Furcsa kukák, szellemes szemétládák: többnyire nem akartak azok lenni, sőt, nagyon is komolynak szánták az egészet – és ettől lett igazán jó. Összegyűjtöttem az ezekről készült képeimet, egy virtuális tárlatra.
Vannak köztük olyanok, amelyeket egyenként már közzétettem itt-ott, másokat még sehol, illetve vadonatújak is részei a kollekciónak. Igazi tárgyiasult metaforák ezek, s mint ilyen, installációnak is felfoghatók. Csoportosítottam is az anyagot: e kukaművészeti alkotások első – és legnagyobb – gyűjteményében azok a munkák vannak, amelyeket klasszikus eljárással, azaz a szemétládák közvetlen megjelölésével készítettek a művészek; a másodikat azok képezik, amelyekhez külső elemek is kellettek, hogy kiteljesedjen az üzenet; a harmadikban két kakukktojás van, míg a negyedik tartalmazza a tematikában kicsit elütő utolsó három alkotást, beleértve az úgynevezett plusz egyet is.
Először – ha már tárlaton vagyunk – kattintható galériákba akartam rendezni ezen értékes anyagot, ám még a fülemben cseng budapesti sajtós kollégáim egyik megjegyzése: amikor nemrégiben nekik dolgozva megkérdeztem, hogy a portáljukon miért nem használjuk a fotógalériákat, azt válaszolták, azért, mert akármilyen érdekes tartalom van azokban, sokan egyszerűen lusták rákattintani. Van is ebben valami, úgyhogy innentől nem kell klikkelni, itt van a kukaművészet krémje, közvetlenül, önök elé tárom gyűjtésem eredményét. (Egyes képek kisebb felbontásúak, elnézést. Ennek az az oka, hogy azokat a felvételeimet nem tartottam meg, és utólag állíttattam vissza, nem tökéletes minőségben, ám így is méltó helyük van a kollekcióban. Mindent a művészetért.)
Kezdjük rögtön ínyencségekkel: egy formabontó romániai étterem
Valamint egy magyar, mégpedig egyenesen Budapesten, a Váci utcában
"Virágok" – hirdeti a kiemelt felirat, mégpedig egy virágüzlet kukáján. Mily' érzékeny megjelenítése ez az ajándékozás fölötti öröm múlandóságának, ugyanakkor mintha finoman utalna arra is, milyen az áru minősége
Múzeum. Sőt, a felirata szerint "A MÚZEUM". Mégpedig a város legnagyobb ilyen létesítményénél, a frissen felújított székhelyen. Na igen: többen jelzik – és amúgy magam is osztom ezt a véleményt –, hogy a város múzeumai gyengék, mivel alig vannak igazi kincseik, sokszor még egyszerűbb kiállítási tárgyaik sem nagyon, leginkább csak szemfényvesztések, feltupírozott semmiségek a váradi múzeumok. De így is igen erős, ahogyan ezt ők maguk megfogalmazzák, ebben a saját alkotásukban
Itt van aztán az egyetemeink színvonala, például e városban. Tessék, ők is vallanak magukról, szintén erősen önkritikusan
Az egyház szerepe is változóban van korunkban. Főleg például mifelénk. Sőt, magára a vallásra is igaz ez. Míg Nyugaton a haladás irányába igyekszik elmozdulni, nálunk egyre határozottabban a visszahúzásban érdekelt politikai-gazdasági körök kiszolgálója és túsza is. Ezt sikerült plasztikusan megörökítenem ezen a képen. Külön finomság, hogy – vékonyabb betűkkel – az is oda van írva, "újrahasznosítható hulladék", és valóban: felénk egyre határozottabban hulladék jellege van, és az újrahasznosításával próbálkoznak.
A fent vázolt akciók pedig maguk is sokszor profán eredménnyel zárulnak. Akárcsak maga a térítgetés. Íme
Itt van közben a tavasz, a szerelem ideje. Bár itt épp egy megszakadt kapcsolat emlékművét láthatjuk
De van vidámabb is: két kellemes intervenció a városból
...
Nálunk, Romániában az 1989-es változások óta visszatérő gond, hogy a legkártékonyabb párt, a PSD állandóan akadálya a fejlődésnek. Bár – mint itt is látható – akadnak, akik tisztában vannak ezzel
"Ssss" – szóval olyanok is vannak, akik inkább csendet szeretnének, miközben egyre több a szemét, sőt, mind nagyobbak az otthonaik is
Ám a küzdelmet nem szabad feladni. Ennek csodálatos példáját Budapesten örökítettem meg: lám, milyen váratlan egyszerűséggel is megoldhatóak dolgok, szembeszállva a rendszerrel
Térjünk át kicsit a sima hétköznapjainkra. Ne feledjük: itt, Európa szélén telnek ezek. Úgyhogy olyanok is. Például itt egy gyógyszertár látható
Itt pedig az, hogy álmainkban Amerika visszainteget
Ez természetesen egy vegyesüzlet, illeve ahogy látható, kisbolt
Játékáruház – hogy már kicsi korától megszokja az a kölök, hol él
Különleges – de kockázatos – falatok várnak mindenkit ebben a nem túl tágas cukrászdában
A nagyobb édességmárkák pedig egyből a nevükkel és logójukkal hirdetik a szemetet, sőt, a kuka egyenesen azt kéri, hogy etessük
Beauty concept – hát, nálunk ilyen a koncepció, na.
De ha nem tetszik, ezt a fodrászatot is lehet választani.
Vagy ezt a szépségszalont. Amelynek további különlegessége, hogy egyenesen olaszul akar, de nem tud eléggé
Szintén nem sikerült helyesen leírni ezt sem, de az üzenet átjön: "Ilyen szag van a tömbházban" – üzeni az ismeretlen művész, mély beleéléssel jelezve, mennyire átérzi a valóságot
Közben a fiúk vigyáznak is a szemétre: itt például azt írja, hogy "ezt az objektumot a Dol Guard őrző-védő cég biztosítja"
Szükség is van védelemre, hiszen – mint itt jelzik – "a pénz már meg is jött". Remek. A legjobb helyre
És ha már megjött a pénz, és nem ment a szemétre egyből az egész, ide be lehet dobni egy részét. Legalábbis a felirat azt hirdeti, hogy itt fizethetők egyes számlák
Van aztán könyvkiadó is. Amely egyenesen prosperál. Látszik is, hiszen túltöltve a szemétláda, szóval nagy a büszkeség
"Termelő" – jelzi a felirat. Ilyen, amikor egyből szemetet termelsz
"Gyermek a fedélzeten" – na igen, sokan tényleg ilyen fedélzeten vannak, legyen az a fedélzet a család ebben az országban, vagy maga az ország
És ha már szociális helyzet, íme: ezen azt írja, hogy "nappali ellátóközpont", meg a címét. Ez összetett központ, hiszen két épülete van.
Higiénia. Azt mondja itt, "szájvíz INGYEN". Hátö, izé..., köszi, ingyen sem kell
Kulturális élet a mi kis városunkban. Amúgy ennek a műnek a külön bája, hogy a várban volt megtekinthető, kulturális seregszemle alkalmával (és nem, nem szándékos)
És tessék, e tematika lezárásaképpen néhány kíméletlen, tömör önvallomás az ország mibenlétéről
...
Ugyanez, történelmi és geopolitikai kitekintéssel, némi revizionizmus és irredentizmus hozzáadásával: "Besszarábia Románia!"
Ismét könnyedebb téma: fesztiválozás, immár újra Magyarországon. A Szigetet általában nem ismerők, de folyton leszólók fejében ilyen kép él erről a rendezvényről, meg a hasonlókról
Voksolás: egy adott helyi népszavazásnak például többször is nekifutottak, de mindannyiszor eredménytelen lett. Ennek állít emléket ez az installáció
További csodálatos választási kompozíció. Nem is értem, miért az a plakát van ennek a hátterében, miért nem ez az egész van magán a plakáton, hiszen az utóbbi megoldás sokkal hatásosabb
A PSD ismét azt mutatja, ami
Amikor maga a kormány oda kerül, ahova néhányan kívánják. Illetve – sasszeműek kedvéért – amikor az európai uniós segélyek (mert azok vannak ilyen dobozokban) nem megfelelő helyen landolnak
"A bazár felé" – úgy látom, elég közel van
És itt már kvázi meg is érkeztünk: egy kis divatozás
Még több divatozás, sőt, jólét
Totális divatozás, sőt, jólét, sőt, királyság
Ingatlanbiznisz kicsiben: "kiadó helyiség"
És a teljes egybeolvadás: fesztiválozó egy kukában, ráadásul az adott rendezvény legutolsó éjszakáján, a záróshow után. (Lám, nem véletlenül mondja az angol, hogy "wasted" és "waste")
A népművészet mestere: a város Cantemir negyedében látható néhány ebből a matricából, mind ugyanazon a környéken. A mester tehát vélhetően maga alkotta és gyártatta le, kis sorozatban, majd helyezte ki ezeket a lehúzósokat, lakókörnyezete védelme céljából
"Ne a kuka mellé tedd a szemetet!! Légy EMBER" – avagy mitől leszünk emberek, sőt, EMBEREK. (És mikor leszünk már azok? Ha ugye még erre is külön, kézműves megoldással figyelmeztetni kell)
Magánszféra
Még erősebben védett magánszféra
És akkor itt a plusz egy: ez szinte az én nevem. És ez valamiféle márkanév, mivel sokfelé látni ilyet. Hát tessék: igazi márkanévvé váltam.