Órákon belül indul a labdarúgó-Európa-bajnokság – pár órával ezelőtt pedig ismét megtaláltam ezt a plakettet, amit néha újra megtalálok, és mindig rácsodálkozom.
Ez a fém emléktárgy épp most 70 éves. És igaz, hogy nem Eb-relikvia, mégis ide tartozik, mert az 1954-ben, a labdarúgó-világbajnokság magyar részvétellel zajlott döntőjének évében adták ki. Ekkor volt mind a mai napig utoljára legmagasabb szinten a magyar labdarúgás.
Az NSZK-val játszották a finálét, és a kevésbé esélyes németek győztek, 3–2-re, úgy, hogy 0–2-s magyar vezetésről fordítottak. Ráadásul azon a tornán a csoportkörben már találkozott a két csapat, és akkor 8-3 arányú magyar győzelem született. A döntő előtt kapták meg az NSZK játékosai a német sportszergyártó Adidastól az új típusú stoplis cipőket, amelyekkel vizes talajon is jobban lehetett futni, és stabilabban állni, ráadásul majdnem ötven évvel később az is kiderült, hogy a németek metamfetamint, azaz ma már doppingnak minősülő szert vettek be a meccs előtt, ami azonban akkoriban még nem volt tiltott szer. A magyarok által elbukott döntő után Budapesten három napig voltak zavargások – az akkori kommunista hatalomátvétel óta először. Végül az ÁVH verte le a megmozdulásokat.
Az NSZK, majd az egyesített Németország labdarúgása innentől fejlődött aztán tovább, világbajnokságokat is nyerve, és eljutva a világ élvonalába – oda, ahol addig épp a magyar válogatottat jegyezték a legjobbként. A németek az Európa-bajnokságok történetében is sorozatosan jól teljesítettek. A mai induló Eb-nek meg történetesen ők a házigazdái (immár másodszor tartanak ott ilyen tornát). Viszont a kommunista rémuralom alatt vegetáló Magyarországon a válogatott is elkezdett leépülni ez után a mérkőzés után: jött 1956, a levert forradalom miatt az Aranycsapat több tagja is külföldön folytatta életét, később pedig fokozatosan egyre rosszabb eredményeket produkált a magyar foci.
Manapság ismét egy kártékony rezsimet nyög Magyarország, amely korrupt és zsarnoki politikai hatalom szokás szerint behálózott az égvilágon minden területet, így a labdarúgásban is űzi a maga sokrétű, sötét bizniszeit. Ezért is eléggé nehéz elválasztani a sportot és a politikát, főleg, hogy a politika előszeretettel mászik rá a sportra is, egyszerre használva azt is pénzek forgatására, meg tömegek befolyásolására, lopások egyik paravánjaként, meg propaganda eszközeként.
Na, de itt az az épp idén 70 éves emlékplakett, ami épp tegnap került újra a kezembe – ma este pedig kezdődik az Eb, magyar részvétellel. Nem könnyű így tisztán szurkolni, de azért hajrá.
