Blogosz

MESE NINCS.

Kamaraparty

2011. június 19. 10:36 - BlogoszEditor

 

Összesen két résztvevő akadt, akinek volt annyi energiája, hogy hazaérve, hajnali 5 óra körül a Facebookon még megeresszen egy-egy kommentárt, az épp véget ért YellowFest hivatalos oldalán. Egyikük csak köszöni szépen a rendezvényt, a másik viszont belengeti: Várad nem érdemel meg egy valamirevaló szabadtéri fesztivált.
 
És tényleg: én sem tudom, hol volt a hiba ilyen szempontból. A ma reggel zárult YellowFest bármelyik másik ekkora városban minimum ezreket vonzott volna. De mivel váradiak szervezték meg, Váradon, a rendezvény két napja alatt is csak pár száz ember emelte meg magát, hogy kisasszézzon az Era Shopping Park parkolójában felépített helyszínig. Ám akinek végül sikerült ez a teljesítmény, az még most is hallja a fülében, hogy nagyot szólt.
 
Amúgy a szervezők kezdetben még a környező megyék fiataljaira is számítottak, valamint magyarországi, szerbiai és ukrajnai látogatók hadára is készültek. De azt hiszem, Váradnak még tanulnia kell a fesztiválozást. A közönségnek is, a szervezőknek is. Az előbbiek egyszerűen nincsenek hozzászokva sem rendesen ahhoz, hogy  miben is áll az ilyesmi. Az utóbbiak pedig talán rájönnek majd, hogy nem érdemes más elfoglaltságok mellett, csak úgy, félvállról véve megszervezni ilyen rendezvényt, hogy a sajtóval való kapcsolattartásra legalább olyat kellene megkérni, akinek van erről némi fogalma, hogy a határidőket és a megállapodásokat tartani kell, hogy nem árt, ha egy rendezvény napi bontásos programja nem a koncertek előtt pár órával kerül nyilvánosságra, meg még pár hasonló kis alapvető részletre. De sebaj, az ilyesmi tényleg tanulható. És végülis ez volt az első YellowFest - s ehhez képest viszont kifejezetten ügyes. Jó kis lineup, megfelelő hangosítás, valamint rekordszámba menően gyors beállások, azaz pillanatok alatti váltás a színpadon, egy-egy fellépő csapat között, gyors beléptetés és kiszolgálás. Szóval a legfontosabbak mind rendben voltak.
 
Aztán, hogy kevesen merészkedtek ki oda? Végülis mire a végére érek ennek a szövegnek, már rá is jöttem, hogy még jobb is. Sehol nem kellett várni, sorban állni, tömegekkel vonulni, szlalomozni, megfelelő helyet keresni, nem találni, tömörülni. Máshol, ilyen rendezvényeken eddig mindig át-átvillant az agyunkon a gondolat, hogy jó lenne egy olyan fesztivál, ahol van hely is. Hát tessék.
És talán az ötletgazdák sem zárták veszteséggel, mivel komoly szponzorok álltak mögöttük. Az egyik szervező, a Yellow Submarine tulajdonosa, azt mondta, még a nyitónapon: ha jól összejön a dolog, akkor nem jövőre lesz a következő, hanem még idén ősszel. És – legalábbis a közönségnek – azt hiszem, jól összejött. A márkanév bejáratása ilyenformán akkor be is indult – ha egyáltalán törekednek erre a szervezők.
 
Ja, amúgy most először láttam olyan csendőrt, aki szolgálatteljesítés közben, rendezvényt biztosítva nem undorodva méregette „a sok hülyét”, hanem egyenesen megpróbált bekapcsolódni, egy kicsikét, szolidan táncolni, lépegetni. Amíg észre nem vette, hogy a többi egyenruhás is észrevette ezt... Onnantól aztán ő is megpróbálta undorodva méregetni „a sok hülyét”. De nem jött össze neki: a ROA után, a Şuie Paparude közben is azon kaptam, hogy már megint rugózik a lába. Na erről van szó: hogy úgy mondjam, úgyis utat tör magának, a boogie, ha akar. Aztán majd ősszel meglátjuk, akar-e végül igazán.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr12996835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása