Egy újabb könyvben szerepelnek az írásaim, szerepel a blogom. Hát, köszönöm. De ez mégsem ilyen egyszerű.
Magyarországon megjelent ugyanis Andrassew Iván író, újságíró új könyve, Ne vígy minket a kísértésbe címmel. A kötet Tőkés László piszkos – és elhazudott – ügyeiről szól. Többek között a volt felesége tanúságtételei alapján. Olyan magánügynek induló dolgairól, amelyeket sajtótájékoztatókon tagadva a közügy szintjére emelt. És több forrásból is tudomásom van róla, hogy a szerző az én bejegyzéseimet is felhasználta, beépítette a kötetébe. Azokat a posztokat, amelyeket a jelen blogban publikáltam.
Volt már rá példa, hogy a blogbejegyzéseimből politikai botrány kerekedett (ld. az MSZP-Nyakó-Ujhelyi ügyet), meg könyvben is szerepelnek már posztjaim (ld. Kuszálik Péter legutóbbi kötetét). Úgyhogy precedens, az van. Sőt, ugyan én még az Andrassew-könyvet nem szereztem meg, de feltételezem, hogy korrekt hivatkozásokkal vett át a blogomból passzusokat. Egyébként fel is vettem vele a kapcsolatot, s azt mondja, rövidesen küld egy példányt a kötetéből, s egyúttal kitűnőnek nevezi a blogomat. Mondanám is, hogy rendben, örülök – de a dolognak van ám több más vonzata is.Először is: semmilyen módon nem adtam hozzájárulásomat ahhoz, hogy az írásaim kötetben szerepeljenek. Az aztán már az én dolgom, hogy egyébként lazán kezelem a dolgokat, hiszen alapvetően azért van a blogom, hogy tessék, szabadon olvassa, aki csak óhajtja. Ám az már más, ha egy eleve botránykönyvnek (s ezzel együtt ráadásul potenciálisan bestsellenek is) ígérkező könyvbe vesz át tőlem bárki bármilyen passzusokat. A beleegyezésem nélkül.
Szó se róla: van bőven mit írni Tőkés László mocskos ügyeiről. Is. És itt ezen az is szócskán szintén hangsúly van. A további gond ugyanis a kötettel az, hogy gyanúm szerint a másik politikai oldal áll mögötte, az MSZP-RMDSZ, amely nemkülönben tele van piszokságokkal. És az eszközökben sem válogat. Nagy a gyanúm, hogy az egyik eszköze épp ez a könyv. Ismétlem: van bőven szennyes, amit akár kötetben is ki lehet teregetni, akár Tőkésről, akár az ellenfeleiről – ám ezzel egyidőben azon túl, hogy néhány örökké tagadott igazságot megírnak, egyúttal politikai odacsapásra is használják a kiadványt. Ráadásul ez a könyv épp most jelent meg, a romániai önkormányzati választások előtt – amelyeken Tőkés pártja először mérheti össze az erejét az RMDSZ-ével...
Mindez persze egy pillanatra sem mossa tisztábbra Tőkés Lászlót sem azokban az ügyeiben, amelyekről a Ne vígy minket a kísértésbe című könyv szól. De azokat sem, akik kampányeszközként terjesztik, épp most. Az egyik oldal fű alatt épp most teríti a kiadványt Erdélyben, postán küldözgetik papoknak egyelőre. Ők pedig tovább ennek-annak. Maga Tőkés pedig hogy reagált Andrassew Iván könyvére? Ahogy szokott, amikor számára kényelmetlen igazságok kerülnek nyilvánosságra: közleményt adat ki, hogy "a magyarság elleni hazugságkampányról" van szó, meg más blődségek, valamint pert indít most is, a szerző és a kiadó ellen. Szóval semmi újdonság.
Viszont mivel két ilyen oldal, két ilyen koszos mocsári szörny háborúzik, amelyek közül egyik sem jobb és tisztább a másiknál, én nem kívánok besározódni az ő sárdobálásukban. Pedig mondom: sarat igazán termelt mind a két fél, van mit dobálniuk. Ám azt, hogy bármelyik oldal az én írásaimat használja fel a másik ellen, határozottan visszautasítom.
Andrassew Iván
A könyvet azért majd elolvasom. Információs forrás is ugyanis. Hiszen már most íródik a jelenkorunk, az elmúlt 23 év történelme. Csak egyelőre fekáliáról, fekáliával. Ez a könyv is egy fejezet benne.
Később aztán, évek, évtizedek múlva majd minden tisztább lesz. Mindig. Elkerülhetetlenül. Csak sokan elfelejtik ezt néha.
