Megint átmentem Magyarországra bringázni. Ezen a határon átvezető kerékpárúton, amelyik Nagyváradtól Berettyóújfaluig tart. Nem új az a jelenség, amit mutatok, azt hiszem, hogy írtam is már róla, viszont most pár fotóban is megmutatom, mi a különbség a két országbeli útszakasz között. Na nem mintha Magyarország mostanság rendes ország lenne, ám még mindig nem sikerült teljesen lezülleszteniük és tönkretenniük.
Az uniós támogatásból épült, alig pár éves bicikliút romániai szakasza a semmibe vezet, és a vége, ami épp a borsi határátkelő területén van, eleinte rossz, aztán még rosszabb, aztán karasztrofális, míg végül egyszerűen eltűnik az egész út. Semmi átvezetés, a magyar oldalon bukkan fel csak újra, de ott is a főút másik oldalán, és egészen magára találva. Így végződik tehát nálunk, Románia legnagyobb nyugati határátkelőjénél, a Nyugat kapujában, meg minden ilyesmi:
Ráadásul ha erre igyekszik haladni a kerékpáros, akkor nem is jó helyre jut. A számára is érvényes határrendészei ellenőrzés ugyanis nem esik útba (mármint "útba", mivel maga az út elfogy), hanem a személygépkocsi-sávoknál van az is.
A magyar oldalról viszont elegendő egyetlen képet mutatnom. Ez rögtön az átkelés után van, Magyarországon. És a többi része is nagyjából ilyen, illetve minimum ilyen. Mondjuk az is igaz, hogy magyar oldalon nem közvetlenül a bicikliút mellett halad a nehézgépjármű-forgalom, hanem olyan a terep adottsága, hogy el tudták választani a kettőt. Mert jó részt a teherforgalom felelős a rombolásért. De vajon a helyreállításért ki? Látom, senki.
Hát: oké, köszi, helló. És köszi az Unió pénzét. Erre is.