Blogosz

MESE NINCS.

Mit kaptunk eddig? Mi van most? És kire szavazzunk?

2014. október 16. 15:25 - BlogoszEditor

Öröm nézni, ahogy egymás után viszik be őket. Jó látni, hogy hirtelen felgyorsult az igazságszolgáltatás munkája most, hogy leköszönőben van az eddigi államfő. Mert bár Romániának inkább jót tesz most ez a dolog - én csak nem tudom nem úgy gondolni, hogy egyes komolyabb, vezető politikusokat is érintő büntetőügyek elindításában ne lett volna benne Băsescu keze is. Egyik a másik után kerül célkeresztbe, újabb és újabb - régóta fektetett - korrupciós dossziék kerülnek elő, és indul, vagy folytatódik végre ügyükben eljárás. Talán kicsit késő is, de legalább mégis...

Ez van: jelen pillanatban itt tartunk, ez a maximum most. És az sem kizárt, hogy végül nem a sokak által várt igazi, szép úton való végigvergődés vezet el az ország, és ezen belül az igazságügy tisztulásához, hanem ez. Igen, ez, amely amúgy valóban érdekcsoportok harca lényegében.

Régesrég hangoztatom azt a tételemet, hogy Romániában például nincs kisebbik rossz (de amúgy nagyjából általában a politikában sincs). Nem létezik kevésbé korrupt párt - csak az különbözteti meg őket, hogy melyik mekkora, és ennek nyomán mekkora szeletet képes kilopni a tortából. Tehát kisebbik rossz nincs. Nagyobb viszont van. És ez nem paradoxon. Hiszen konkrétan, attól, hogy az összes politikai erő rájött, hogy csak saját magáért dolgozik, még mindig a PSD a legkártékonyabb erő. Szóval a tételem lényege az volt, és ma is az, hogy a jelen időszakban (értsd: 1989 óta folyamatosan) csak a protestálás a maximum, amit a polgár elérhet, például a szavazatával is. Közérthetőbben: a legtöbb, amit mostanában tehetünk, az, hogy vagy nem törődünk az egésszel, vagy ha büntetni akarjuk valamelyik pártot, akkor egy másikkal kezdjük el rugdostatni, büntettetni. Itt tartunk.

És most, ha felmerül, mi az, amit kapott az ország a leköszönő Traian Băsescu államfőtől, akkor épp ez az, amit. Mert Băsescu - a szekusmúltjával, a szolgálatokkal való mostani kapcsolatával, a gazdasági ügyleteivel, meg az összes többi negatívumával együtt - az eddigi legjobb államfője volt Romániának. (Igen, igen: nálunk ilyen a legjobb, ez számít a csúcsnak. Igen, itt tartunk.) Hiszen Iliescuról ugye ne is beszéljünk (illetve beszéltünk már róla, róluk, amikor az előbb jeleztem, hogy ők a legkártékonyabb erőt jelentik az országban, a változások óta folyamatosan). Constantinescu pedig hiába volt tiszta ember, ha az ország nem volt az - így semmit sem tudott tenni titkosszolgálati és maffiacsoporti hálókba belegabalyodva. Băsescu volt tehát az, akivel igazán rugdostathattuk és visszaszoríthattuk legalább a többieket. Ennél több jelenleg lehetetlen ebben az országban. Persze ő nem a megtisztulás, nem kizárólag az ország érdekében csépelte az ellenfeleit, hanem főként épp azért, mert a politikai ellenfelei. Hogy ebből az országnak is haszna származott, hogy egy százalékkal tisztább lett, hogy az igazságszolgáltatás olyan döntéseket hozott meg, amelyeket addig lehetetlennek tartottunk, hogy rács mögé kerültek olyanok, akiket maximálisan védett keresztapáknak tudtunk, hogy ennek nyomán talán lassanként mozdul valami - nos, mindez az ország szerencséje, amolyan kollaterális eredmény. És mégis ez a legtöbb, ami eddig történt itt, ezen a színtéren 1989 óta. Plusz: annak ellenére, hogy a kommunista éra terméke ő is, eddig ő tartotta legbiztosabban a Nyugat közelében Romániát, és távolította Moszkvától. Nagyon röviden ez a leköszönő államelnök tevékenységének fő hozadéka.

dbnhandcuffs.pngSzóval öröm elnézni azt, ahogy most, az utolsó száz méteren még megpróbál belehúzni. Az első zavarosban úszkáló nagyhal, akit kiszedett, és hálóba rakott, Adrian Năstase volt. (Előzőleg megpróbálkozott magával Iliescuval is, de - máig nem tisztázott, csak sejtett okok miatt - őt végül futni hagyta.) Aztán Becali, aztán Copos. És most, az utolsó hónapokban igazán beindul az igazságügyi gépezet(e). Gyorsan rendeztetne még pár fontos ügyet Băsescu. Már rács mögött is van Dan Voiculescu. Egy másik korrupciós ügy miatt első fokon két év letöltendőt kapott Miron Mitrea, a PSD másik régi csúcsbűnözője. Előkerült a korrupciós ügyek sorában a fél PSD-vezérkart érintő Microsoft-dosszié, amelyben volt minisztereik és honatyáik is érintettek. Aztán most itt a fairtásra szakosodott romániai politikai-gazdasági maffia ügye, az emiatt indult DNA-kivizsgálás, amelyben a PSD egyik "agya", Viorel Hrebenciuc is érintett, akárcsak Ponta apósa. Sőt, az illegális erdő-visszaszolgáltatások (majd sokszor erdőirtások) immár büntetőjogi vizsgálat alatt lévő ügyében még a magyar PSD, vagyis az RMDSZ szürke eminenciását, Verestóy Attilát is emlegetik egyesek. Egy másik ügy elől Németországba szökött a volt RMDSZ-alelnök, Kerekes Gábor, ellene elfogatóparancsot adtak ki. Năstase volt kabinetfőnöke, a régente nagyvilági életvitelével és nyami nőügyeivel tetszelgő Remus Truică milliárdos is most az ellene indult vizsgálat miatt aggódhat. És ott van még a legszemtelenebb helyi kiskirályok egyike, a konstancai Radu Mazăre PSD-vezető és polgármester, akinek korrupciós ingatlanügyeit is elkezdték vizsgálni.

Hogy melyik ügy végül meddig megy majd, illetőleg ki mindenkit ment meg a börtönből, továbbá kiket hozat ki onnan a PSD - amikor az államfői posztot is megszerezve ismét kiteljesíti hatalmát Románia fölött -, azt persze még nem tudni. De Băsescutól legalább ennyit kapott Románia: egy esélyt. (A többi csak a szokott démonizációs politika, amelyet a PSD - amúgy sikerrel - folytatott ellene.)

Tehát röviden ezt kaptuk a távozótól, és ez van most. És hogy kire szavazzunk? Nos, általában senkire. Legalábbis én ugye érvénytelen szavazatot szoktam leadni, mivel igazi alternatíva nincs. Akkor érdemes csak - kivételesen - érvényesen voksolnunk, amikor kiélezettebb a helyzet, azaz súlyosabban nyomul ismét a PSD, vagy bármelyik bűnszövetkezet. És amúgy most ez van.

kivot.jpgA választás tétje ezúttal úgy látszik az, hogy a PSD maffiája a maga előtt tolt kirakatemberét, Pontát teszi oda államfőnek, vagy Pontát, vagy esetleg Pontát, netán mégis Klaus Iohannis győz a második fordulóban, vagy Ponta, esetleg Ponta. És itt a dilemma, a választó számára. Mert ugye szerintem rendes ember Monica Macoveire szavaz, vagy senkire. Csakhogy Macovei esélytelen - a PSD újabb totális hatalomra jutása viszont annál valószínűbb. Tehát a kérdés az, hogy arra az esélyes Iohannisra voksolunk-e, aki egyetlenként (de szintén nem tiszta háttérerők által irányítva) esetleg képes lehet valami csoda folytán legyőzni Pontát, vagy a teljesen esélytelen tiszta jelöltre szavazunk, ezzel eleve hozzájárulva ahhoz, hogy Iohannis tábora már az első körben is kisebb legyen, és a bizonytalan szavazókat ez mégjobban megingassa, a második forduló előtt. Szóval nekem az a válaszom, hogy ennyi a helyzet lényege. Aztán mindenki döntsön maga.

Az összes többi román jelölt csak totális hamisítvány. Mert az összes többi román jelölt csak a két nagy rivális valamelyikének számára akar voksokat összekaparni, hogy a második fordulóban azokkal próbálja támogatni, vagy - sőt, többnyire ez a helyzet - már kezdetben is megossza a szavazótábort, és a fő ellenjelölttől, azaz Iohannistól vegyen el voksokat, gyengítve őt már eleve.

Ja, hogy az első fordulóban van két magyar nemzetiségű jelölt is? Nem, nem kell velül törődni. Csapda. A két magyar indítása ugyanis az amúgy is állandóan kihasznált és félrevezetett választói rétegük ébren, aktívan tartására szolgál. Plusz az RMDSZ-es Kelemen Hunor indítása még arra jó, hogy a PSD-s Ponta érdekében minél több magyar szavazatot vegyen el Iohannistól. Hiszen ugyanúgy, ahogy annak idején sok magyar Băsescura szavazott, most sokan Iohannisra készülnek voksolni. Kelemen indítása az RMDSZ és a PSD együttműködésének újabb fejezete csak. Diverzió. Ami pedig Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltet illeti, az ő indítása nem több a saját építkezésüknél. Egyrészt azt szolgálja, hogy ne csak a PSD meghosszabbításaként működő RMDSZ-nek legyen magyar jelöltje, hanem az ellentáborukból a maga számára próbáljon híveket kicsippenteni az EMNP - másrészt azt, hogy minél több helyzetben szemben álljanak az RMDSZ-szel, azaz tartsák tárgyalási pozícióikat, meg egyáltalán: mutassák, hogy igenis léteznek, és tényezők.

A lényeg, hogy egyik magyar indulásának sincs semmilyen köze az autonómiához, meg a többi - amúgy fontos - ügyhöz, amely viszont részükről csak politikai blabla. Úgyogy a válasz része az is, hogy immár hiába értünk el oda, hogy van két magyar államfőjelölt - mostanság nem számít egyik sem, mert közben oda is eljutottunk, hogy egyik magyar nemzetiségűre sem áll érdekében szavazni a magyar közösségnek sem. És ezt éppen nekik, a magyar jelölteknek és pártjaiknak, a sötét manipulációiknak és paktumoknak és megalkuvásuknak tudhatjuk be.

Szóval itt tartunk. Idáig sikerült eljutni az 1989-es változások óta eltelt időszakban. Ami azt jelenti, hogy 25 évvel később is eléggé furcsa lehetőségeink vannak. Mindössze ennyit haladt előre Románia negyedszázad alatt. Jó dilemmázást, boldog döntést és voksolást - aztán pedig kellemes bosszankodást, a hibásnak bizonyult döntés miatt...!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr586764979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.