Zsákfalu Nagyszántó. Ami azt jelenti, hogy eléggé elzárt helyen fekszik, csak egy útirányból lehet megközelíteni, és tovább sem közút, sem vasút nem vezet, nincs rajta sem átmenő forgalom, sem más irányokból beérkező.

Ez már önmagában is elég érdekes a látogatónak. Plusz Nagyszántó a magyar határ mellett fekszik, és emiatt a legutóbbi rendszerváltás előtt szinte erődítményként őrizték, már a falu bejáratánál is katonák posztoltak, és oda építettek számukra több emeletes őrházat is, és a település határában, a mezőkön is járőrök teljesítettek szolgálatot, hogy minél kevesebben tudjanak átszökni a szántásokon át a pár száz méterre lévő Magyarországra.

Még régebben viszont földesurak használhatták itt ki még jobban az embereiket is, de egyébként magának a szántóföldnek az adottságait is, ami viszont igen jó minőségűnek számít. A Bihar megyei település Árpád-kori, nevének első írásos említése 1219-ből való, viszont persze a földesurak regnálása igazából a 18. században teljesedett ki. Az egyik leggazdagabb és legismertebb földbirtokos család a Bige família volt. Az övéké volt az a kúria, amelynek elhagyott épülete még mindig áll a településen, a mai óvoda mellett. Ennek a bejárását mutatom meg most a videón. De itt, lennebb van még egy csomó érdekesség arról, ami ott látható.

A több generációt felölelő Bige család kúriája volt ez, nagyon sokáig. A legutolsó ismertebb tulajdonos és földesúr sírja a néhány méterre levő templom udvarán van, az utcáról is látható legelső sírkő az övé, ezt a videó végén is megtekinthető. A helybeliek szerint is hozzá köthető legutolsó igazi földesúrként ez az ingatlan. A későbbi leszármazottak ugyanis természetesen már nem voltak nagy földbirtokosok, hiszen a rendszerek is változtak, és nem is tették ezt lehetővé. Az utóbbi években pedig egy olasz állampolgárnak adták el az épületet, akitől pedig nemrég megvette az önkormányzat. Ezzel együtt az egész épület mind a mai napig elhagyott és romló állagú. Néhány éve már megpróbáltam a bejárását, ám akkor néhány dühösebb helybéli megakadályozta ezt. Így szinte természetes volt, hogy most, amikor véletlenül ismét erre jártam, megoldottam a dolgot.

Az épület belsején egyébként látszik, hogy sokáig rendezvényháznak használták, megerősítik ezt a helybeliek is. Egy itteni néni például azt meséli, hogy 1973-ban volt a lagzija, és azt is a volt Bige-házban tartották. „Már akkor is a települési néptanács adta ki ilyen rendezvényekre ezt” – emlékszik vissza. Tehát vélhetően már sokkal előbb államosították a Bige-házat, pár élvtizeddel később, a rendszerváltozás után pedig visszakapták az örökösök. Csak nem tudni, hogy mi lett velük. Egy falubelit sem találtam, aki tudná.

Érdekesség egyébként, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere jelenleg a műtrágyagyártásból vagyont épített Bige László, aki az utóbbi években attól vált a szélesebb nyilvánosság számára is ismertté, hogy a Fidesz a saját maffiamódszerével, azaz zsarolással, fenyegetéssel, zaklatással tőle is megpróbálta elorozni a jól menő vállalkozását, mint annyi más magyar üzletembertől, hogy azt is a Fidesz-maffia részévé tegye, és annak szolgálatába állítsa. Már ott tartottak, hogy bírósági eljárást indíttattak ellene, börtönbüntetéssel is fenyegették Orbán Viktorék, mire Bige – aki maga sem kizárólag a legtisztább módszerekkel gazdagodott meg, és ezt sosem tagadta –, válaszlépésként egy interjúban jelezte, hogy ha nem száll le róla a Fidesz-bűnszervezet, akkor számos vezető fideszes mocskos ügyeit ki fogja teregetni. Erre – mit ad isten – épp egy hónappal ezelőtt felmentették minden vád alól. Nos, ez a Bige László Nagyváradról származik, márpedig Nagyszántó épp csak néhány kilométerre van a várostól. A kúriának otthont adó faluban többen gyanítják, hogy pontosan a szántói Bige családnak a leszármazottja lehet. Frissítés: azóta megerősítést kaptam, hogy igen, ő a szóban forgó, nagyszántói Bige családnak a leszármazottja.

És jöjjön egy kis történeti háttér. Ahhoz képest, hogy Árpád-kori a település, valamit régi, földbirtokos család a Bige família is mindkettőről igen kevés információt, forrást, anyagot lehet találni. Végül az Országos Széchenyi Könyvtár birtokában levő kötetben találtam némi információt. A könyvet ifj. dr. Reiszig Ede írta, a címe: Bihar vármegye nemes családai. Az áll benne, hogy

„A mai Bihar vármegye területén, a tatárjárást megelőző időben, a XI. és a XII. században letelepült nemzetségekről vajmi kevés okleveles emlék maradt reánk. A XIII. század első feléből (1205-35) fenmaradt Váradi Regestrum már több birtokos emlékét őrizte meg, bár az abban előforduló egyes birtokosoknak, a tatárjárás után kiadott oklevelekben felsorolt nemzetségek tagjaival való vérségi összeköttetése csak ritkán mutatható ki.”

A családról pedig ez: „Bige. (Nagyszántói). A család II. Ferdinánd királytól 1627. jun. 26-án nyert czímeres nemeslevelet. A család a XVII. század folyamán Erdélyből Heves vármegyébe telepedett, melynek bizonyítványa alapján 1759-ben nemessége Bihar vármegyében is elismertetett. 1755-től kezdve már Nagy-Szántón volt birtokos. Tagjai közül: György 1688-ban Tököly Imre főtisztje, a kit ura, Nagy-Váradról történt eltávozása alkalmával, helyetteséül hátrahagyott. Márton 1811-ben ord. fiscalis. Károly 1848. előtt a vármegyei ellenzék kiváló tagja, 1848-ban főszolgabiró. Gyula jelenleg kir. itélőtáblai bíró; György tb. főszolgabíró Nagy-Váradon."

A család címeréről pedig azt írja, "Czímer: kékben, kisdedeit vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: görbe kardot tartó pánczélos, könyöklő kar. Takarók: kékarany-veresezüst."

Zárásképp akkor íme a címer: