Látott ön már a valóságot világosan bemutató felvételeket arról, hogy mit is találtak a régészek a városközpontban, Nagyváradon? Én nem láttam ilyet, semmilyen híradásban, úgyhogy elmentem megnézni, és egyúttal megörökíteni.
Itt a videó, ami egyesek számára talán hátborzongató lesz, és még többek számára izgalmas.
Lesznek lejjebb képek is, de legalább ennyire érdekes az egésznek a háttere – úgyhogy röviden összegzem ezt is.
Ez év február közepén jöttek az első hírek arról, hogy érdekes leletekre bukkantak a város központjában, a vár előtt, az ortodox katedrális körül zajló mélygarázs-építés megkezdése után. Először egy középkori templom és egy temető nyomai kerültek elő, azóta pedig középkori lakóházak maradványait, vélhetően az Árpád-korból származó edénytöredékeket és az 1700-as években épített védmű egy részét is megtalálták a szakemberek. Különféle korokból származó leletek vannak tehát ott, de ez nem is csoda, hiszen ez a térség volt a település központja régebbi korszakokban is. A középkori Várad központjának a részei lehettek azok a lakóépület-maradványok, amelyek kezdtek előbukkanni – akkoriban Péntekhely volt a neve a zónának, és ez képezte a későbbi Nagyvárad alapját. Ezt követő korokban persze többször változott a térség, bontottak, építettek, átalakítottak, így most több korszak nyomai, több rétegben kerülnek elő. A mélygarázs építése miatti ásásokat átmenetileg leállították, az ilyenkor kötelező régészeti feltárás zajlik most, hetek óta, az egész területen. Immár számos csontvázat is találtak.
Ottjártamkor két olyan szakemberrel beszéltem, akik a helyszínen dolgoznak, a munkálatokat vezetik: ők megmutatták, hogy egyes csontvázak a középkori templom romjainak belsejéből kerülnek elő, és jól láthatóan el voltak falazva. Ezzel szemben sokkal épebben megőrződött, teljes csontvázakat ástak már ki a terület egy félreesőbb részén, amely térségről és amely leletekről nem sokan tudnak. Néhány, a feltáráson dolgozó munkás volt szíves azonban kalauzolni, megmutatni az úgymond érdekesebb részeket is. Ezekből is látható egy s más a videón és a képgalériában.
A feltárás vezetői pedig hozzátették: ez volt a középkori település úgymond gazdagok által lakott része, ezért van, hogy egy-egy sírban jó néhány pénzérmét is találtak. Ugyanis a gazdagság mérőfoka az utókor számára is, hogy hány ilyet helyeztek a halott mellé (összehasonlításképpen: amikor falvakban dolgoznak feltárásokon, ott már eseményszámba megy, ha egy-egy érmét találnak néha régi sírokban).
A térség bejárása közben feltűnő, hogy szinte bárhol belebotolhatunk emberi csontokba: itt is, ott is, hol egy kisebb, felismerhetetlen csonttöredék, hol egy koponyadarab, lábszárcsont, bordacsont, medencecsont, vagy ilyesmi. Külön érdekes a szemlélő számára, amikor egy-egy koponya fele még a mostani földfelszín alatt van, mint valami földbe ásott, kerek edény, a letört felső része pedig bele van állítva ebbe az úgymond edénybe.
A sok csontlelet azért van, mert már leszedték a legfelső földrétegeket, meg azért is, mert – mint már említettem – temető is volt ennek a térségnek egy részén, mégpedig több korszakban is használták. A legelső temetkezési rétegek az 1300-as évekből valók, a legutolsók az 1650-esekből. Egyébként újra megerősítették a szakemberek azt, hogy a régészeknek inkább a megtalált tárgyak a fontosak, egykori közemberek csontvázai kevésbé. Ennek ellenére az emberi maradványokat minden ilyen feltárás után nyilvántartásba veszik, zsákokba teszik, és múzeumokba viszik, ott is a raktárakba. Ám a csontvázak – amelyeket laikus szemmel a legizgalmasabb leletek közé sorolunk – a szakembereknek, de a munkásoknak is annyira megszokottak, hogy mellettük kávéznak, sőt, mint a felvételeken is látható, munka közben a csontok mellé teszik le a kávéjukat.
A halottak, érmék, valamint kerámiamaradványok mellett régi házfalakat, de még kutat is találtak, amely érdekes módon nem tömődött el a térségre az évszázadok során rárakódott rétegek miatt, így most, e rétegek eltávolítása után egyszerűen le lehet látni az aljáig. Az egyik régész szerint ott, ahol most a két tömbház, meg a katedrális áll, a középkortól folyamatosan lakóházak is voltak, aztán az első komolyabb bontás akkor történt, amikor a várat uraló osztrákok úgy döntöttek, a vár előtt lévő ingatlanokat megsemmisíttetik, hogy ostrom esetén ne tudjanak azokban megbújni a támadók.
Aki most elmegy a feltárás helyszínei mellett, és bekukkint a kerítésen, az földbe beágyazva heverő, valamint a már kiásott csontvázakat nem fogja látni, hanem számára legérdekesebbnek az fog tűnni, hogy rengeteg farönk ágaskodik az ásatási gödrök némelyikének mélyén. A rönkök többsége még mindig függőlegesen a földben áll, bár a tetejüket már kiásták, ám vannak olyanok is amelyek vízszintesen helyezkednek el a földrétegekben. Hogy ezek mik lehettek, arra viszont nem tudtak még egyértelmű választ adni a szakemberek. Egyikük azt mondta, véleménye szerint a vár védelmi rendszerének külső elemei lehettek ezek, az 1730-as évekből, esetleg valamiféle kerítést képezhettek, de az sem kizárt, hogy egy régebbi, az 1100-as, vagy 1200-as évekből származó vár falát alkothatták, amely vár lényegében földből és fából épült. További elképzelés, hogy ezek olyan cölöpök voltak, amelyek épületeket tartottak, mivel ez a terület régebben mocsaras volt. Nem tudományos bizonyíték persze, de érdekes tény, hogy azon ásatási gödrök egy részében, amelyekben ezek a cölöpök láthatóak, most is összegyűlt a víz.
Sokkal gazdagabb lenne a mostani leletanyag, ha nem bolygatták volna a területet többször is, olyan korszakokban, amelyeknek egyébként is céljuk volt a történelem átírása, a számukra kellemetlen nyomok eltüntetése. A mostani feltárás helyén áll az az ortodox katedrális, amelynek egy szintje a föld alatt van (irodák, konferenciatermek), tehát a szokásosnál mélyebbre ástak miatta, valamint ennek két oldalánál egy-egy óriási tömbház is épült. Mindez azzal járt, hogy már az 1970-es években mélyépítői munkát is végeztek ezen a területen, a tömbházak felhúzása miatt, aztán amikor a katedrális alapozását végezték, 1994-1995-ben, még mélyebbre ástak. Akkor azonban szó sem lehetett a régebbi korok megtalált emlékeinek megőrzéséről – sőt, a kommunista időkben inkább az elpusztításuk volt napirenden, utána pedig a rosszindulattal és dilettantizmussal vegyes nemtörődömség. Az egyik régész most úgy fogalmazott, hogy szerinte az akkor kiásott leletekről nemcsak hírt nem adtak, hanem vélhetően egyenesen szeméttelepekre vitték azokat.
Most, amikor a még szabad részeken a mélygarázs épül, van néhány hetük az ilyenkor kötelező régészeti feltárásra, úgyhogy amit lehet, kiásnak és megmentenek. Ám igazából az egész területet alaposan végig kellene kutatni, amire viszont sem pénz nem lesz, sem idő, sem akarat, egyes döntéshozók részéről. Ottjártamkor is épp megérkezett a garázst építő cég képviselője, hogy sürgesse a feltárás befejezését, hogy a munkások folytathassák az építkezést. Még néhány hetük van egyébként a terület részleges feltárására – a teljes feltárás esélytelen. A mélygarázs mindenképp ott fog megépülni, ahol most a részben feltárt terület van, így még több kárt fog tenni a feltáratlanul maradt régi városmagban. Viszont az világszerte bevett gyakorlat – és ezt a mostani helyszínen a régészek is megerősítették –, hogy építkezésekkor egyrészt kötelező a feltárás, ha régészeti leletekre bukkannak, másrészt azok dokumentálása és részleges kimentése után ugyanott folytatódik az építkezés. Csak kiemelkedően nagy horderejű leletek esetén szokták módosítani a kivitelezési terveket. Nagyvárad központjában a módosításra kisebb az esély, bár a mélygarázs tervezője, Paffka Ernő állítólag belemenne abba, hogy változtasson a terveken, de csak annyira, hogy egyes feltárt részek, például a középkori templom falainak egy szegmense az építkezés befejezése után is látható legyen. A többi vagy áldozatul esik majd az építkezésnek, vagy a leendő mélygarázs környékén marad, továbbra is a föld alatt.
Frissítés, 2022. januárjában
Meglepő fordulat: a jelen bejegyzés elkészülte után több hónappal még felszínre kerültek régi falak, kutak, házak, templomok maradványai, és a bukaresti szakhatóság úgy döntött, az ilyen leleteket helyben konzerválni kell, nem szabad sem elbontani, sem ráépíteni, ezért a mélygarázs terveit kell módosítani, úgy, hogy kikerülje ezeket, és ebbe a városvezetés is belement, a terveket módosíttatják.
