Úgy néz ki, hosszabb ideje készen van, bár én hivatalos bejelentést nem láttam erről, ahogy arról sem, mi lett az omlás miatt indított perekkel. A nagyváradi Kálvária-dombon manapság Gombaként ismert kilátóról és a domb ezen egész oldaláról van szó, ami zöldövezet és sétány is.

Évek óta újabb és újabb felújítások alatt állt. Ma megnéztem, mi a helyzet. Nos, a kétszer is megcsúszott domboldal újjáépítése készen van – de nem tűnik újnak, sőt, ahol csak lehetett, meghagyták még a legelső felújítás során odakerült elemeket. Így a végeredmény egy nem rossz, de már most láthatóan kissé megviselt konstrukció, amelyen látszanak az utóbbi évek. És szokás szerint a részletekre a kétszeri átépítés során sem figyeltek, itt sem, úgyhogy – mint az errefelé gyakori – nem is kell nagyítóval keresni hibákat: vannak simán a földön futó kábelszakaszok, ahol pedig kiásták neki az árkot, de nem tették bele, valamint számtalan rossz illesztésű járólap, szegélykő, már feljövőben lévő padlógerenda a kilátókon, a helyére vissza nem rakott kuka, ronda betonozás, továbbá az EU-pénzből megejtett átépítéskor létrehozott új Gomba kávézó most is zárva van, mint évek óta mindig, de az egyik tartóoszlopa már ázik belülről, a régi Gomba vendéglő pedig a maga szedett-vedett módján távolról rendben van, közelről nincs, az utóbbi épület háta mögött, azaz a dombtető többi részén meg a szokásos rendetlenség az úr. Mindezzel együtt és összességében egyelőre tűrhető állapotban van az egész, és kellemes séták célpontja lehet.

Sőt, mint a videón is látható, a felújítás után az egyik kilátó alatt nyári szállásként szolgáló helyet is kialakítottak maguknak hajléktalanok. Ez a legszebb panorámájú ilyen azon ad-hoc hajléktalanszállás-helyek közül, amelyeket a városban láttam. De persze nekik így sem lehet kellemes, aki viszont felfedezi, annak pár pillanatig érdekes. Maga az a tény is, hogy ezen a helyszínen is van ilyen. (Megjegyzem, a Gombához felvezető sétány bejáratánál, az árkád mellett volt egy őrbódé, amiben őr nem volt így egy időben épp abban laktak hajléktalanok, de a bódét már elvitette az önkormányzat.)

A személyes kedvencem is látható a videón: itt a domb lábánál lévő három öntöttvas-tábla, amelyek pár éve, az első felújításkor kerültek oda. Beléjük van vágva, skiccszerűen egy-egy épület – középül a nagyváradi vár –, és mögöttük reflektorok vannak, amelyek (ha még működnek) sötétben megvilágítják a vastáblákat, így a vázlatszerű rajzok bevágásain átüt a fény. A táblák nagyon hamar megrozsdásodtak, sokan ezt is kifogásolták – de szerintem így jól néznek ki. Most és itt esztétikus végeredménye lett annak, ami a legtöbbször és máshol hanyagság.

Az egésznek a története is érdekes:

Már a 2010-es évek elején tervezte a nagyváradi önkormányzat, hogy felújíttatja és részben átépítteti a domb azon oldalát, ahol a tetejére vezető, kanyargó sétány van. Végül először 2015 december 27-én adták át a teljesen felújított részt. Amit román–magyar uniós pályázat révén kapott 1,9 millió euróból renováltak. Két nappal a pályázat elszámolási határideje előtt nyitották meg: az 1,8 hektáros parkot 3,9 hektárosra bővítették, miután az önkormányzat megkapta a görög-katolikus egyháztól a szomszédos telket is, a sétány mentén közvilágítással ellátott kilátókat, pihenőhelyeket, információs pontot is kialakítottak, és egy (az előbb már említett) új vendéglőt építettek. Aztán 2016. november 12-én a parkosított rész és a sétány egy földcsuszamlás miatt tönkrement: a csapadékos időjárás felpuhította a frissen kialakított felső földréteget, amelyik megcsúszott lefelé, és mindent magával sodort. Az önkormányzat később kártérítési pert indított a tervezőktől a kivitelezőkig minden érintett ellen. Ám így is közpénzbe is került a kármentés, ugyanis egyrészt a váradi önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az uniós támogatásnak a tervezésre adott egy részét, és vállalnia, hogy helyi költségvetésből teljesen újjáépítteti a domboldalt. Ezt követően évekig tartó huzavona indult, amelynek egyes szakaszaiban zajlott, más fázisaiban állt a munka a helyszínen. A domboldalt a földbe ásott betongerendákkal rögzítették, erre került aztán újra a felső réteg. Hol az érintett cégekkel fennálló vitákra, hol pénzhiányra, hol a koronavírus-járvány miatti lezárásokra hivatkozva nehezen haladt a munka. Ráadásul 2022. január 4-én ismét földcsuszamlás volt, a már zajló munkálatok helyszínén 700 négyzetméteren ismét megindult lefelé az akkor ismét csapadékos időjárás miatt átázott felső réteg. Még az első földcsuszamlás után az önkormányzat a Gavella vállalkozással szerződött a helyreállításra, amire 2,6 millió lejt adott. Közben tehát beperelte a korábbi kivitelezőket, majdnem ugyanekkora összegű kártérítést kérve. A bírák úgy foglaltak állást, hogy a kártérítési igényt túl későn nyújtották be, ezért azt elutasították. Erre a városvezetés a fellebbviteli bírósághoz fordult. Közben végül elkészült a domboldal. Itt egy minigaléria, a kilátás egy részével:

Kálváriának hívják tehát a régi magyar nevén, és a jelek szerint az utóbbi években új jelentéstartalommal is sikerült megtölteni ezt. Szóval most egy darabig úgy nagyjából okés, meg ismét tavaszelő is van, úgyhogy most néhány évig még úgy látogatható, hogy összességében rendben lévő. Még nem kezdődött meg az ilyen projektekre jellemző rohamos állagromlása, ami szinte mindig be szokott indulni az adott uniós támogatási projekt lezárulta után. Vagy azonnal vagy néhány évvel később.