Brutális volt már az üzlethálózat megjelenésekor is annak az akaratlanul áthallásos neve is: Măcelăria poporului, azaz A nép vágóhídja. De lehetett fokozni, mindannyiunk örömére.
Eleve az elnevezés nem csak nekem tűnt fel, hanem a helyi sajtó is csámcsogott (ó, érted: csámcsogott – húsüzlet) ezen. Nekem is, főleg az szúrt szemet, hogy a diktatúra bukása után eltelt évtizedek összefoglalója is lehetne ez a név, és én még hozzáteszem, hogy idézi is a kommunista korszakot, a populizmusával, ráadásul a forradalom, meg az annál még véresebb palotaforradalom eseményeinek tömörítése is lehetne.
Na, de van újdonság is: épp ma látom, hogy dizájnt is váltott A nép vágóhídja. Eddig csak így néztek ki a boltjaikon a cégtáblák:
De ezeket még erősebbekre cserélték. Az újak ugyanis ilyenek. Egy húsvágó bárdra van tehát immár felírva az, hogy "A nép vágóhídja".
Gratulálok: szerintem – bár nem volt szüksége ilyesmire – ezzel megszületett az 1989-es események logója. És ez a bárd még most is itt lebeg, a fejünk fölött. A mészárosok pedig továbbra is beleszólnak az üzlet, vagyis az ország irányításába, sőt, időnként még mindig ők maguk veszik vissza a vezetését.