Parkolok le épp a városközpontban, a Szent László téren. Mire kiszállok, már ott is terem az autónál a fiatalember, akit már az előbb, messziről kiszúrtam. Mindenkit leszólít, aki autóval érkezik és egy halom cetlit tart a kezében.
Hozzám is odajön tehát. Azt kérdi, kérek-e parkolócédulát.
Hát, izé... Érzem, valami itt nincs rendben: erősen szakadt, műanyagpapucsos az illető. Oké, ettől még dolgozhat a parkolási osztályon. Ám főleg szokatlanul halkszavú és előzékeny ahhoz, hogy az önkormányzat parkolókért felelős részlegének az alkalmazottja legyen. Meg - ha jól emlékszem - a parkolócédulákat csak automatákból lehet megvásárolni, nem ilyen árusoktól. De na.
Kicsit érdekes az is, ahogy győzköd. Mutogat egy irányba és azt mondja ”ott vannak, ni, jönnek is már ezek a hiénák, úgyhogy nem árt, ha van parkolójegye”. Odanézek: tényleg épp közeledik a parkolókért felelős részleg egyik alkalmazottja, videokamerával, egy rendőr kíséretében. Járják végig a parkolókat, cédulátlan autókra vadászva.
Na de ezek szerint egyik kolléga hiénának nevezi a másikat? Érdekes, érdekes. Dehát megeshet ez is végülis.
Mindegy, sietek, kérdem, mennyibe kerül a cédula. Mondja, tíz perces parkolásért 2 lej. Nem számít akkor, jöhet, megveszem.
Olyan kedves, hogy még ő maga helyezi el, hogy ne kelljen a csomagjaimmal vacakolva visszakászálódnom az autóba: behajol ő, s nettül elhelyezi a szélvédő alatt a dokumentet. Majd udvariasan elköszönve távozik. Megy a következő autóshoz.
De a kisördög csak dolgozik bennem. Annyira azért mégsem sietek, hogy oda ne menjek az amúgyis közeledő járőrhöz, vagyis a „hiénákhoz”.
Mondom: „Nem rossz, hogy újabban már mozgóárusok is kínálják a parkolócédulákat, így sokkal kényelmesebb és gyorsabb. Jó, hogy alkalmaztak ilyen embereket is. Vagy nem alkalmaztak?”
A válasz gyors: „Nem. Dehogy. Parkolójegyet az automatából kell venni. Miért?”
Aha, ez az. No, megyek dolgomra.
Visszafelé jövet már előre sejtem: hiába fogalmazom épp meg előre a kedves kis kérdéseimet, a srác már nem lesz ott, nem lesz sehol.
Igazam, is van: eltűnt.
És a másik sejtésem is beigazolódik. Amint beülök az autóba, elveszem a parkolójegyet a szélvédőtől, s megvizsgálom – aha, minden rendben vele, nem hamis, csak épp a 2 lejért vett jegyen világosan írja: „szabott ára 1 lej”.
És nem 10, hanem 30 percet lehet parkolni érte. Ez is fel van tüntetve rajta.
Hát, ügyes. Csak tudnám, honnan szerzi az eredeti, megkölönböztető jegyekkel ellátott parkolócédulákat, amnelyeket rásóz az áldozataira. A hiénája. Aki más „hiénákkal” fenyegetve húzott be.
Kezdem megérteni, mit is jelent igazából az, hogy „az a sok hülye autós”... :D
