Ilyen a mindenkori nagyváradi városvezető dolgozószobája. Mostantól ugyanis egy rövid ideig látogatható ez a helyiség is, hétvégente.
A 120 éves nagyváradi városháza épületében azonban nem a városvezető fogadja ilyenkor a látogatók csoportjait, hanem a Műemlékvédelmi Alapítvány (Oradea Heritage) idegenvezetője, aki egyben történész is. E hétvégétől november 5-ig lehet részt venni a vezetett körbejáráson, ám a polgármester irodájának, valamint a nagyteremnek, a kis gyűlésteremnek a felkeresése csak a hétvégi napokon (szombaton és vasárnap) része a programnak.
Az apropót az adja, hogy száz éve fogadták el Nagy-Románia alkotmányát, és ebből az alkalomból kiállítás nyílt a nagyváradi városháza nagytermében. A Nagy-Románia alkotmányának századik évfordulója 1923 - 2023 című kiállítás anyaga a Cotroceni Nemzeti Múzeum (MNC) gyűjteményének része. Megtekinthető az Alkotmány eredeti, 1923-as, bőrkötésű, háromszínű zsinórral átfűzött példánya is. Az Első Világháború és az 1918-as egyesülés után új alkotmány megalkotására volt szükség, amely rögzíti az új területi és politikai realitásokat, valamint tartalmazza az általános választójog bevezetését és az agrárreformot. Ennek eredményeként (az 1866-os alkotmányhoz hasonlóan) az új alaptörvény is a király és a parlament közötti egyezség nyomán született meg. Az erre emlékező kiállítás kiegészítő programjaként Váradon a polgármester irodája is megtekinthető tehát.
Mint ismert, az egész épületet nemrég újították fel, kívülről és belülről is, és tavaly tavasszal adták át. A városvezető dolgozószobáját is renoválták, akárcsak - egyebek mellett - a nagy gyűléstermet, amelynek belső elrendezését megváltoztatták, így széksorai immár az amerikai szövetségi szenátus mintáját követve vannak kialakítva.
A városházát 1904. januárjában adták használatba, tervezője a város híres építésze, ifj. Rimanóczy Kálmán. Műemlék az épület, amely 5508 négyzetméteren terül el, ebből 1137,40 négyzetméter beépített. A város vezetőinek célja eleve az is volt, hogy a felújítás révén az ingatlan ne csak közigazgatási központ legyen, hanem turisztikai látványossággá is váljon.
A bejáráson való részvétel, vagy épp a kiállítás megtekintése előzetes bejelentkezés alapján történik, részvételi szándékot az oradeaheritage@gmail.com e-mail címen, vagy a 0731212284 telefonszámon lehet jelezni, a kapcsolattartó Matei Camelia. A vezetett látogatások ingyenesek és 12:00 és 18:00 óra között zajlanak. Hétköznapokon tehát csak a tárlat látogatható (10 órától általában 16 óráig, kivétel október 25. és 26., amikor csak 12 óráig), az épület turisták számára is kiemelt fontosságú részei, a polgármester irodáját is beleértve még megtekinthetőek október 28-án, 29-én, valamint november 4-én és 5-én, 12-18 óra között.
Ilyen tehát maga az iroda. Az íróasztal és a kályha is eredeti, az épülettel egyidős.
Ez pedig az épület főbejárata utáni rész, amit szintén turistalátványosságnak is szánnak. A vitrálokon Nagyvárad összes eddigi címere is látható, a nagyterem bejáratai fölött pedig reliefeken ezek közöl a legfontosabbak ismét meg vannak jelenítve. Vizuálisan, meg amúgy is érdekes lehet, hogy az egész kompozíciónak a közepére a kommunista címer került - bár tény, hogy a jelenlegi címer nagyobb, és úgy is hangsúlyozzák, hogy az van a lobogó tetejénél. A bejárást vezető Constantin Demeter történész szerint a város kommunista címere azért került oda, mert abban az időszakban építették a település összes tömbház-lakónegyedét - én meg hozzáteszem, hogy a történelmi hűség amúgyis megkívánja ezt is, bár igen, lehetett volna más megoldást is találni. Nagyvárad legelső címere egyébként a bal oldali. És itt van még a képeken az említett nagyterem, meg végül a kisebbik gyűlésterem is, és a főbejárati rész, kifelé menet. Ez utóbbinak az érdekessége, hogy a csatajelenetet ábrázoló falfestmény középső elemén egy fekete harcos is látható.
