Most nem a csontvázakra gondolok. Mert azokat is találtak, és nekünk, laikusoknak általában azok a legizgalmasabbak, de azokról külön írtam, videóval és képekkel, érdemes megnézni, itt, ni. Hanem most arról van szó, ami mostanság a legszembeötlőbb a helyszínen, és ami mellett naponta eljár a fél város.
Szóval néhány nap múlva lesz egy éve, hogy mindenféle leletek kerültek napvilágra a nagyváradi vár főbejárata előtti részen, az ortodox katedrális körül. Mélygarázs épül oda, és az ilyenkor kötelező, az építkezést megelőző ásatások során már tavalyi ilyenkor is érdekességek kerültek elő (erről a fennebb lévő linken lehet olvasni). Ám az azóta eltelt időben folytatódtak a feltárások, és a múlt év végére már újabb érdekességeket ástak ki. A mai ortodox katedrális hátánál találtak például templommaradványokat, nagyobb lakóházak körvonalait, és az egész területre jellemző, hogy több rétegben több korszak emlékei kerültek elő. Azonban a legszembeötlőbb az ortodox katedrális két oldalánál van: pár hónapja masszív, dupla téglafalak láthatóak ott. Ezek mellett járunk el sokan, sokszor, de nem tudjuk, mik ezek. Néhány napja letakarták őket, állagmegóvás céljából, ezen a ma készült képen mutatom, hogy néznek most ki. De aztán rögtön le is rántom róluk a leplet.
Nem sokkal a betakarásuk előtt készítettem egy fotósorozatot is az egészről. A következő képeken jól látható, mik mellett járunk el mostanság.
Már tavaly év vége óta furdalta az oldalamat, mik lehettek ezek a most napvilágra került hosszú, párhuzamos falak. Bár szerintem nyilvánvaló, hogy az egy régi templom hajója. Csak furcsa, mert egyrészt ahhoz túl nagy, illetve túl keskeny is, másrészt ezen a területen a Péntekhely nevű település állt, Nagyvárad kialakulását megelőzően, a maga lakóházaival, szóval nem világos, hogy fért itt el egy ilyen nagy és szokatlan formájú templom. De azért megkérdeztem az egészről egy váradi történész ismerősömet. És kiderült, hogy szó sincs erről.
Forrásom (aki szívesen beszélt, de névvel szerepelni nem akar), a következőket mondta el:
Azok a váradi vár elővédművei. Az 1692. évi ostrom után építették a Habsburgok. Amolyan ék alakú, külső bástyák, szaknyelven ravelinek.
Hozzátett még pár izgalmas infót: "Ez volt a 17-18. század fordulójának egyik nagy hadászati újítása. A várvédelemben a tulajdonképpeni erőd csak az utolsó védelmi vonal volt, megelőzték azt a képeiden is látható, nemrég feltárt ravelinek. A csatározások nagy része a ravelinekért folyt. Ezekre azonban csak addig volt szükség, ameddig reális veszély volt a törökök visszatérése. A 18. század közepére már értelmetlenné váltak, a fenntartásuk költséges volt. Így elhagyták, feladták azokat, és lassan rátelepült az egészre Váralja. Később pedig pofátlanul ráépítettek mindent. Először a tömbházakat (azok miatt el is bontottak egy sor ilyen régi falat), később az ortodox székesegyházat. A falak folytatódnak a mai székesegyház túloldalán is. Ezek persze eredetileg jóval magasabbak voltak. És a két párhuzamos fal között fel voltak töltve földdel, előttük sánc volt. Gyakorlatilag ágyúgolyóbiztos töltések voltak, a várfal előterében."
Egyébként a képeken látható még egy kerek, kútszerű építmény is. Arról ezt mondta: "Az valóban egy több száz éves kút. És a feltárás teljes területén van belőle több is, melyik milyen: tégla-, kő-, valamint vegyes falazásúak. Van köztük modern és késő középkori is. Egyébként az igazi érdekességek az ásatásnak azon a részén vannak, amelyik a gyaloghíd hídfője alatt van. Ott van legalább két templom maradványa, az egyik talán 12. századi, a másik gótikus. Azok körül van régi, több száz éven át működött temető, arrébb pedig egyéb középkori épületek." (Ezeket már bemutattam régebben, mivel ezen a területen forgattam én is a bejegyzés elején említett videó egy részét, tehát az olvasók ott is újra körülnézhetnek, ha a poszt legelején lévő linkre kattintanak.)
És hogy hogyan tovább? Az ásatások egyébként most elvileg készen vannak, vagyis további feltárás nem lesz, a dolgok jelenlegi állása szerint. Szokatlanul pozitív fejlemény azonban, hogy a bukaresti szakhatóság egyrészt elégedetlen is, mert túl felületesnek ítéli a feltárásokat (bár tény, hogy ilyen építkezési beruházások előtti, kötelező ásatásokon mindig az építkezés megrendelőjének nyomása alatt dolgoznak, szóval nem csoda, hogy sietnek, ha még siettetik is őket) , másrészt úgy döntött, hogy amit találtak, azt konzerválni kell. Ezért is takarták le tehát az egykori ravelineket, ám, hogy pontosan hogy lesz megoldva a feltárt, értékesebb épület- és építménymaradványok megőrzése, az még nem ismert. Viszont szintén a bukarestiek azt is elrendelték, hogy a területre tervezett mélygarázs terveit úgy kell módosítani, hogy a felszínre került régi falakat ne kelljen bolygatni az építkezés során. E tervek módosítása már folyamatban van.
Most pedig, hogy már tudjuk, mik ezek, nézzünk körül alaposabban a környéken: itt egy galéria, kattintásra nyílik.
