Ez irtó nehézkes búcsú volt – de nem is ez a baj, hanem az, hogy nem is teljes az elválás.

(Egyébként az illúzió dacára nem azért tart ennyi ideig a szavazatszámlálás, mert mindenhol ennyire szoros lett volna az eredmény, pláne nem azért, mert csalások történnének, hanem azért, mert most először rengeteg levélszavazatot kell megszámolni. És ezek összesítését csak a választásokon személyesen leadott voksok megszámolása után kezdték el, mivel a legtöbb államban érvényes előírások szerint addig hozzá sem nyúlhattak a beérkező levélszavazatokhoz, amíg a személyesen leadott voksok összesítésével nem végeztek.) Szóval hosszúra nyúlt a búcsú Trumptól, ám a fő gond az, hogy egyelőre változatlanul velünk marad az, amit ő is képvisel.

Vagyis az a körülbelül már egy évtizede jelen lévő trend, hogy immár a politika fő sodrásában van, a fő eszköztárhoz tartozik a totális és folyamatos hazudozás, a szélsőségek használata, és alapvetően teljesen hamis álvalóság módszeres kialakítása. Én nem nevezném párhuzamos valóságnak, hiszen igazából nem valóság az. Ennek ellenére éppen

A mostani nehéz búcsú is csak egy sokadik – de kiemelt – példája annak, hogy nem lehet csak úgy visszatenni Pandora szelencéjébe a minden eddiginél módszeresebben felpiszkált ostobaságot, a harcos butaságot, a nagyszájú tudatlanságot, a rövidlátó rosszindulatot. Akik kezdetben talán csak átmeneti eszköznek gondolták a hamis valóságképek gyártását, a folyamatos pusztítást, a totális korrupciót, a demokrácia lebontását, azok maguk is olyan spirálba mentek bele ezzel, amelyből nem tudnak kikeveredni – és mivel így nincs más választásuk, végül is nem is akarnak. Ráadásul az adott társadalmakat is ilyen spirálba viszik bele.

Nehézkes tehát a búcsú minden ilyesmitől – mégpedig annál nehezebb, minél tovább tart egy-egy ilyen mandátum, ilyen rezsim, ilyen hatalomgyakorlás. A világ fő bohócától most épp megszabadult a Föld – viszont az a stratégia, aminek ő is csak egy képviselője a sok közül, ott marad az USA-ban is.

(Ja, itt egy illusztráció: a Las Vegasban lévő Trump-torony. Ezt a Vegasba való érkezésemkor fotóztam le, amikor 2008-ban arra jártam. Amíg ott voltam, még néhányszor elsétáltam pont mellette, de ekkor még az utolsó simításokat végezték az épületen, ami nem volt megnyitva – Trump pedig még nem volt elnök, csak nekem már akkor is ellenszenves üzletember. Alig néhány héttel később aztán meg is nyílt a szállodának és lakásoknak helyet adó, 64 emeletes torony. Magának Trumpnak is van egy penthouse lakrésze itt is, a 61. emeleten. Egy évvel korábban, 2007-ben pedig Chicagóban járva az ottani, még szintén épülő Trump-toronynál is megfordultam, de azt le sem fotóztam. Pedig amúgy Trump a világ legmagasabb épületének terveztette azt – de közbejöttek a 2001. szeptember 11-i terrorakciók, amelyek magas épületeket is céloztak, így végül alacsonyabban megálltak az építéssel, és 98 emeletes lett. Egyébként mindkét torony építése és használatba adása során Donald Trump számos pénzügyi és tulajdonjogi tematikájú botrányba, valamint perbe is keveredett. Ahogy sok más téma kapcsán is szokott, hiszen fekete öves al- és felperes, millió ügyben. Hát, például ilyen is ez az illető...)

Ráadásul ugyanez a tempó itt van évek óta a közvetlen közelünkben is, ezerrel pörög már ugyanez nálunk is. És innen egyelőre nem látszik búcsúzni, illetve nem tűnik úgy, hogy könnyű lenne megszabadulni tőle. Elég csak odanéznünk, hogy mit művel Magyarországon a Fidesz (meg az általa működtetett Mi hazánk, továbbá a Jobbik), vagy itt van nálunk, Romániában a legnagyobb ilyenként a PSD (valamint a még parlamenten kívüli erők közül például az Alianța pentru Unirea Românilor - AUR). Nem létező, hamis világ nevében hamis üzeneteket közvetítenek – ám amikor ezzel a stratégiával konkrét sikereket érnek el, mondjuk választásokon, az minden egyes alkalommal egy csomó tégla abban a felépítményben amelynek révén valóban konkretizálódik a galád érdekeik által létrehozott galád kamuvilág. Minél tovább maradnak tehát ezek a módszereik, annál inkább a megtestesülés felé halad mindaz az őrület is, amiről prédikálnak és amivel manipulálnak.

Na persze a politika mindig is hajlamos hazudozni, ám az utóbbi években annyira csúcsra járatták ezt egyes erők, annyi eddig át nem lépett határvonalat léptek át, és annyira beemelték a stratégiájuk középpontjába a hamis valósággal való manipulálást, mint eddig még soha senki.

Bár most az amerikai hosszú búcsú után egy kicsit gyengül, valamelyest lassul mindez, ne legyenek illúzióink: ettől még ott is, valamint nálunk is folytatódik az ilyen erők által épített hamis világ összerakása. És nem tudni, meddig tart még ez. Azt viszont tudhatjuk, láthatjuk, hogy – számos más rossz hatása mellett – azt is eredményezi, hogy a valós világ ügyeibe történő beleszólásból egyre többen szorulnak ki, miközben egyre szűkebb és egyre sötétebb csoportok érdekeit támogatják a voksaikkal. Tehát éppen leépül körülöttünk a demokrácia is, valamint a szabad világ intézményrendszere is.

Egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan mi jön helyette, de valami abnormálisabb és bizonytalanabb. Azok sem tudják a középtávú és hosszútávú hatásait, akik a szemünk előtt művelik ezt a leépítést. Az okozott rengeteg kár pedig egyre hosszabb idő alatt lesz csak elhárítható – már ha egyáltalán.

Szóval most Trump ment, ami jó hír. Viszont minden, amit képvisel még jelentős ideig velünk lesz. Sok helyen pedig továbbra is kifejezetten erős még mindig ez a maximálisra felpörgetett gazemberségre alapozó vonulat. Például így van ez épp itt, nálunk, az országban, meg főleg az anyaországunkban is.

A helyi tanulságainkról

Mindezt azért is mondom, mert az amerikai izgalmak elültével, december 6-án nálunk, Romániában parlamenti választások lesznek. Érdemes megnézni és átgondolni azt is, hogy melyik párt hol áll ilyen tekintetben. Ugyanis nálunk a parlamenti erők közül a PSD próbál a fent említett álvalóság építésével is tömegeket megvezetni. Nálunk a PSD áll be olyan témák mögé, amelyek erre a vonulatra jellemzőek.

Nagyon-nagyon-nagyon sok témaköre van ennek a stratégiának. Sőt, tulajdonképpen arra is épül, hogy az égvilágon bármilyen felmerülő téma, probléma kapcsán hogyan tud a maga érdekei mellé állítani minél többeket, az adott téma teljes kiforgatásával. Ennek a stratégiának a része például jelenleg ugyanúgy a vírustagadó butaságok terjesztése, mint a tudományt lekicsinylő, hitelteleníteni igyekvő diskurzus, vagy épp a szélsőségek szítása, vagy teszem azt a sorosozás. És ezzel most épp csak néhány aktuálisat emeltem ki a rengeteg közül. Márpedig ahogy mindezen őrületek pörgetése mögé az USA-ban beállt Trump, úgy nálunk a parlamenti pártok közül leginkább a PSD állt be. Illetve vannak olyan parlamenten kívüli kisebb pártok, amelyek teljesen csak az ilyesmire építenek: kifejezetten a nacionalizmus és a fake news rengeteg formájának valamilyen keverékével próbálnak tömegeket megfogni. Jelenleg a leginkább reflektorfényben lévő ilyen sötét kis párt a fennebb már említett AUR.

Ami pedig minket, magyarokat illet, az itteni választások közeledtével egyből az arcunkba tolakszik megint a szóban forgó PSD leghűségesebb és legjobb szövetségese: az RMDSZ. Harmincegy éve láthatjuk, folyamatosan, mégpedig millió témakörben, hogy mi mindenre képes ez a magyarokból álló PSD. A rendszerváltás óta eltelt három évtized szinte összes idevágó történése harsogja, mennyire menthetetlenül beállt a visszahúzó erők sorába Romániában az RMDSZ is, és mennyire vállalhatatlan lett mostanra.

Számtalan példa, konkrét eset mutatja, milyen elfajzott mértékben hazug és mennyire álságos minden, amit művel. Ami pedig különösen erőssé teszi az összefüggést, épp az, hogy nálunk, romániai magyaroknál az RMDSZ az az erő, amelyik már régóta maga is kizárólag a fake-re, a hamisra, a megvezetésre, a hamis valóságra épít. A valós célokat régóta nem képviseli, sőt, a román partnereinek segít az igazi magyar célok szabotálásában. Ugyanúgy hamisak, hazugak az RMDSZ  megnyilatkozásai ma már az égvilágon minden témában, mint az álvalóságot építgető más erőké a világban. Módszeresen, stratégiaszerűen vezet félre ma már az RMDSZ mindenkit, aki csak odafigyel még rá – legyen az specifikusan kisebbségi ügy, vagy országszerte mindenkit érintő témakör, sőt, még a nemzetközi színtéren is hazug pártról van szó, hiszen egyrészt kifelé nem képviseli a magyar közösség autonómia törekvéseit sem, másrészt például az Európai Parlamentben is az európai értékek ellen szokott szavazni, kifejezetten a hamis, álságos politizálás magyarországi bajnokának számító Fidesz utánfutójaként tevékenykedik ma már az EP-ben is ez az RMDSZ. Tehát rég nem tekinthető valamiféle haladó erőnek, sőt, kifejezetten a visszahúzás, a stagnálás az érdeke a mi közösségünkön belül.

Látjuk tehát, külföldi példán is: irtó nehezen tudja a közösség lerázni magáról az álvalóságot építgetőket, ha egyszer hagyta őket befészkelődni. És ez a probléma nagyon is itt van már, nálunk is, érint minket is, nem csak messze van, nem csupán a távoli tájakról szóló tévéhíradóban nézhetjük. Hanem épp ismét magunkra húzzuk a saját ilyenjeinket, ha nem figyelünk.

Hogy akkor kire szavazzunk december 6-án, az más kérdés, egy következő kérdés. Az viszont ettől függetlenül világos, hogy kikre ne. A fent említettekre tehát semmiképp ne. Ám ezek kizárása után vannak még más választási lehetőségek – továbbá ugyanígy egy abszolút jogos lehetőség akár szándékosan érvénytelenített szavazatot leadni. Döntse el ki-ki maga.

Láthattuk az amerikai példán is: nehezen megy a megszabadulás a hamis valóságot építgetőktől – de ott épp most sikerült ez. Nekünk is megvannak a saját ilyenjeink – és ha kezdeni akarunk velük valamit, nagyon oda kell figyelnünk a most zajló események fő tanulságára: a választáskor határozottan elutasítani ezeket, amíg még egyáltalán el lehet...