Új államfője van Romániának. Igaz, ideiglenes elnökről van szó.
Holnap lép hivatalba Románia ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan. Miután előzőleg átvette Klaus Iohannis embereitől a PNL vezetését, majd a Szenátus elnöke lett. Végül miután lemondott - a hivatali idejét egyébként bőven kitöltött - Iohannis államfő, a törvény szerint a Szenátus első embere veszi át a helyét, az elnökválasztásokig, valamint az ott megválasztandó új államfő hivatalba lépéséig, így Bolojan kerül most az ország élére. Egyébként úgy tudni, az utóbbinak döntő szerepe volt abban, hogy rábeszélte az őt nagyon nem kedvelő Iohannist a lemondásra. Mivel a másik lehetőség az lett volna, hogy a parlamenti ellenzék jó eséllyel keresztülviszi a Iohannis hivatali felfüggesztését célzó javaslatát, ezt követően pedig - nagyjából, vagy pontosan - a májusi államfőválasztással egyidőben lett volna népszavazás is Iohannis felfüggesztéséről - mindez a forrongás pedig jelentősen javította volna a szélsőségesek esélyeit az államelnök-választási kampányban, és a végeredmény tekintetében is.
Szóval elővettem a húsz, illetve huszonegy évvel ezelőtti képeimet, amelyeket Ilie Bolojanról készítettem, különféle hivatalos eseményeken. Tehát mindegyik saját fotóm, és akkoriban végképp senki - ő maga sem - gondolta volna, hogy egyszer az ország legfontosabb tisztségeit tölti majd be.
Mivel tanárként, majd kisvállalkozóként indult, és a politikában is sokáig tipikus helyi szereplőként vett részt. Sőt, az utóbbi években többször is visszautasította pártja, a PNL akkori egyes központi vezetőinek felkérését, hogy lépjen át az országos politikába. Ám fokozatosan mégis átkerült, mivel előbb Nagyvárad polgármestere volt, több mandátumon át, majd rájött, hogy ezt a posztot úgy is megtarthatják, ha az egyik közeli emberét indítja a tisztségért, ő maga pedig már a Megyei Tanács elnökségéért száll versenybe. Időközben persze a PNL megyei szervezetének elnöke is lett, és annyira megerősödött közben a PNL Nagyváradon, valamint az egész Bihar megyében, legalábbis megyei tanácsi szinten, hogy aztán már megkockáztathatta a parlamenti választáson való indulást is. Pontosabban nem volt benne kockázat, a pártjuk Bihar megyei szenátorjelölti listájának vezető helyére került, ahonnan egyenes út vezetett a Szenátusba.
De nézzük kicsit részletesebben is. Ilie Gavril Bolojan 1969 március 17-én született a Bihar megyei Rév községhez tartozó Bertény (Birtin) faluban. A nagyváradi Emanuil Gojdu gimnáziumban érettségizett, matematika-fizika szakon. A felsőoktatásban mechanikából szerzett diplomát (1988–1993), a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézetben, majd elvégezte a Temesvári Nyugati Egyetem matematika szakát is (1990–1993). 1993-ban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja lett.1993–1994 között a telegdi iskola tanára volt.
1996 és 2004 között Élesd város önkormányzati képviselője, 2004-től a Bihar Megyei Tanács tagja volt. Ezzel párhuzamosan vezető beosztásban vett részt magánvállalkozásokban, illetve egyéb intézményekben:
1994–2004 – az élesdi Campus kft. adminisztrátora;
2000–2001 – az élesdi köztisztasági vállalat, a Salubri rt. igazgatótanácsának alelnöke;
2001–2004 – az élesdi Alexandru Roman gimnázium igazgatótanácsának tagja;
2003–2004 – az élesdi területi kórház igazgatóságának tagja.
2005-ben és 2006-ban közigazgatás szakirányú képzéseken vett részt Franciaországban és a bukaresti Nemzeti Közigazgatási Intézetben.
Na és közben kezdek képeket is mutatni.
Bolojan 2004. január 2-án
2005–2007 között Bihar megyei prefektus. Aztán 2007–2008 között a Tăriceanu-kabinet kormányfőtitkári posztját töltötte be.
Ilie Bolojant 2008-ban a szavazatok 50,3%-ával választották meg Nagyvárad polgármesterének. Így ő lett a település 1989 utáni történetében az első városvezető, aki már az első választási fordulóban megszerezte a győzelmet. 2012-ben és 2016-ban Bolojant újraválasztották polgármesternek.
2020-ban Bolojan már a Bihar Megyei Tanács elnöki posztjáért indult az önkormányzati választáson, és biztos befutóként, 61,5%-kal győzött.
Bolojan 2004. január 9-én
2024-ben aztán előbb az önkormányzati választások voltak, ahol újra megnyerte a Megyei Tanács elnöki tisztségéért folyó versenyt – ugyanebben az évben aztán parlamenti választások is voltak, ahol már a bukaresti Szenátus egyik helyéért indult, szintén biztos befutóként be is jutott oda.
Ez utóbbi miatt egyébként Bihar megyében idén májusban, az államfőválasztással együtt a Megyei Tanács elnöki tisztségéért is új választást tartanak.
A 2024. telén lezajlott romániai államfőválasztáson a PNL akkori elnöke, a Iohannis államfő emberének számító Nicolae Ciucă államfőjelölt csak az 5. helyre futott be, ezért pártelnöki mandátumáról lemondott – ezt követően vette át Ilie Bolojan a PNL országos vezetését. Közben Bolojan tehát a Szenátusba is bejutott, és a törvényhozási választások nyomán, a posztok elosztásakor a Szenátus elnöke lett.
Bolojan 2004. január 18-án
Mivel a jogszabályok szerint az államelnök lemondása esetén legelsőként a Szenátus első embere hivatott átvenni a helyét, ügyvivőként, Bolojan lett most Románia államfője. A megismételt államelnök-választás első fordulóját idén május 4-én tartják, a második fordulót május 18-án.
Addig Bolojan az ideiglenes államfő. És épp csak néhány megkötése van, ügyvivőként.
Az ideiglenes mandátum legfeljebb három hónapra szólhat, ezalatt a kormánynak elnökválasztást kell kiírnia és megszerveznie. (Ezzel összefüggésben Klaus Iohannis lemondása megfelelő pillanatban történt, lehetővé téve a már kialakult választási menetrend tiszteletben tartását.)
Amit az ideiglenes államfő nem tehet:
- Az esetleges hatalmi visszaélések megelőzése érdekében az alkotmány korlátozza az ideiglenes elnökjogait.
- Nem szólhat bele a parlament tevékenységébe. (A megválasztott elnök közvetlenül kommunikálhat a törvényhozással, hogy kifejtse véleményét a fontosabb kérdésekről. Az ideiglenes államfőnek tehát nincs meg ez a joga, hogy ne befolyásolja a politikai napirendet.)
- Nem oszlathatja fel a parlamentet. (Még ha politikai válság is támadna, az ideiglenes elnöknek nincs joga előrehozott választásokat kiírni, a törvényhozás feloszlatása révén.)
- Nem tarthat népszavazást. (A választott elnökkel ellentétben az ideiglenes nem kezdeményezhet ilyen konzultációt.)
Bolojan 2005. április 6-án
Egyelőre úgy néz ki, Ilie Bolojan nem akar indulni az államfőválasztáson, megelégszik az ideiglenes államfői tisztséggel, aztán visszatér a Szenátusba. Ez persze májusig akár változhat is. Egyes elemzők szerint változnia is kellene, mert ő most jó esélyekkel indulna, miközben a jelenlegi jelöltjük, Crin Antonescu sok választó számára elfogadhatatlan. Rovott múltja mellett azért is, mert a PSD-vel közös államfőjelölt.
Érdekesség, hogy az utóbbi 10 évben politikai téren teljesen inaktív Crin Antonescu is volt már ideiglenes államfő: amikor az akkori elnököt, Traian Băsescut a parlament felfüggesztette hivatalából, akkor pár napra a PNL-t akkoriban irányító Antonescu lett Románia első embere. Ám akkor Băsescu hamarosan visszatért, mivel a felfüggesztését kötelezően követő népszavazást megnyerte, így nem lehetett meneszteni. Sőt, Antonescu már akkor kihívta maga ellen a népharagot, mivel a PSD-vel közösen szervezkedett az akkor népszerű Băsescu végleges eltávolítása érdekében – ami tehát nem jött össze, nem sokkal később pedig Antonescu politikai karrierje véget ért, és akkor azt mondta, végleg visszavonul a politikából.
Fontos részlet, hogy a PNL-t országos szinten is irányító Ilie Bolojan és a párton belüli hívei a kulisszák mögött nem támogatják Crin Antonescu elnökjelöltségét, ők tisztább jelöltet szerettek volna. Ám egyrészt a PSD, amelyikkel közösen kormányoznak, nem fogadott volna el más közös jelöltet, másrészt a változáspárti Bolojanéknál erősebbnek bizonyult a PNL-n belül a Vasile Blaga vezette másik tábor, amelyik a régebbi tagságból áll össze, és amelyiknek kifejezetten megfelel Antonescu indítása. Így végül maga Bolojan is engedni kényszerült, kifelé pedig egységet demonstrálva támogatást mutat Antonescu irányába.
Bolojan 2005. július 11-én
