Bombasérült ház bérebadó. Ne feledjük: itt még nem sokkal vagyunk a Második Világháború után. Apróhirdetések következnek, zömmel 1949 januárjából és februárjából – azaz épp most hetven évesek ezek a hirdetések. Ezek a korlenyomatok. De betettem még párat melléjük az 1949-ig tartó időszakból is.

Két nagyváradi lapban, a Fákláyában és az Új Életben jelentek meg, korabeli kollekcióban találtam ezeket. A nevezett kiadványok a kommunisták lapjai voltak, az új diktatúra még csak edzett a teljes hatalomátvételre, még többpártrendszeren belül működött, nemsokára azonban már csak ők voltak a színtéren.

Számos nagyon érdekes, néhol ma már viccesnek ható apróhirdetés révén nyerhetünk kis résnyi bepillantást az akkori hétköznapokba. A legszomorúbb szerintem ezek küzül az "újszülött leányka" örökbeadása, legviccesebből pedig több is van, sőt, szinte mind az. Az is érdekes, hogy akkoriban az ellopott tárgyak egy részét úgy kérték vissza hirdetésben, hogy hozzátették, tudják, ki vitte el – ez inkább valami egymástól átvett blöffnek tűnik, de nem rossz. Meg ott van az, amikor egy-egy házastárs hirdeti, hogy nem vállal felelősséget a másikért – gondolom, akkoriban ez valamiféle jogi eljárás része lehetett, de ma már ez is egzotikus. Meg még sok más.

Mindezek tehát a világháború utánról, a kommunista elnyomás kiépülésének kezdeti időszakából származnak. Azaz két kataklizma közötti épp csak pár reményteljesnek tűnő évből. Érdekes megfigyelni, hogy azért akkoriban még volt élet, polgári élet, meg mindenféle élet. Még próbálkozott, bár már megint szorongatták épp. Gondoltam, kontrasztként meg zárom azzal, hogy bemutatok sok apróhirdetést a komcsi korszak végéről, negyven évvel későbbről, azaz pont 1989-ből. Ám hiába lapoztam át több hónapnyi váradi újságot a rendszerváltás évéből: az 1989-es újságokban már eleve apró is alig van, és ami van, azon is az jön át, hogy a sokszínű élet már hiányzik – a legtöbb hirdetés lakások csereberéjéről szól, a maradék többsége pedig a teljes elnyomás és a hiánygazdálkodás hétköznapokra való hatását mutatja, mivel gyógyszert keresnek, meg miegymást. Bár tulajdonképppen ez maga a kontraszt, az eleje és a vége között. Magam is emlékszem még, gyerekkoromból arra a steril, álságos, nyomott hangulatra, kongó ürességre, ami odakint uralkodott. Úgyhogy a végére csak egy hirdetést tettem be 1989-ből, mert több érdekeset egyszerűen nem találtam.

Telefonról nézve egyből itt vannak a képek, számítógépről szemlélve azonban az alábbi galéria nyitóképére kell kattintani, és onnan a nyilakkal lapozgatni tovább.