Mindmáig az egyetlen román űrhajós, aki valóban járt is a világűrben: Dumitru Prunariu ismét vállalná a repülést, bár már 71 éves, ám, mint mondja, jelenleg nem foglalkozik újabb román űrutazás megvalósításával senki. Bár az ország attól még valamelyest aktív ezen a tudományos területen is.
Még szeretné megérni, amikor az első ember a Marsra lép – mondta az első és azóta is egyetlen román űrhajós, aki Nagyváradon tartott előadást. (A képeken az itt adott autogramja, valamint a prezentációját megelőző közönségtalálkozón készült portréja).
1981. május 14-én kezdődött a brassói Dumitru Prunariu kvázi sztársága: ekkor kezdte meg űrutazását, és 7 napot, 20 órát, 41 percet és 52 másodpercet tartózkodott az űrben. A szovjetek által a kommunista tömb országai számára kitalált Interkozmosz program kínálta a keretet. Az e programban induló szocialista országok az orosz ABC szerinti sorban követték egymást, így a román kozmonauta az első mongol űrhajós által teljesített misszió után következett. Prunariu egy orosz kollégája parancsnoksága alatt vett részt a küldetésben, de mint mondta, 22 feladata között több, mint 15 olyan kísérletet végzett el közben, ami kizárólag romániai projektek része volt. Bő egy hetes küldetése során természetesen feszített programjuk volt, például hamar megtanulták felvenni a súlytalanságban az amúgy 13 kilogrammot nyomó felszerelésüket, amit ő 7 perc alatt tudott teljesíteni, valamint naponta kétszer azért is le kellett venni azt, hogy a földi irányítóközpont utasításait követve élőben végezzenek rajtuk analíziseket. Minden alvás után gerincfájdalommal ébredt a súlytalanságban, és azt érezte, azonnal mozognia kell. A misszió során 5270000 kilométert tett meg a Föld körül.
Visszaérkezéskor akadt egy kis gond, nem megfelelően nyílt ki a leszállóegység ejtőernyője, de végül nem lett komolyabb baj. A Földre való visszatérése után nyilvános megjelenéseit korlátozta az akkori hatalom, azért, mert Nicolae Ceaușescu diktátor féltékeny lett, az első román űrhajós potenciális népszerűsége miatt. Ám közben a karrierje a színfalak mögött haladt tovább, ha nem is zökkenőmentesen.
Hazatérve jutalomként 50 ezer lejt kapott, viszont az első fél évben egy katonai létesítményben kellett élnie, a családtagjai nélkül, akiket hazaküldtek. Később a román vezérkari főnök, Vasile Milea (aki aztán Ceaușescu védelmi minisztere lett, és akit az 1989-es eseményekkor gyanús körülmények között lelőttek egy hivatali helyiségben, pár óra múlva pedig a kórházban meghalt) a maga számára kiutalt panellakást adta át Prunariunak.
A rendszerváltás után még intenzívebbé vált a román űrhajós élete, sőt, máig járja a világot, konferenciákon, űrkutatási projektekben vesz részt. Nagyon sok tisztsége volt és van: például volt már oroszországi nagykövet, doktori címet is szerzett, az ENSZ űrkutatási bizottságában képviseli Romániát, dolgozott a Román Űrkutatási Ügynökség (Romanian Space Agency) elnökeként, most ugyanannak a tiszteletbeli elnöke.
Nemzetközi tevékenysége részeként a jelenkor űrhajósainak egy részét is ismeri, többek között pár napja Victor Gloverrel vacsorázott, aki annak a négytagú legénységnek lesz a tagja, amelyik idén a Hold közelében fog küldetést teljesíteni, előkészítve az újabb holdra szállást. Prunariu sok más mellett azt is elmondta, hogy Románia vezetésének beleegyezésével javaslatot tett az ENSZ-nek, hogy hozzanak létre nemzetközi holdkutatási ügynökséget, mivel az újabb holdra szállás célja hosszabb távon az is, hogy állandó bázist létesítsenek az égitest déli részén.
Az ő küldetéséhez képest egy évvel előbb, 1980 májusában járt a kozmoszban az első magyar űrhajós, ugyanannak a programnak a keretében, és mint Prunariu most megemlítette, Farkas Bertalannal azóta is jóban van, a Farkas helyettesének kiképzett Magyari Bélával pedig barátok voltak, utóbbi 2018-as haláláig.
Dumitru Prunariu 1952. szeptember 27-én született Brassóban. 1976-ban Bukarestben végzett, repülőmérnökit. 1977 szeptemberében egy katonatiszt kereste meg, és közölte vele, hogy válogatás folyik az Interkozmosz programra. Kezdetben 18-an voltak, és Prunariut Bukarestben eleinte elutasították, mert állítólag szívproblémái voltak. Körülbelül egy hónap elteltével bejelentették, hogy a szakemberek tévedtek, folytathajta. Végül hárman maradtak, ám Cristian Guran társukat Moszkvából elutasították, így maradt Dumitru Prunariu és a galaci Dumitru Dediu. Mint a későbbi űrhajós most elmondta, végig úgy képezték őket, hogy a felkészülést úgy vegyék, mintha biztosan részt vehetnének a küldetésben, de mentálisan arra készüljenek, hogy végül a társukat választják ki repülésre. A végső döntés nagyjából egy hónappal a start előtt született meg.
Ekkorra már éve óta tartó felkészülés volt mögöttük. Különben a moszkvai vezetés eleve ragaszkodott ahhoz, hogy a Szovjetúnióban megejtett képzés idejére magukkal vigyék a családjaikat is, hogy – mint Prunariu fogalmazott – „nehogy valami hülyeséget csináljunk, és ne mással legyen elfoglalva az agyunk”. Először egy Moszkva melletti bázison laktak, valamint készültek, az utolsó hónapokat aztán már Bajkonurba töltötték. A képzésért Románia mintegy 100000 lejt fizetett (akkori lejben számítva).
Prunariu most azt mondja, bármikor vállalna egy újabb űrutazást. Akárcsak az amerikai John Glenn, akinek történetét fel is idézte Váradon. Glenn először 1962-ben járt az űrben, és az első amerikai volt, aki küldetése során megkerülte a Földet – majd másodszor 1998-ban, 77 évesen ismét repülhetett, ezzel pedig 2021-ig tartotta a legidősebb űrutazó rekordját. Második küldetésekor éppen azt is tanulmányozták rajta, hogyan viselkedik egy idős ember szervezete a világűrben. A román űrhajós is vállalkozna tehát ilyesmire, ám mint mondta, „erre nincs esély, ilyesmivel most senki nem foglalkozik nálunk érdemben”.
Az egyik gyereke egyébként szintén repüléssel foglalkozik, igaz, másfajtával: Cătălin Radu Prunariu pilóta, polgári légiközlekedésben dolgozik, valamint 2021 nyarán rövid időre a román állami légitársaság, a TAROM vezérigazgatója is lett, ám onnan hamar elkerült. Édesapja szerint azért, mert „forradalmat akart csinálni a munkahelyén, és ezt nem nézték jó szemmel, menesztették – de hát így mennek nálunk a dolgok, ugye”. Tény ugyanakkor, hogy a TAROM már az ifjabb Prunariu érkezése előtt is veszteséges volt, 6 év alatt 14 igazgató váltotta egymást, és a válság az említett vezető gyors távozása után sem oldódott meg.
Többek között Dumitru Prunariu űrhajós határozott fellépésének köszönhető az, hogy Romániában 1991-ben létrehozták az ország űrkutatási ügynökségét. 2011 óta Románia teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), igaz, 2022 végén az ország azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy már több millió eurós tagdíjhátralékot halmozott fel az ESA-nál. Emiatt egy időre a szavazati jogát is felfüggesztették, végül épp egy éve Bukarestben az akkori kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter jelentette be, hogy az ország rendezte adósságát. Romániában 294 olyan cég van, amely szerződéseket köthet az ESA-val, illetve megfelelő tagdíjtörlesztés esetén támogatásokat is kapnak a cégek az ügynökségtől. Prunariu az adósság fennállásának idején azt nyilatkozta, az is egy akadálya annak, hogy nagyon távolra került egy újabb romániai űrhajós indítása – ám a szakértő ma sem sokkal derűlátóbb, ugyanis szerinte e pénzügyi gond megoldása után is megmaradt a többi akadály, és eleve nem kezelik az országban sem prioritásként újabb űrhajós kiképzését. Közben azonban a világ más részein haladnak az űrprogramok is, és a román űrutazó szerint valós a lehetősége annak, hogy néhány évtizeden belül ember lépjen a Marsra. Hozzátette: többek között ennek előkészítése miatt is fontos előbb visszatérni a Holdra, de reméli, a Mars meghódítására is sor kerül, még az ő életében.
Eddig egyébként összesen 676 ember jutott el a világűrbe, jelenleg pedig 10 ember van ott.
