Blogosz

MESE NINCS.

Kettőslátás

2010. április 15. 01:30 - BlogoszEditor

Erdélyi származású személy lehet az új magyar kormány kulturális minisztere. (* A téma frissítve a bejegyzés végén.) S közben napirenden van a kettős állampolgárság ügye is. Ez igen! Vagy nem?
Hát, ha jobban megnézzük, egy kicsit végülis azért igen...

szl1.jpg Szőcs Géza és Fideszné Lévai Anikó

Még véget sem értek a választások, de máris irtó erős gesztuspolitikával indít irányunkba is a Fidesz. Szem nem marad szárazon a következő hetekben azon romániai magyar atyafiak körében sem, akiknek az ilyesmitől máris könnybe lábad. Mert a romániai magyarok jórésze változatlanul kedves, szentimentális politikai bolond: a 2004 december 5-i népszavazáson rágódik előszeretettel még ma is, duzzog, közben táposnak csúfolja és lenézi a szerinte őt lenéző anyaországiakat - de mégis azonnal a vállára borul bárkinek, aki hosszabb bajusszal érkezik Magyarországról, s Nagy-Magyarország matrica van az autóján, az Árpádsávon előz, és/vagy aszongya, hogy ő magyar, nem turista. Régebben ugyanez működött Dunakaviccsal és Amo szappannal is.

Volt nekünk is egy pesti ismerősünk, aki néha felkeresett minket a Ceauşescu-korszak végső, sötét szakaszában. És magával hozott otthonról mindenféle szemetet (pl. hiányos edénykészletet, törött krumplihámozót, félig kiürített dezodort, megkezdett csokit, karcos hanglemezt), majd némi apróért eladta nekünk. Mi meg megvettük. Aztán amikor elment, kidobtuk. De áttvetük a cuccot, mert ápolni akartuk a jó kapcsolatot az anyaországgal. Legyen hol aludni a fővárosban, ha kétévente egyszer útlevelet ad Románia, s kimehetünk pár hétre. A vendég viszont önmagára büszkén úgy érezte, épp nagyon segít a sanyarú sorsú romániai magyar testvérein, amikor megveteti velük a hulladékot.

Szóval a gesztusok, ugye.
Már megint kapunk belőlük. És még csak nem is panaszkodhatunk túlzottan, mert az eddigi kormányzattól ennyit sem kaptunk. Most meg alig ért véget az első forduló, máris az van, hogy Szőcs Géza lehet a kulturális tárcavezető Budapesten, s a Fidesz megdob majd valmi kettős állampolgárság-imitációval.
Nem állítom, hogy mindez egyértelműen rossz dolog lenne. Sőt, azt állítom, a Fidesz nagyonis ügyesen csinálja. Persze főleg a saját szempontjából. Igazán nem mondhatjuk, hogy ne lenne Erdély-stratégiája. Ajaj, csak figyeljük meg majd közelebbről.

Na, a kettős állampolgárság például. Sokan már ujjonganak. De majd meglátják, hogy nem egészen azt kapják, amit várnak. A nyári Mikulás kínai játékokat fog hozni.
Nem szaporítom a szót, a sajtóban már összegeztem, hogy nagyjából miféle kettős állampolgárságra lehet számítani. Egészen biztosan nem teljes jogkörű magyar állampolgárságot adnak majd. Hülyék is lennének.
Őszintén: ha tényleg fullextrás állampolgárokká nyilvánítanának, ráadásul tömbben, az pont azt jelentené, amivel a népszavazáskor is riogatták egyesek az anyagországiakat. Hogy Magyarország a nyakába vesz egy csomó terhet, anyagilag, adminisztratíve és mindenhogyan. Ahhoz igazán nem lehet arcunk, hogy ezt elvárjuk. És ahogy nézem, épp a mélymagyaroknak fáj a legjobban, hogy nem igazi magyar állampolgárok leszünk, ha leszünk. Szerintem épp az ő részükről érthető ez a legkevésbé. Hiszen állandóan a nagy magyar érdekekért aggódnak. És most tényleg azt hiszik, hogy az anyaország érdeke és előrelépésének záloga lenne, ha tokkal-vonóval átvenne minket? A netszámláinkat és a rezsinket esetleg ne fizesse ki?

Szóval az egész kettős dolog odáig megy majd, ameddig a Fidesznek érdeke. Nagyon ügyesen fogják súlyozni és mérlegelni és kodifikálni a dolgot. Mi pedig max egy gesztussal maradunk.
Ám azt mondom: ezzel együtt rendben. Mert mégis mi kellene? Ha nem adják, megsértődünk. Ha adják, de nem olyan, amilyenről álmodunk, fanyalgunk. Mintha azt várnánk, hogy a magyar politikai élet főszereplője politikamentesen hozzon meg egy politikai döntést...

Olyasmi lesz ez is, mint a státustörvény, a Magyar igazolvány, vagy még kisebben a pár évvel ezelőtt rövid életű divattá vált tiszteletbeli polgári oklevelek ügye. A státustörvényt állandóan szűkítették aztán, a Magyar igazolvánnyal még vonatozni sem lehet rendesen, mert leszállítanak másik jegyet venni, s ugyanarra a szerelvényre már nem engednek vissza, a tb. polgárság meg végképp nem több egy kis színes papírnál.
Na és? Akinek nem kell, nem igényli.
És persze igaz, hogy a Fidesznek meg arra jó az egész, hogy minél kisebb befektetéssel híveket szerezzen és tartson meg itt is, a maga számára és áttételesen az itteni politikai képviselői számára. Nem mondom, hogy ez túlzottan etikus, de azt sem, hogy közvetlenül káros.
Mert mit képzeltünk? Hogy a saját édesanyánk került hatalomra most Pesten, aki majd minden földi jóval ellát? Nem. Egy párt került hatalomra. Szerintem nem olyan furcsa ez.

És itt van tehát a másik ügyes húzásuk. Hogy a magyar kormány kulturális ügyeit esetleg az Erdélyből megpattant Szőcs Géza vezetheti. Imázsjavításnak is pompás számukra, s végülis Szőcsnek is adhatunk még egy esélyt, mielőtt leszóljuk.

Hogy ki is ő? Eléggé érdekes karriert futott be, s egy ideje a Fidesz egyik csöndesebb udvari értelmiségije.
Fehér és fekete is, költő, újságíró, politikus. A Ceauşescu-korszakban például Sütő András támogatásával Bécsbe jutott ki ösztöndíjasként. Aztán az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, majd 1986-ban megint külföldre ment, s például a Szabad Európa rádiónál is dolgozott, meg Genfben is volt újságíró. 1990-ben visszajött Romániába, s volt az RMDSZ főtitkára, majd szenátora. Aztán az egészet otthagyta, a Budapestre költözött. RMDSZ-körökben ekkor már tartotta magát az a hír, hogy komolyabb pártpénzekkel lépett le, fegyelmikről is szó volt, de végül elhalkult az egész. Tény, hogy egy ideig itt Váradon, a tőlünk egy ajtónyira lévő Erdélyi Napló című hetilapot is pénzelte. Időnként megjelent itt, lecsekkolta az üzletmenetet, s ment is vissza. És számos más projekt pénzelője is lett. Miközben egyes régi alkalmazottai a mai napig hangoztatják a nevét számos más pénzügyi panama kapcsán is...
Ekkor már nyilvánvalóan és javában az RMDSZ ellenzékét támogatta (többek között épp az Erdélyi Napló révén is). Meg aztán - ezzel párhuzamosan - a kolozsvári magyar ifjonc költőgyülekezet atyuskája is lett. És még ezer más dolog. Szerintem úgy kábé hatvanhat lábon áll ő egyszerre - és ezek közül jópár a sajátja.
Tavaly ősszel már volt konkrét jele annak, hogy neki is komolyabb szerepet szán a Fidesz. Előbb e párt EP-képviselői jelöltlistáján szerepelt a választásokon, majd Orbán Viktor felkérte, dolgozzon ki úgymond kultúrpolitikai útmutatót, amelyet a választások után létrejövő budapesti kormány követhet.

Hogy aztán ebben mi szerepel, s mit emelnek majd be belőle a kormányzati döntések sorába, arról lehetnek elépzeléseink. Vannak is. Nyilván nem arról van szó, hogy Viktor erdélyi magyar kormánytagja (ha az lesz végül) majd áttol a határon egy talicska pénz és itt kiönti. Mondom: kultúrpolitikai irányelvek összeállítására kérték fel. És amilyen vonzatú ez a szó, olyan is lesz a kivitelezés.
De itt is felmerülhet, akárcsak az előző téma kapcsán: mégis milyen lehetne még? Természetesen - a dolog természeténél fogva - csak ilyen.
(Ha esetleg példákat keresünk arra, hogy miként lehet kormányzati szinten játszadozni a "kultúrára" szánt hatalmas pénzekkel is, nem kell feltétlenül messzire tekintenünk. Gondoljunk csak például a nagyváradi Ady Endre "Kulturális Központ" létrejöttének hátterére, s összefüggéseire a magyarországi kormányzattal, meg az itteni politikacsinálókkal. Tényleg: az is milyen szép és vidám gesztus lenne ugye, ha Szőcs Gézát, az RMDSZ volt főtitkárát, a Fidesz-kormány művelődésügyi miniszterét fogadnák majd a helyi magyar pártvezetők a Ady Endre Kulturális Központban. ;-) És persze nagyívű, szigorúan a magyarság érdekeit szolgáló egyeztetéseket folytatnának mondjuk az elhunyt váradi magyar kultúrába ölendő további pénzekről.)

Lehet homlokot ráncolni is Szőcs kapcsán, amiatt, hogy épp őt választották - vagy legalábbis, hogy neki is esélye van. De mivel bárkinek a kapcsán lehet ráncolni - sőt, szokás is -, hagyjuk egyelőre, hogy ez is csak egy gesztus legyen a szemünkben. Mert ennél amúgysem több a jelen fázisban. Kicsit furcsa gesztus lenne épp Szőcs visszatérése, visszatérítése Erdély irányába is, mégpedig komoly funkcióban, nagy pénzek mozgatójaként - de ez van.

Persze önmagában véve és automatikusan semmit sem jelent az számunkra, ha a pesti kormány egyik tagja esetleg Erdélyből elszármazott magyar lesz. Mint ahogy - összehasonlításképp - az sem jelent szinte semmit húsz éve sem, ha "a mi magyarjaink" ott vannak a román kormányban, vagy épp helyi szinteken az önkormányzatokban, meg mindenütt. Sőt, minél jobban ismerjük az itteni, meg a budapesti kormányzat egyes képviselőinek előéletét, annál inkább ki tudjuk jelenteni, hogy semmit sem jelent a dolog.

De ez most egy nagyon érdekes húzás, új felütés. Még ne üssük le. És úgy hiszem, a Fidesz tartogat még további meglepetéseket a számunkra. El tudom képzelni, hogy lesz esetleg majd köztük kellemes is. Fene tudja: gusztus dolga. Meg gesztusé is. Az elmúlt években úgyis csak gesztustalankodásokat láttunk.
Most legalább merész manővereket is. Például Szőcs újbóli pénzközelbe engedését. Hogy ebből mi lesz, azt legalább annyira kíváncsian várom, mint az eleve lebutított formájú kettős állampolgárságomat. És mindkettőről van előzetes tapasztalatom, képem is már, meg a jövőre vonatkozó meglátásom is. Sőt, az előbb egy gesztust is tettem mindennek kapcsán, a jobb kezemmel.
De oké, hátha én látom rosszul a dolgot. Pár hét, és kiderül, jól láttam-e a kettős ügyeket.

---

* Later edit: Az előbb beszéltem Szőccsel telefonon. A rá vonatkozó hír igaz, de annyi csavarral, hogy nem miniszter lehet, hanem államtitkár. Ám mivel a Fidesz némileg átalakítja a kormánystruktúrát, az államtitkárok az eddiginél nagyobb hatáskörrel bírnak majd. Ja, és az is érdekes, hogy elmondása szerint további erdélyieket tervez maga mellé venni. Lehet találgatni, hogy ha erre alkalma lesz, akkor kiket...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr142638030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Józsi bácsi 2010.04.17. 20:58:44

A kettős állampolgárság és a kulturális tárca kérdése ügyében én is hasonlóan gondolkodom. De bizonyára vannak akik másképp látják. Az viszont tény, hogy a kettős áp. nem old meg semmit. Talán a kárpátaljaiaknak, s talán a délvidékieknek, dehát ez olyan, h. aki el akart innen menni, az kivárta a kínai bevándorlók sorát és nyolc év várakozás után besorolhatott magyar állampolgárnak. Nekem nincs annyi évem hátra... Szőcs Gézára én is kíváncsi leszek. Meg a Megapásztorra, hogy milyen státusba kerül. Követi-e vajon Makkai Sándort a debreceni székben? Mer'hogy itthon üldözi a szeku? Nocsak. -- Józsibácsi