Blogosz

MESE NINCS.

Hőstett, vagy mi - egy arab nővel

2018. február 20. 20:27 - BlogoszEditor

Na, már meg is van, amiért jöttem. Sőt, igazából már első nap megvolt, csak eddig nem volt időm bejelenteni.

Mielőtt elutaztam az Egyesült Arab Emirátusokba, mindenütt azt olvastam, egybehangzóan azt szögezte le minden forrás, hogy itt kifejezetten tilos muszlim nőt fényképezni. Panorámafotókon persze szerepelhetnek, de célzottan őket fotózni nem szabad. Különösen nem szabad fényképezni azokat a hölgyeket, akik a hagyományos viseletben vannak, azaz abajában, ami a nők hosszú, fekete köpenye, sejlában, ami a fejkendő, és burkában, ami az arcot eltakaró maszk. Persze az is benne van ebben, hogy mégis hol vennék jó néven a világban, ha az embert kérdés nélkül és célzottan fényképezik idegenek... Ugyanakkor van a tiltásnak valami egzotikus vonzata is, mivel - számunkra legalábbis - keveredik a Kelet misztikumával, meg az iszlám vitatottságával, ami ugyan mindkettő a hiányos ismereteinkből fakad, de na. Plusz persze azzal a rejtélyességgel, hogy nő, akiknek csak a szemét látod, ráadásul eltakarva - márpedig az ilyesmit ha megfejteni nem is tudja az emner, de arra sarkallja, hogy valamit kezdeni kell vele legalább. :) Minden esetre előre utánanéztem tehát, és igen, tilos itt muszlim nőt fényképezni. Úgyhogy dubaji tartózkodásom egyik fő célja muszlim nőt fényképezni. Pontosabban az, hogy közös fotót készítsünk muszlim nővel, ami tilos. Így már szinte ezért jöttem ide. :P

Amúgy azóta számos ittenitől is megkérdeztem, és kivétel nélkül mindenki megerősítette, hogy nem szabad. Van, aki szerint illegális, más szerint csak nem szokás, és botrány lehet a vége, mások szerint sértés, de a közös pont, hogy ne. További akadály, hogy azért annyira nem jellemző itt, Dubajban, hogy tetőtől talpig feketébe öltözött nők járkálnának, akiknek csak a szemük látszik ki. Ugyanis főleg az őslakosokra jellemző - de ők meg nem nagyon jönnek be az általunk ismert városrészekbe, a turistás helyekre, ráadásul kevesen is vannak. (Az őslakosok az egész országban, így Dubajban is törpe kisebbséget jelentenek, az Emirátusok lakóinak 90%-át azok adják, akik más országokból ide jöttek dolgozni, lényegében az őslakosoknak fejlesztve az országot, akik dúsgazdagok lettek az olajdollárokból, manapság meg az idegenforgalomból és ingatlanbefektetésekből.) Szóval nem gyakori, de azért nem is extrém ritka, hogy teljesen eltakart nővel találkozzam, akit tehát tilos fotózni.

Az igazi tervem, álmom persze az volt, hogy három-négyen legyenek körülöttem a képen a tiltottak közül - ezt is próbáltam, így első kézből kaptam számos alkalommal megerősítését annak, hogy nem szabad. A legtöbb teljesen eltakart nő egyszerűen elhárította az amúgy udvarias, és magyarázatokkal felvezetett kérdéseimet, olyasmivel, mégpedig olyan hangon, hogy igazán tudnom illene, hogy lehetetent kér(dez)tem, hogy "no, no, no, no photo!" Volt, ahol a vele sétáló arab férfi (szintén hagyományos viseletben, talpig fehér köpenyben, és a szokásos fejkendőben) azt válaszolta, hogy nem ért angolul, nem tudja, mi a téma. Aztán volt olyan hölgy, aki azt mondta, "ha férjem nem tud róla, az tilos". Ám mindez már mostanában volt, azaz utólag. Ugyanis már első nap megoldottam a kérdést, később már csak kíváncsiságból kérdezősködtem. Úgyhogy persze hülyéskedtem azzal, hogy főleg ezért jöttem ide, viszont már szinte igazi kuriózum lett ez, a várható szankciók miatt meg úgymond "hőstett" (tév)képzete is van a dolognak.

És úgy látszik, itt sem minden nő kezeli ugyanúgy az ilyen tiltásokat sem. (Egyébként teljes véletlen, de épp ma volt szó erről, amikor a muszlim idegenvezető kitért arra is, hogy "nem a vallás kötelezi a nőket arra, hogy talpig eltakarva járjanak", illetve szerinte "gyakori tévedés, hogy azt hiszik, a férfiak kényszerítik rájuk, és elnyomják a nőket, de nem, a nők az idők során maguk választották, alakították a viseletüket, ma már pedig csak az hord ilyesmit, ilyen hagyományos viseletet, aki akar, a hölgyek pedig megállnak itt a saját labukon, elég gazdagok és iskolázottak ahhoz, hogy ne legyenek elnyomhatóak". Ez is egy meglátás, de fenntartásokkal kezelem, nemtom.)

Minden esetre tehát az első napon Dubaj egyik ismert részén, a Marinán sétáltam, amikor észrevettem egy kis ABC-üzletbe betérő fiatal, teljes fekete viseletben lévő nőt, az üzlet egyik kínai alkalmazottja meg jött kifelé. Előadtam neki, mi van, azt mondta, ő nem tudja, részéről mehet az egész fényképezés, de szerinte is tilos lenne ez amúgy. Átirányított viszont pár épülettel odébb, hogy az ott dolgozók teljesen tisztában vannak a törvényekkel és a szokásjoggal. Odamentem, megkérdeztem, azt mondták, nem szabad. Visszamentem, ekkor már épp fizette a kosarába tett áruját a hölgy, és közvetlenül megkérdeztem tőle, beállunk-e képhez. Ő is, meg az üzlet alkalmazottai is benne voltak (utóbbiak egyikre fotózott a telefonommal), sőt, mindannyian mondták, hogy részükről itt bent mehet a dolog, vállalják, csak ne az utcán, mert ott baj lehet belőle. Ezt mondta maga az alany is: mégpedig olyan csillogó szemmel, mint aki érti is ráadásul, hogy ez az egész kis humor, kis érdekesség, és amúgy sem veszi komolyan a tiltást. Tessék, itt a fotó, akár mehetek is haza. ;)

(A képek egyetlen kattintással nagyíthatóak, úgy az igazi.)

20180219_152708.jpg

20180219_152724.jpg

20180219_152741.jpg

Amúgy az utóbbi képen megfigyelhető az is, hogy míg neki csak a szeme látszik, nekem a szemem van eltakarva. :) Persze a teljes kontraszt nem egészen így nézne ki. Hanem hogy hogyan, abba tessék belegondolni. De a teljes kontraszt elérése már nem volt célom. Szerencsére.

És, hogy ez a téma is kerek legyen, ma meg ezt találtam egy bazárban. Szerintem olyan édesek, hogy meg kell zabálni. Kis burkás, meg mindenes hűtőmágnes-nők, emlékbe. :)

20180220_221629.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr913685924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása