Meghalt Mihai Sturza, Nagyvárad volt polgármestere. Aki akkoriban épp az aktuális remény letéteményese volt, akárcsak az a pártszövetség, amelyet képviselt. De nem is erről akarok, hanem majd lejjebb – ennek kapcsán – másról.
A 69 éves korában, ma, infarktusban elhunyt Sturza 1996-2000 között volt Nagyvárad polgármestere. A Demokratikus Konvenció nevű ellenzéki pártszövetség jelöltjeként került a tisztségbe – sajnos nem mondok újat azzal, hogy már akkor, 23 évvel ezelőtt is a szörnyeteg PSD-vel kellett folyton harcolnia az országnak (csak akkor épp PDSR-nek hívták a később nevet változtatott PSD-t), és az elégedetlenség, meg a remény repítette a csúcsra Sturzát is, akárcsak a Demokratikus Koalíciót országosan is, a parlamenti választásokon és az államfőválasztáson is akkoriban. Ám akárcsak országosan, helyi szinten is a rendszer foglyai maradtak az új tisztségviselők is, meg a saját belharcaik is hozzájárultak ahhoz, hogy nem sokat tudtak változtatni semmin – aztán visszatértek megint mindenhova az előzők.
Nagyváradon sem volt ez másként: Sturza vezetése alatt stagnált minden. Akkor már a sajtóban dolgoztam, voltam is nála, írtam is valamikről ezzel kapcsolatban, de szó szerint semmire nem emlékszem, amit ez a polgármester tett volna. Úgy telt el a mandátumának négy éve, hogy minden törlődött, pontosabban nem volt minek megragadnia: teljesen nyomtalanul. (És utána vissza is tért a korrupt Petru Filip, de az más történet.)
De nem is ez a lényeg most. Hanem – már bocsánat – egy apróság. Ami mégsem olyan apróság. Az egyetlen dolog, amire emlékszem Sturza négy évéből, az pont megelőzte a négy éves mandátumának megkezdését. A választási hadjárat során adott nekünk egy oldalas kampányinterjút, amiben felvetett egy semmi kis gondolatot, sőt, az anyag ezzel a címmel is jött le nálunk: "Virágokat az ablakokba!" Azt fejtegette, hogy Nagyvárad kommunizmusból átöröklött városképi és hangulati sebeinek egy része gyógyítható lenne azzal, ha a rengeteg szürke tömbház, de a többi ház ablakaiba is virágokat tennének ki a polgárok. Zseniális: kampányfogásnak kitűnő, mivel mozgósító jellegű, jó hangulatú, végtelenül egyszerű, és nem is feltételez komolyabb kiadásokat sem a város, sem a lakosság részéről. És ha belegondolsz, még ezen túlmutató is: ha megvalósult volna (ráadásul már akkor, 23 évvel ezelőtt), egyből sokkal vidámabb lett volna a városkép, és maga a lakosság hangulata is. Ami aztán további jó dolgokat szokott eredményezni.
De nem valósult meg. Sem akkor, sem azóta.
Ellenben nagyon érdekes, hogy néha eszembe jut ez a "Virágokat az ablakokba!" (és arról Sturza is, meg a sok hiúnak bizonyult remény, az utóbbi 30 év során, ilyen politikai, meg célkitűzési témákban is). De leginkább tehát ez a "Virágokat az ablakokba!" Sőt, legutóbb épp ezen a héten ugrott be. Persze legtöbbször olyankor, amikor panelházak között halad el a villamos. Amelyek többsége ugyanolyan összevissza és szürke, mint 10-20-30 éve is volt.
Pedig elvileg ez az ötlet olyan, ami bármikor megvalósítható. Csomó minden késő, ha nem a megfelelő időben kivitelezzük. De ez például sosem késő. Mégsem mozdult ez a kis semmiség sem, ami mégsem olyan kis semmiség. Majd aztán meghalunk mi is. Jelzem: még utána sem lesz ám késő. Ez nem.
Virágokat már az ablakokba! Vagy legalább egy jelentős részükbe. Ahol van hozzá hely, rá lehetőség. Mondjuk most a koporsóján lesz virág. De ettől függetlenül a másik projekt is kellene, sőt, akik még élve maradtunk, azoknak az amúgyis nagyobb léptékű virágos projektje fontosabb, elnézést. Átvehetné akár PR-fogásként – vagy nekem mindegy, miként – a mostani városvezetés is. Tényleg: egyszer fel is vetem már nekik. Már csak erre is jó volt ez a bejegyzés, hogy közben eszembe jusson ez, hogy szólhatnék. Köszi. A fő, hogy virágokat már azokba a faking ablakokba! Mert aztán az még eredményez egyet s mást.
