Zseniális húzás volt az is Magyar Péter részéről, hogy néhány héttel ezelőtt a támogatóinak egy részével együtt Budapestről elgyalogolt Nagyváradra. Amúgy is profi csapat állhat mögötte, ez látható, hiszen nagyon intenzíven, nagyon gyorsan, nagyon dinamikusan és nagyon kreatívan reagálnak mindenre, illetve kezdeményeznek maguk is.

Ugyanígy ismerték fel a lehetőséget, amikor a fideszes Orbán Viktor a magyarellenes, szélsőséges George Simion mellett állt ki a romániai elnökválasztás előtt, ami egyértelműen a romániai magyarság érdekeivel ellentétes is volt – erre válaszként tehát Magyar Péterék elzarándokoltak Nagyváradra, hogy megmutassák, ők másként gondolják. És igazából azért, hogy megmutassák magukat.

Kitűnő belépő volt ez a romániai magyarokhoz, tanítanivaló arculatépítő akció – és már akkor sejteni lehetett, hogy nem kizárólag önmagáért való ez az egész. A TISZA párt ugyanis már előtte elkezdte az építkezést a romániai magyarság körében is: először megalakult az első erdélyi TISZA-sziget Facebook-csoport, ahova bárkit felvesznek, utána jött az, hogy Magyar – és vele a TISZA – fizikailag is betette a lábát ezekre a területekre is, a nagyváradi akció óta pedig zajlik a konkrét szerveződés, a különféle romániai magyar régiókban is.

A TISZA tehát most már határozottan megveti a lábát a romániai magyarságnál is, amely közösséggel kapcsolatban sokáig jogos sztereotípia volt, hogy a Fidesz és konkrétan Orbán kénye-kedve szerint irányítgatható tömeg. Ám a változás itt is a szemünk előtt zajlik.

Aktuális tehát, hogy mik ezek a TISZA-szigetek. Összefoglalom a gyakran ismételt kérdéseket.

• Ők maguk sem tagadják, hogy a Fidesztől régebbről már ismert polgári körök is jelentettek mintát ehhez. Annál is inkább, hogy a TISZA eleve meg akarja szólítani az egyre több kiábrándult volt fideszest is – ehhez pedig megpróbál sok mindenben úgy is kommunikálni, cselekedni, építkezni, ahogy annak idején az a Fidesz is kezdte, ahonnan Magyar Péter is kilépett, és rivaldafénybe került.
• Az ilyen szigetek lényege tehát a közösség építése és megtartása.

Nézzük a legalapvetőbb infókat ezzel kapcsolatban – aki ennél is többet szeretne, bőven talál neten.

• A TISZA-szigetek a TISZA párttól független, de annak főbb nézeteivel egyetértő civil közösségek.
• A szigethez való csatlakozás nem jelent tagságot a TISZA pártban, következésképp nem egyenlő azzal.
• A párt sok esetben hasznát veszi a szigetektől érkező önkénteseknek.
• A szigetek elsősorban nem kifejezetten politikai tartalmú közösségek, hanem a hangsúlyok a kulturális eseményeken, a minőségi eszmecseréken, a szolidáris és világra nyitott közösségek felépítésén, valamint a többi szigettel közösen megvalósított projekteken vannak.
• Összesen három színtéren szerveződnek: Magyarország, Kárpát-medencei magyar területek, globális magyar diaszpóra.
• Minden TISZA-sziget egy-egy olyan közösség, amelynek tagjai rendszeresen (néhány hetenként) összejönnek, online és élőben is, mellette van folyamatos netes fórum is – és e közösségek célja elsősorban nem a politikai hatalom irányváltásának elérése, hanem a változás társadalomban való leképződésében érdekeltek, azaz helyi szintekre viszik, ott jelenítik meg ezt a törekvést is.
• A szigetes rendezvények többsége nyílt, érdeklődőket is szívesen látnak, akkor is, ha nem tagok (lesznek például különféle témákban előadások, fórumok, de egyéb események is).
• A szigeteknek nincs önálló jogi személyiségük, mindegyüknek van viszont külön, maga választotta neve, arculata, amit a központ jóváhagy, s utána szabadon lehet alakítani, meghívni előadókat, szervezni, stb.
• A TISZA-szigetek települési szinten szoktak alakulni. Bár van, ahol ettől eltérnek, például olyan országokban, ahol nagyon nagy távolságokra élnek magyarok egymástól, a szigetek kötődnek ugyan egy-egy városhoz, de fogadnak tagokat máshonnan is.
• Egy településen lehet több TISZA-sziget is, 50 fő a javasolt legnagyobb létszám, ha ezt átlépik, célszerű alapítani egy következőt.
• Magyarország területén már 2000-nél több sziget működik, mintegy 40 ezer taggal.