Elképesztő, hogy nincs még egetverő botrány abból, ahogy besumákolta magát az Európai Parlamentbe az RMDSZ. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy kifejezetten a románok lakta, Kárpátokon túli területekről összelopkodott román szavazatokkal sikerül nagy nehezen átmásznia a bejutási küszöbön. Ráadásul nem is először hallani ilyen információkat – más választások alkalmával is felmerültek már olyan furcsaságok, hogy tízezrével érkeztek színromán területekről szavazatok az RMDSZ-re.
Márpedig ez sem véletlen nem lehet – tehát szó sincs arról, hogy ennyien pecsételtek volna tévesen az ottani románok közül –, és nyilván arról sincs szó, hogy ez a magyar párt ekkora, egy teljes székelyföldi nagyvárost kitevő rokonszenvezővel bírna a román vidékeken. Ehelyett arról van szó – hangsúlyozom: nem először van szó ilyen diverzióról –, amit ezúttal a Magyarhang.org híroldal tárt fel, és amiről ezen a linken is olvashatnak. Az előző hasonló eseteket pedig még soha senki nem tárta fel, még ennyire sem, azok csak információk szintjén maradtak akkor. Most dagadnak egyre inkább trenddé, amikor ismét ez a szavazatokkal való sumákolás történik.
A konkrétumok tehát a szóban forgó forrás szerint is (újabb link itt), valamint a szintén releváns forrásnak tekinthető román Adevărul szerint is a következők: az RMDSZ úgy tudta nagy nehezen betolni magát a bejutási küszöbön az EP-be, hogy különalkut kötött a PSD akkor még szabad lábon volt elnökével, Liviu Dragneaval. Már alkalmakkor meg más PSD-s vezetővel. Ez arról szólt, hogy a PSD tulajdonképpen be fogja juttatni az RMDSZ-t, úgy, hogy egyszerűen ad neki ehhez szükséges szavazatokat. Mivel már nincs elegendő magyar voksolójuk, román szavazatokat. Nagyon fontos emlékeztetnem önöket arra, hogy hasonló RMDSZ-PSD különalkukról már évekkel ezelőtt is hallani lehetett. Sőt, arról is, hogy gyakorlatban is kipróbálták már ezt, azaz élesben, választásokon. Az mára már szinte nem is kérdés, hogy ez működik-e – inkább csak az a kérdés, hogy konkrétan hogyan csinálják, mi a trükk.
Nos, a már említett források szerint arról van szó, hogy a Kárpátokon túli, azaz színromán megyék szavazóköreibe az RMDSZ-nek járó szavazóbiztosi helyek betöltésére a PSD küldte el a saját embereit. Egyesével véve ez semmiségnek tűnik, tekintve azonban, hogy az egész országban összesen majdnem húszezer szavazókör van, ezek összeadódnak. Ezek a román, PSD-tisztségviselő emberek aztán a PSD kérésére az RMDSZ-re adták le saját szavazatukat. Így ha egy-egy szavazókörben egy voks került át RMDSZ-hez – vagy akár kettő, három, amennyiben az illető magával vitt szavazni pár családtagot –, akkor ezeket összeadva kijön a több tízezer szavazatos tétel, ami az RMDSZ-re leadott voksokat jelenti. Olyan helyeken tehát, ahol nincs is magyar, következésképp maguktól soha nem is szavaznának az RMDSZ-re. A Kelemen-Dragnea háttérmegállapodás nyomán azonban a PSD megkérte ezen szavazókörzeti képviselőit, hogy az említett magyar pártra nyomják a pecsétet. Tehát a PSD-s román megbízottak leszavaztak szépen az RMDSZ-re, pártutasítás nyomán. Cserébe a PSD azt kapta az RMDSZ-től, amit mindig is szokott: gyakorlatilag bármilyen ügyben való támogatást. Márpedig az utóbbi évek során a PSD a legsötétebb intézkedéseihez valóban meg is kapta az RMDSZ szavazatait a parlamentben. Ennek ára tehát az volt, hogy cserébe bejuttatja az RMDSZ-t az EP-be. Meg mikor hova, régebben is.
Mindez nem csak elmélet: ha megnézzük a konkrét számadatokat, egyértelműen kiderül, hogy az adott román megyékben húszszor-harmincszor annyi szavazat ment az RMDSZ-re, mint ahányan ott magyarnak vallották magukat a népszámláláskor. Ráadásul az összes ilyen érintett megye a PSD fellegvárának számít.
Milyen ironikus ez ugye: az RMDSZ támogatása csökken a magyarok körében, sok más mellett amiatt is, hogy elvtelenül együttműködik az ország legkártékonyabb pártjával, a PSD-vel – az emiatt is egyre csökkenő magyar támogatottságát pedig úgy kompenzálja, hogy egyszerűen szavazatokat kap a nevezett román párttól.
Felmerülhet a kérdés: nem-e veszített-e a PSD azzal, ha mintegy 30 ezer voksot a sajátjaiból átadott? A válasz az, hogy nem. Ugyanis ez egy nagy párt, amelynek ekkora tétel alig számít, miközben az állandóan a választási küszöbön kunyeráló RMDSZ-nek épp a bejutást jelentheti, különben meg pont a PSD az, amelyik (legalábbis eddig) az egész országban a legjobb volt a saját szavazói mozgósításában, úgyhogy az átpasszolt voksokat kompenzálta azzal, hogy egy kicsit még jobban megnyomta a saját szavazóinak aktivizálását.
Hogy választási csalás-e ez? Egyértelműen. Ha egyetlenegy ilyen voks volt, az is választási csalás, és több tízezer esetén azt mondhatjuk, hogy több tízezer rendbeli csalás. Tehát az RMDSZ választási csalással jutott be az EP-be.
Van azonban egy másik nagyon fontos részlet: az, hogy olyan csalás ez, amely jogilag nem érhető tetten, és nem büntethető. Ugyanis nem arról van szó, hogy meghamisították volna az eredményeket – legalábbis nem a klasszikus értelemben –, hanem bármikor rá lehet húzni erre azt, hogy a választás szabad, márpedig mindenki arra voksolt, akire akart. A következőkkel védekezhetnek, ügyesen-sunyin. Ha színromán területen történetesen román szavazott az RMDSZ-re, akkor is mi van? Különben is, egy-egy szavazókörben épp csak 1-2-3 román voks érkezett az RMDSZ-re, úgyhogy ezzel is mi a baj? Meg aztán a választás titkos is, tehát az sem bizonyítható, hogy ki nyomta a pecsétet oda, tehát az sem, hogy direkt beépített emberek, úgyhogy ezzel is mi a gond?
Nos, mindezzel a gond az, hogy hiába nem vonhatóak felelősségre jogilag, attól még ismét az bizonyosodik be, hogy az égvilágon mindenre képesek. Gondoljunk bele: eddig is érezhető volt helyenként, hogy nem képviselnek minket, hanem a nyakunkon ülnek már, most pedig az mutatkozik meg, hogy ha már nem támogatja őket elég magyar, akkor a románoktól bizniszelnek össze egy csomó voksot. Na persze mindezt azért, hogy töretlenül tudják képviselni a mi érdekeinket. Egyem meg ezeket a mi drága hőseinket. Szájhőseinket, persze.
Az is milyen már, hogy Orbán Viktornak kellett kampányhaknikat összerohangálnia megint Erdélyben, azért, hogy (sokak számára a mai napig visszatetsző módon, de ez mellékes, mert a Fidesz érdekeivel teljesen megegyezően) az RMDSZ-t tolják az arcba, fékezni próbálják a magyar szavazatok apadását? Ezen magyarkodó kampányhőzöngések közben pedig a legsötétebb román párttal kötött különalku, és az attól összekoldult román szavazatok kellettek a pártos sikerhez.
Na és azzal indítottam, kérdés, hogy hogy nincs ebből egetverő botrány. Oké, valójában nem kérdés: egyrészt azért, mert – mint vázoltam – jogilag nehéz ezt bizonyítani, szankcionálni még inkább az. Amúgy valószínűleg soha nem fog írásos bizonyíték sem nyilvánosságra kerülni, hiszen ha van egy csepp eszük (és bizony nagyonis sok van), akkor semmit nem rögzítettek erről a paktumról írásban. Az is van továbbá, hogy éppen ilyen esetekre is gondolva tartja az RMDSZ az öklét szinte a teljes romániai magyar sajtó szájában – tehát ez utóbbi média akkor sem tud fontos ügyeket feltárni, ha a párt leleplezése magának a magyar közösségnek nagyon is jól jönne. A magyarországi sajtó nagy részétől ismét nincs mit várni, hiszen az meg a pártállam Fidesz udvari bolondja csupán – márpedig Orbánnak nagyon is kell az itteni bizniszeléseihez, klientúraépítéseihez az RMDSZ, és tökmindegy a miniszterelnök úrnak, hogy hova, milyen sunyiságok révén jut be az itteni legnagyobb pártja, csak jusson be. A román sajtó pedzegeti viszont az ügyet, de ott más az egésznek a léptéke, hiszen az ő fő ügyeik a nagy román pártokkal kapcsolatosak, nem annyira a kisebbség magyar PSD-jével; továbbá az is van, hogy nyilván őket is hátráltatja a bizonyíthatóság nehézsége.
Emlékezzünk minden esetre arra, hogy nem most merül fel tehát először ez a fajta csalás. Most vessük össze azzal, hogy egyre többször hallani az ilyen manőverekről, miközben egyre fogy a romániai magyarság amúgy is, és közben még gyorsabban fogy az RMDSZ magyar támogatottsága. Az eredmény: ez a remek párt még akkor is irtóra itt fogja „képviselni az érdekeinket”, amikor magyarok már nem is lesznek. Akkor is vígan be fog jutni bárhova, nyilván csakis „a magyarok érdekében”, ha magyar voksokat már nem is kap. A rendszerváltás után pontosan harminc évvel oda süllyedt tehát az állítólagos magyar érdekvédelem (ami legalább húsz éve már nem is érdekvédelem, csak üzleti vállalkozás, nemzetiségtől függetlenül), hogy magyarok már nem is feltétlenül szükségesek hozzá.
Egyre inkább, minden választáson egyre jobban küszöbön áll az RMDSZ kiesése Ja, ja: választási küszöbön áll. Amúgy igazán nem hibás senki más, saját magukon kívül azért, hogy ide jutottak. Sőt, a mi szempontunkból meg nem is hiba, nem is gond az, ha legközelebb majd kiesnek valahonnan, hanem természetes folyománya annak az elvtelen, becstelen besötétülésnek, amit legalább húsz éve művelnek. Sőt: bocsesz, de mi, választók eleve pont ezért vagyunk. Hogy ha arra tartjuk méltónak, érdemesnek az egészet, akkor támogassunk, beálljunk mögé, ha pedig nem tartjuk vállalhatónak, sőt, ellenünk valónak tartjuk már, akkor elforduljunk tőle, így szankcionálva. Teljesen okés ez is. És az RMDSZ nemsokára nem tud már elegendő embert benne tartani már abban a hamis csapdában, hogy „csak magyarra szabad szavazni”. Frászt. Arra jó szavazni, amit haladónak tartunk, vagy legalábbis képzelünk. Már amikor van ilyen a választékban. És ha a mi nemzetiségünkhöz tartozók már messze nem a fejlődés letéteményesei, akkor egyszerűen köszi, de nem opciók, és kész.
Tehát, hogy a címet se hagyjuk parlagon, mit keres még egyáltalán itt – vagy bárhol – ez az RMDSZ? Mert már semmi keresnivalója a környékünkön. Pénzt. Ehhez meg pozíciókat, posztokat. Egyértelműen, és csakis ezt. Mindennek eléréséhez pedig minket. A magyar szavazókat. De egyre kevésbé talál már meg minket. Sebaj, ott vannak akkor a románok. És velük is megy tovább a mafadakin’ „érdekvédelem”: ezek akkor is megvédenek, ha közben épp a nagy „védelem” miatt is kihalunk. Az mellékes. Akkora itt a kiállás értünk, hogy attól koldultok, magyarok.
És még egy rendkívül fontos dolog a végére: évek óta kérdés tehát, hogyan csinálják, mi a trükk a kieső magyar voksokat kompenzáló román szavazatok begyűjtése körül. A fenti egy lehetséges magyarázat rá. Nem biztos, hogy ez a trükk, lehet, hogy más. De, hogy valami módon csalnak, az egyértelmű. Azért trükk, ugye, hogy minél nehezebb legyen rájönni, hogy az – amikor pedig már kezd gyanús lenni, akkor is nehéz legyen visszafejteni, hogy hogyan csinálják. A lényeg nekünk nem is az, hogy hogyan, hanem maga a tény, hogy ezt is elcsalják.
„A magyarság megszűnése ellenére az érdekvédelem zavartalanul üzemel” – írja majd a pártházon. Dă-l încolo! Cu dumnezeu înainte!