Hát, így valahogy. (A képek kattintásra kinagyított formában láthatóak, és bizony úgy az igazi.)

Félixfürdőn van ez egyébként, az erdő végében. De mindegy is, hol, hiszen akárhol találunk még egy csomó hasonlót, az üzenete ugyanaz. És teljesen véletlen, hogy épp most, Halottak Napja környékén találtam és fotóztam ezt. Hiszen bármelyik nap nézzük is, az üzenete akkor is ugyanaz.

Sínen vagyunk, mi? Mondjuk nincs kizárva. Egy darabig. Akár végig. De legfeljebb addig. Aztán végállomás. Nem megy tovább. A többit meg benövi, eltakarja, majd át is veszi a mindig új élet.

De amúgy ez egyszerűen képnek is jó.