Blogosz

MESE NINCS.

Egy tökéletes kör

2018. január 01. 21:57 - BlogoszEditor

A kedvenc kabátomról van szó, szép is, barna, nem túl vékony, nem túl vastag, és úgy nézek ki benne, mintha kulturált lennék.

Na, karácsony előtti estén a Moszkva kávézóban felejtettem a kabátomat. Ugye mostanság az évszakhoz képest meleg idő volt, nem tűnt fel. Másnap este, azaz szenteste utána mentem, elhoztam onnan, és ha már arra jártam, egy kicsit benéztem a nem messze lévő Lord'sba. Eljövetelkor meg a Lord'sban felejtettem a kabátomat. Az évszakhoz képest meleg idő volt, nem tűnt fel. Gondoltam is, hogy másnap érte megyek és egyszerűen átviszem egy másik szórakozóhelyre, és ott hagyom most már. Na, de egy kedves ember, aki úgyis ment oda másnap este, elhozta a kabátomat a Lord'sból. És két nap múlva ideadta. Aznap aztán láttam, hogy a szilveszterre készülődő Moszkva kávézó ruhatárost keres, és nagy viccesen beírtam oda kommentbe, hogy "előre jelezném a ruhatárosnak, hogy ott fogom felejteni a kabátomat, köszi". Ekkor még nem tudhattam, hogy ez nem vicc. Szilveszter este ugyanis ugyanezt a kabátomat ismét a Moszkvában felejtettem. Nesze. De most hideg volt, így feltűnt, ezért visszamentem érte. Ám amikor felveszem, hát azt a megmagyarázhatatlan jelenséget tapasztalom, hogy valaki a jobb ujjába beleöntött valami italt, így lényegében egy vizes csőbe nyúlok. Nem, nem leöntötte itallal, hanem valami paranormális módon belülről, és fentről úgy öntötte végig az ujjábban az italt, hogy az aljáig lefolyt. Ekkor döntöttem el, hogy immár önként megválok a kedvenc kabátomtól, ugyanis fordított bőr, úgyhogy moshatatlan, így hát már szándékosan ott hagytam. Az eseménysorozat fényét emeli, hogy az este elején még egy ismerősnél voltam, és eljövetelkor nála hagytam a pulóveremet, azzal, hogy úgyis van kabátom, túl meleg lesz. Úgyhogy miután január elsején reggel szakítottam a kabátommal, és immár szándékosan ott hagytam a Moszkvában, egy pólóban lementem taxiért. Ami persze nem jött - hát gondolkoggyá, ember, január elseje van, a taxi olyan ritka, mint a becsületes PSD-s. Egy szál pólóban tehát, ugye, ami vizes volt a táncolgatástól, mivel pulóvert amott hagytam, a kabátot meg emitt. Na, miután jéggé fagyva hazaértem, meséli valaki, hogy dehát elvihetem a kabátot tisztítóba. Most tehát mehetek érte. Újra. Idén is. És majd a tisztítóban felejtem. Az a tiszta.

Hogy mindezt miért meséltem el most? Nos, azt mondják, amit az év utolsó napján csinálunk, vagy az elsőn, nemtom, az fogja jellemezni az évet. Úgyhogy ha 2018-ban bárhol feltűnik még indokolatlan kabát, akkor az az enyém, és kérem, meg azt is kérem, hogy senki ne öntsön bele többet semmit, ugyanakkor, ha megjelenek valahol, és ott akarom hagyni a pulóveremet, akkor senki ne engedje meg, májusig. Köszi.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr5013539389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.