is képviseli. Hogy mi?! Egy egészségügyminiszter? Ugyanmár! Hiszen még a betegekét sem képviseli...

Nézzük, a kinevezése óta eltelt rövid idő alatt milyen gesztusai voltak a nyilvánosság felé. Egyrészt arculatot épít magának, másrészt rögtön két új sarcot akar kivetni. Ennyi. Pontosabban (hiszen azért foglalkozik ő sok mással is) ennyi az, amiről eddig megjegyezheti a közvélemény.
Az arculatépítés azzal kapcsolatos, hogy Cseke miniszterként komoly vizsgálatot kért, meg ötvenszer megszólalt annak a 17 éves srácnak a halálával kapcsolatban, aki szintén innen, Biharból származik - mint maga a miniszter -, s aki a nagyváradi kórházban halt meg orvosi hibák miatt. Végre rajta van a témán, végre odafigyel valaki és nem ereszti - örülhettünk. Hogy mi lett végül? Az, hogy "komoly vizsgálat" egyetlen felelőst sem nevezett meg, Cseke pedig végül közleményben tudatta, hogy híve ő a rendezésnek, meg minden, de a minisztérium nem büntethet, s pá.
Ellenben újabb pénzeket is le akar szedni a polgárokról. Itt van egyrészt ugye a hamburgeradó néven elhíresült kis ötlet, amely ugyan elvben egyes gyorséttermi ételeket, valamint üdítőitalokat terhelne, de amely dráguláshoz vezet, úgyhogy lényegében a polgárra terhelődik át, ő fizeti ki. S itt van a fennebb tárgyalt vizitdíj.

Hát ennyit arról, mit kaptunk eddig.
Igaz, Cseke Attila már eleve szólt, hogy ne számítsunk tőle sem sokra. Úgy fogalmazott - jó kis panelként használva, ismételgetve a beiktatása utáni országjáró körútjakor adott mindenféle interjúiban -, hogy az egészségügyben se számítsunk csodákra. Értjük. Nem is számítunk. De azért arra sem számítottunk, hogy a teljesen széteső egészségügy összegereblyézése helyett ő is a betegek zsebében fog turkálni. (Na jó, a hazai politikum egészét tekintve egy kicsit azért számíthattunk erre is...)

Az is igaz persze, hogy például a vizitdíj kapcsán is csak az elődje által kigondolt tervet ülteti gyakorlatba. De akkor is. Ez nem változtat semmin. Olyan, mintha az egyre gyakoribb műhibák alkalmával (épp ma jött hír egy újabbról, hetekbe telik majd, míg ezt is elkenik), amikor meghal a beteg, az orvosok azt mondanák: "ez volt neki megírva, nincsenek csodák". Még szerencse, hogy a legtöbben azért leteszik a hálapénzt, mielőtt kilehelik a lelküket.
Már a túlvilágra is belépőt kell fizetni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr862637990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.