Blogosz

MESE NINCS.

Jövés/menés

2010. szeptember 01. 23:55 - BlogoszEditor

Láttam már ilyet valahol. Kezdetben nem jutott eszembe, hogy hol, de aztán beugrott. A külvárosban, elszánt lúzerek részéről.

Nagy izgalomban van a közvélemény egy része ugye, hogy fuáj, kormányátalakítás lesz, egyes miniszterek mennek majd, sőt az is lehet, hogy kormánybuktatás lesz, s az egész kormány megy. Vannak, akik szurkolnak is, hogy menjen is már a sok hulladék, a vakabbak pedig egyenesen azért drukkolnak, hogy jöjjenek a többiek.
Ez vajon miért van? Mire számítanak, hogy ki fog jönni helyettük? Esetleg mi jövünk? Hát dehogy. Mindig ők jönnek.
És ha később ők is mennek, visznek is magukkal valamit mindig. Aztán jön a másik. Helyet cserélnek csupán.

Pár hete egy este épp a szakadó nyári záporban álldogálltam Pesten, egy peremkerületben. Valamiért ki kellett vergődnünk oda, s most várom, hogy indulhassunk vissza, a főváros boldogabbik felébe.
Ott szobrozok a külvárosi buszmegállóban, nézem, ahogy szinte elsüllyedő terepjárók szelik az utca közepén kialakult méteres tavat, s közben gyanús sötétség kúszik be a táj minden szegletébe. Egyedül vagyok a környéken, csak autók húznak el, én meg várok valakit. De egyelőre nem jön.
Érkezik helyette egy kis srác.

Behúzódik mellém a fedett megállóba, s miközben rázogatja a vizes narágszárát, s csavarja ki az esővizet a pólójából, úgy kezd bele, mintha ezer éve ismernénk egymást: "Megyek hazafelé".
Mondom: "jó". Ezt sajnos visszacsatolásnak veszi, s már ömlik is belőle a szó: "Jó késő van, mi? A telefonomat ki kell kapcsolnom, mert gyalog kell megtennem hazáig vagy másfél kilométert, s belémcsapna a villám. Mindjárt megyek is. Tényleg megyek, ha adsz egy cigit." De nem adok.
Szerintem ezt is proaktív gesztusnak veszi, mert folytatja: "Hamarabb elmegyek, ha adsz. Vagy tudod mit? Látom, vársz valakit. Ha megjön, nem vinne el majd engem hazáig kocsival? Esetleg addig is nem lenne pár szál cigid?" Hö. Még ilyet. Szavam sincs erre.
Ám persze ez is feedback a számára: "Oké, jó, jó. Akkor csak valami pénzt ha adnál, s máris megyek innen." Szóval érdekes: tényleg azt hiszi, hogy én bele akarok szólni abba, hogy ő hol van? Tisztelem én annyira az egyén személyi autonómiáját, hogy közterületen ne avatkozzam bele abba, hol tartózkodik, mit tesz, ne akarjam sem elküldeni egy buszmegállóból, sem pedig marasztalni. De a saját döntéshozatala gyorsítása érdekében azért nem akarom korrumpálni sem. Oldja meg.
Végül megunja, s amikor pár pillanatra alábbhagy a zuhé, elindul. Szemrehányóan tekintget visszafelé közben.

Alig tűnik el az éjszakában, az út másik oldalán átszüremlik a sötétségen és az esőfüggönyön át valaki más, s elkezd integetni, hogy szevasz. Na, gondolom, ez a plakátmagányban ázó éjjel hogy összeköti az embereket, még az idegeneket is - úgyhogy átkiáltom én is neki kulturáltan, hogy szeva.
Fenébe, ő is viszacsatolásnak veszi, s már fut is át hozzám a fedett megállóba. Nagydarab roma gyerek manőverezik be mellém. Az a közelről beszélő típus. Azt mondja, rohadtul ideges, mert a lakásán nincs ajtó, s beesik az eső, az a mocsok bátyja meg nem hagyja, hogy ott aludjon náluk.
Igyekszem megnyugtatni, mégis diszkétnek maradni, ámde célratörően tömörnek. "Hát ja" - fogalmazok.
De már jön is az ajánlattal: "Tudnál pár szál cigit adni, hogy megnyugodjak? Akkor elmegyek innen."

Na bakker. Ez az új stílusuk, úgy látszik. A kivásárlásos módszer, vagy minek is nevezzem. Az ember megválthatja a saját szabadságát pár szál cigin.
Ám a második bepróbálkozó már nem kispályás. Hiszen hozzáteszi: "De jó ember vagy te! Ritka. Gondolhatnád, hogy itt vagyok én, egy nagy cigány a kihalt utcán, oszt átjövök, oszt megszurkállak és kirabollak. De te nem gondolod ezt. Látod, hogy esik az eső, baszom? Ha adsz már valami cigit, most hogy vigyem el? Ideadhatnád a dobozt is vele, különben megázik nekem. Add ide, na, s akkor elmegyek." Na persze. Hogyne. Mondom, kizárt.
Erre emeli a tétet: "Nincs ajtóm, ez a rohadt eső meg hogy esik. Ja, gyújtóm sincs. Adhatnál egy gyújtót is, neked az semmi, te vehetsz másikat. Add nekem, s megyek." Határozott nemet mondok. És nem vitázom. Mit képzel mégis?
Még vagy öt perc telik így el. Nem és nem. Elég volt. Nekem ez az új zsarolós módszerük végképp nem jön be. Szó sem lehet róla!
Végül pár szál cigivel és egy öngyújtóval távozik valahova a város peremének peremére.

Azóta eltelt pár hét, s ma délután épp a dolgok analógiáján elmélkedem. Hogy ezek a számomra új szöveggel való tarhálások, s a kormányváltás... Minő hasonlóságok.
Hogy állandóan lenyúlnának valamit, s akkor esetleg távoznak. Az utcán legalább kérik. De kormányszinten nem is kérik, csak megragadják, s viszik. Ha valaminkhez hozzájutnak, akkor egy idő után kegyeskednek végre lelépni. De mindig jön helyettük más. Aki szintén csak akkor hajlandó menni aztán, ha valamit el is vihet egyúttal. És máris itt zümmögnek az újabb piaci legyek, hogy most ők jönnének hatalomra.

Forgatom magamban ezeket a képeket. Munkából tartok közben hazafelé. Egy buszmegállóban állok itt, Váradon, s az ősz első napját reklámozó eső szakad, véget nem érően.
Morfondírozásomat egy láthatóan zavart roma srác csörtetése szakítja meg. Strandpapucsban tapicskolva menekül be az esőről a fedett megállóba. Sehol senki más, csak mi ketten. Odalép. Nem vacakol, in medias res indít: "Ááá, mingyá szíjjelütöm eztet a reklámtáblát! Tudja az úr, milyen ideges vagyok? Lelépett az asszony. És cigim sincs. De ha adna egy szálat, akkor már el is megyek innen".

Aha. Úgy nézem, kormányváltás lesz.

Az algoritmus már megvan tehát. De a megoldás továbbra is távoli.
Mert végülis akkor hány ezer csomaggal spájzoljanak be az ország lakosai ahhoz, hogy az összes eljövendő kabinet összes tagját villámgyorsan lepattinthassuk magunkról?

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr62638110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nettelen 2010.09.05. 09:50:06

Értelmetlen katyvasz :( Ezért kár volt koptatni a billit.

Blogosz 2010.09.05. 16:00:26

Csodálkozom, hogy nem érti. Pedig igazán nem olyan nehéz szöveg ez. Egyébként sokan épp azt nem értik meg, hogy ha valamit nem értenek, attól még nem biztos, hogy az adott dolog értelmetlen. Lehet, hogy máshol van a hiba. ;) Minden esetre igazán elgondolkodtatott, hiszen a fenti tényleg egy egyszerű írás, könnyen érthető analógiával. Gondoltam legalábbis. :D (De van mentsége, hiszen ahogy annak idején a méltán világhírű gigaművész, Szikora Robi mondotta volt: "nem kell mindent érteni, kérem".) (Ja, és egy gyakorlati észrevétel, ha megengedi: a "billi" szó használatával érdemes óvatosan bánni, mert könnyedén "bilinek" olvasható. Elsőre én is annak olvastam. És ennek nyomán még érdekesebb összefüggéseket kezdtem kutatni az Ön szövegértésének, illetve lelki struktúrájának témájában. Elnézést. :) )