Blogosz

MESE NINCS.

Az ajtó meghibásodott...

2020. január 25. 20:49 - BlogoszEditor

Állítólag legalábbis. De a nyakamat teszem rá, hogy ez nem igaz.

Jövök itt hazafelé ma este, és látom, hogy a busz első ajtaján egy cetli van, amin ez áll: "Ușa defectă", vagyis "Az ajtó meghibásodott". Pedig az ebben a mocsok országban szerzett tapasztalataim azt mondatják velem, hogy meg a francot. Semmi baja az ajtónak, szerintem. Hanem a járművezető fázik, és ezért nem akarja nyitogatni.

És eleve milyen dolog ez már? Hogy egy füzetlapból kitépett fecnire, kézzel fel van írva, hogy állítólag nem működik, és a papírdarab ragasztószalaggal az ajtóra erősítve. De ez is csak belül. Kifelé nem is szól hasonló figyelmeztetés. Sőt, azt hiszem, ha az ajtó nem működik, eleve ki sem jöhetett volna a garázsból ez a jármű, ha meg menet közben hibásodott volna meg, vissza kellett volna mennie a telephelyre. De rendben, tegyük fel, hogy nincs másik busz, amivel helyettesítsék (van, de na): akkor is ilyen gánya módon, kézírásos cetlin kell ezt jelezni, talán nincs a Nagyváradi Tömegközlekedési Vállalatnál (OTL) nyomtató sem?

20200125_201257.jpg

Na, de fő, hogy szerintem eleve nincs is semmi baja az ajónak. Csak tél van, és a járművezető nem akarja nyitogatni. Ám mégis győzködöm magam: nem lehet ezt biztosan tudni, nem feltétlenül van ez így, fejlődik is ez az ország, régebben voltak ilyesmik is, ma már talán nincsenek, és tényleg el is romolhatott az az ajtó, szóval talán csak nincs igazam, tapasztalatok ide, vagy oda, na.

Ám eszembe jut még sok konkrétum is. Például az, hogy sok évvel ezelőtt ugyanezen a vonalon kellett veszekednem egy akkori sofőrrel, mert amikor útfelújítás zajlott a végállomáson, és emiatt manőverezniük kellett a buszokkal, az a sofőr megunta, hogy forgolódjon a járművel, ezért egyszerűen felírta egy hasonló cetlire, hogy "A járművek nem közlekednek idáig", a papírt kirakta egy oszlopra, a végállomáson, és onnantól el sem jött a végállomásig, hanem egy megállóval előbb fordult meg – persze az egész csak saját döntése volt, sokan le is maradtak a járatáról, rendszeresen, akik a továbbra is hivatalos végállomáson várták, és amikor végül odamentem hozzá, azzal, hogy ilyet nem tehet, nyilván még ő ordibált nekem. Meg itt van ez a mostani, az állítólag meghibásodott ajtójával: szerintem csak fázik (a vezetőfülke nyitott kialakítású), amúgy meg az egész járművön nem megy rendesen a fűtés. Ezekből is mennyi vita volt már, és én is igyekeztem rendezni mindkettőt, beadványokkal, már évekkel ezelőtt: ennek ellenére a fűtés még mindig nem minden buszon és villamoson működik, ma is tapasztaltam, nem beszélve arról a balkáni szokásról hogy a sofőrök mindenféle döbbenetesen randa barkácsolás, tákolás révén, évtizedek óta művelik azt, hogy az utastérből leválasztják a fülke melletti részt, megnövelve ezáltal a vezetőfülke területét, és lezárva az egész zónát a buszon, az utasok elől. A vállalat előző igazgatója ígérte meg nekem annak idején, hogy megoldja ezt, majd határozatot adott ki, hogy a fülkéket utólag módosítani tilos, a már meglévő tákolmányokat pedig el kell bontani a járműveken – ennek sok éve már, mégis ugyanúgy van minden... És ugyanígy kaptam vezérigazgatói ígéretet arra, évekkel ezelőtt, hogy a járművezetők, sőt, az ellenőrök is viselni fogják a cégnél bevezetett egyenruhát, valamint nem fognak többé menet közben dohányozni, mobilozni, ismerőseikkel beszélgetni. Persze a többség ma sem egyenruhában dolgozik, és a többit is ugyanúgy műveli egyikük-másikuk. És volt még számos más hasonló ügyben meccsem velük. A legnagyobb változás az, hogy az akkori igazgatójuk már évek óta elment Nagyváradról, és a kapcsolati hálóját felhasználva már az Abu-Dzabiban működő tömegközlekedési vállalat egyik vezetője.

Na, de itt, Váradon meg most azt írja a vezető melletti ajtón, hogy meghibásodott. És épp győzködöm magam, hogy nem kellene ilyen rosszhiszeműnek lennem. Rossz az ajtó, na. Hiába érzem, hogy ez kamu, talán mégis tévedek. Eltelt már sok év, csak van már változás ebben is, tehát az az ajtó ott valóban nem nyitható, és kész. De persze soha nem fog kiderülni, hogy valójában mi van, ez is biztos, hiszen ő nyilván nem fogja itt nyitogatni, én meg már kezdem unni, hogy mindent a polgárnak kelljen rendeznie, úgyhogy most nem megyek oda, hogy azért is megpróbáljak ott leszállni. Ilyenek mennek át az agyamon, amikor a következő megállóhelyen nyilván rossz gombot nyom meg a sofőr, és tessék: már nyílik is az első ajtó. A meghibásodott. És utána nagyon hamar csukódik is – sietve zárja a vezető, hogy ne tűnjön fel ez a kis malőr. Ne vevődjön észre, hogy hibátlanul működik, csak ő hibázott, ezért nyitogatta most. (A 11-es vonalán közlekedő, BH 10 UOV rendszámú buszról van szó, amelyik például ma, 2020. január 25-én 20 órakor indult a nagyállomásról.)

Hát így. Tessék. (Na, ekkor azért már lefotózom, így készült a kép. De rögtön utána hátrébb is megyek egy ajtóval, a leszálláshoz. Hiszen az első ajtó meghibásodott. Legalábbis azt olvastam rajta, én, az utas. Tény persze, hogy ez hazugság, de most már intézze a millió ilyesmit valaki más is.)

Apróság, ugye? Ha úgy vesszük, az. Csakhogy épp ilyen apróságok ezreiből áll össze ez az ugyanilyen ország: ebből van a mindent jellemző szedett-vedettség, a széteső társadalom, a jólvanazúgy mentalitás, az összevissza működő állam, az állandóan fejlődésben reménykedő, de közben visszahúzást jelentően ügyeskedő egyének halmaza. Románia, te rohadék: az ajtó valóban meghibásodott. És évtizedek óta úgy hagytad ezt is. A Nyugat felé vezető nem nyílik rendesen, a Balkánra nyílót meg nem lehet becsukni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr9715427592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása