Blogosz

MESE NINCS.

Izgató

2010. május 13. 23:15 - BlogoszEditor

Végre valami. Holnap megalakul az új magyar parlament, aztán beterjeszti elé a Fidesz a kettős állampolgárságról szóló törvény tervezetét. Úgyhogy jövünk.
Nem épp úgy, ahogy szeretnénk, nem is pont oda érkezünk, ahova indultunk (hiszen a végül megadandó kettős állampolgárság holtbiztosan nem teljes jogkörrel bíró lesz majd), de jövünk. Lehet megint félni, izgulni.

mt1.jpg

Olyan vicces ez. Az apokaliptikus tanok hívei állandóan rettegnek valamitől. Az ő torz perspektívájukból azt láthatjuk, hogy szegény Magyarországra állandóan fenekedik valaki, más nem is történik. Török, tatár, komcsi, kapitalista, multi. Meg ugyebár a magamutogató zsidók, azaz az exhibicionisták. Ez a neonáció nem is lát mást, csak vészt. Hiszen Magyarország sosem hibázott, de mindig szenvedett a határain tenyerét dörzsölő ellenségtől. És szenved most is, mindenki csak ki akarja csinálni. A zsidók mellett manapság a trendi mumusok a romák, a szlovákok, a románok. Na és persze a magyarok.
Hiszen érdekes módon tőlünk is fél Magyarország egy része. De nincs kegyelem, megint támadunk!

És ezúttal egyenesen Budapest szívéből indul az offenzíva.

2004. december 5-én egyszer már majdnem bevettük az anyaországot - de aztán bevettük. Mert hiába győztek az igenek, kicsi volt az arány. Hiszen nem mentek el elegen szavazni, ugyanis féltek. Tőlünk féltek, magukat féltették, s sokadszor is hagyták magukat megvezetni a propaganda által - de azért érezték valahol, hogy ezzel valami nincs rendben, ezért inkább otthon maradtak a voksolás napján. (Arról nem is beszélve, hogy azt a referendumot a Patrubány-féle Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, s emellé a meglehetősen lámer és mindekivel összekülönböző szervezet mellé egyik komoly politikai erő sem tudott és akart komolyan és teljesen odaállni.)
Most itt a második menet. És sokak számára az újabb tudathasadásos helyzet.
Ugyanis a kettős állampolgárságot megadni készülő Fidesz kétharmados győzelmét pár hete ugyanazok a magyar állampolgárok segítették elő, akiknek a nagyobbik része - az általam átnézett felmérések szerint - most megint úgy gondolja, hogy nagyon nem lenne szabad kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak.

Pedig nem kell úgy félni. Hiszen az anyaország nemrégiben még olyan szlogenektől volt hangos, hogy Magyarország a magyaroké.
Igen? Na jó, akkor ide vele! Buhuu!

Persze nem gondolom komolyan, hogy így kellene viszonyulnunk. Csak jó azokat ijesztgetni, akik félelem nélkül amúgysem tudnak élni.
Azok a magyarok tartanak most megint a magyaroktól, akik épp a drága magyarokat féltik állandóan mindenféle más nációtól.
Mondhatnánk, hogy ez olyan tipikusan magyar önsorsrontás. De ez csak egy buta közhely lenne. Szerintem egyszerűen csak beteg.

Amúgy - magunk között szólva - nem kell túlságosan jubilálnunk. Mert ez a kettős állampolgárság tartalmilag gyengus lesz, sokkal inkább jelképes az egész.
De szerintem ez egyáltalán nem baj. Ilyen jelképekre igenis szükségünk van. Húsz (de méginkább harminc, negyven, ötven) évvel ezelőtt ez maga lett volna az égi manna. Ám azóta sokat változott minden. Többek között az is, hogy ha valami nem jár mindenféle anyagi előnyökkel, akkor azt manapság már sokan megvetik. Semmi baj. Ők legfeljebb majd nem igénylik az állampolgárságot, s kész.

Én speciel úgy vagyok vele, hogy kifejezeten szégyellem a román személyimet külföldön. Nem a románokkal van bajom, hanem Romániával. Azzal, amilyen ez az ország, s amilyen ciki mindenfelé. Úgyhogy reptereken, okmányellenőrzésekkor, igazoltatáskor, meg más hasonló alkalmakkor csak diszkréten, lefelé fordítva adom át a személyit, hogy minél kevesebben lássák, honnan jött ez a jóravaló fiatalember. Kettős állampolgárként, magyar útlevéllel már sokkal büszkébben fogok sírülni.
És ez csak egy a szimbolikus állampolgárság konkrét leképeződései közül.
Amúgyis eddig többnyire hosszú fejtegetésbe kellett kezdenem, ha távoli országokban megkérdezték, honnan jöttem. Hogy Romániából, de magyar vagyok, de nem Erdélyből, hanem a Partiumból. Na, ezt hamar meg is untam, s már régóta annyit mondok inkább, hogy Magyarországról. Mostantól például ez is kicsit igazabb lesz.

Néhány napja - a régebben már említett litvániai kisebbségügyi konferencián - élénken fejtegette nekem a vacsoraasztalnál több külföldi kisebbségügyi guru is, hogy amire most Magyarország készül, az hiba. Szerintük vagy teljes jogkörű, valós kettős állampolgárságot kellene adni minden magyarnak, vagy semmit. Az indoklásuk szerint ugyanis a pusztán szimbolikus gesztusok egyenesen károsak: az ilyesmik ideje lejárt, nemrég letűnt korokat idéz, nem előremutató, ráadásul fölöslegesen idegesíti az érintett országok többségi lakosait. Míg az "igazi" kettős állampolgárság védhető lenne, van rá péda Románia és Moldova vonatkozásában is, s nem okoz sem feszültséget, sem pedig csalódást azok körében, akiknek szól.
Aha. Persze, igaz. Csakhát ha ez ilyen egyszerű lenne...

Az egész ügynek ugyanis rengeteg politikai vonzata és motivációja van. Sőt, szinte csak az van neki, ez áll a hátterében. Nem pedig olyan üres szólamok, mint a határok fölötti nemzetegyesítés, meg ilyesmi.
Épp csak párat említek meg most. A Fidesznek egyértelműen nem áll érdekében, hogy anyagi értelemben is rászabadítson minket az amúgysem túl gazdag anyaországra (és részünkről is teljesen jogtalan lenne, ha az ottani előnyöket akarnánk élvezni innen.) Ellenben a Fidesznek egyértelműen érdeke, hogy fenntartsa pregnáns befolyását a határon túli magyarok körében. Megpróbált ebből lecsipenteni Erdélyben is az SZDSZ és az MSZP is, amikor a nemzetpolitikájuk megváltoztatását ígérték a választások előtt, s le is paktáltak az RMDSZ-szel - de nem jött be. Ha Orbánék első körben nem is adják meg a választójogot, ez tartalékként ott lesz a kettős állampolgárságban, s addig is növelhetik a táborukat - meg az itteni szövetségeseik befolyását - a magyarság körében. Aztán majd meglátják...
Továbbá ne feledjük, hogy ősszel önkormányzati választások is jönnek Magyarországon, amit a Fidesz szintén nagyon meg akar nyerni. Úgyhogy addig mindenképp nagyon óvatosan kell politizálnia, figyelve arra, hogy ha ide ad valamit, azzal otthon mennyi szavazatot veszít. Súlyoznia kell - patikamérlegen - a belpolitikai, szociális döntéseket is, meg a nemzetpolitikaiakat is.
Sőt, nemsokára Szlovákiában is választások jönnek - ahol a kettős állampolgárság ügyét is máris nagyszerűen használják egyes szlovák erők kampányeszközként. Épp ezekben a napokban dagad a vonatkozó műbalhé Pozsonyban. És az a Fidesznek sem lenne érdeke, hogy ezeket az erőket megsegítse egy olyan tematikával, amely a teljeskörű kettős állampolgárság megadásából bontható ki, pompás botrányként.
És mindezek fölött, alapvetően: a Fidesz is egy politikai párt, amely szigorúan érdekek mentén politizál. Nem, még mindig nem az édesanyánk, akinek a fő gondja, hogy a kedvünkre tegyen. Tanuljuk már meg, higgyük már el: a politikai jellegű döntések hátterében sosem áll altruista puszidobálás.

Mindazonáltal arra számítok, hogy a nagyon erős jelképes vonulat mellett lesz pár konkrét jog is a készülő törvényben. Továbbá belemagyarázható - de legalábbis felvethető - lesz néhány származtatott jog. Lássunk pár ilyet.
Ha nem adnak szavazati jogot (amit amúgyis a választójogi törvény módosításával lehetne biztosítani), ezt ki lehet-e úgy játszani, hogy - az ehhez szükséges bejelentett magyarországi lakcím megszerzése végett - valaki egyszerűen bejeleneteti magát egy ottani rokonához, ismerőséhez?
Vagy - a hajléktalanok számára kitalált - települési lakcím könnyű megszerzésével élhet-e aki akar? (Meg amúgy lesznek-e sokan, akik épp annyira bele akrnak szólni a magyarországi választásokba, hogy ilyesmikbe fognak?)
Ha magyar útlevél is jár, akkor szóba jöhet a vízummentesség, például az USA viszonylatában -mivel magyar állampolgárok, magyar útlevelek birtokosai vízummentességet élveznek tavaly óta.
Esetleg élhet a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével sok nem magyar is, ha kiskapukat hagynak a jogszabályban. Márpedig ilyen jellegű kiakapukat nagyon nehéz hermetikusan bezárni.
Az ilyesmikre nemsokára választ kapunk.

Úgyhogy ez ennyi lesz. Nem arról van szó, hogy most ennyi. Hanem ennyi és kész. A Fidesz már ezt a döntését is rég előkészítette, pontosan mérlegelte, mit, mennyi és hogyan fog adni - ők már tudják.
Nem látom, miért kellene bárkinek is fanyalognia. Most - kivételesen - örülhetünk itthon.
Otthon meg csak izguljon, aki izgul. Itt az ideje, hogy a magyarok is megrohanják kicsit azt a szegény magyar hazát. Megérdelmi. Itt állunk a határokon régóta és fenekedünk.

Vagy - ha úgy tetszik - játsszunk egy kicsit Nagy-Magyarországosat. Ez ilyen formába öntve elfogadható, és jó érzés is. Attól, hogy magyar az ember, még lehet normális.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr922638045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.