Blogosz

MESE NINCS.

Az Ön távolmaradása a PSD-nek kedvez!

2019. november 19. 23:17 - BlogoszEditor

Most vasárnap lesz a döntő. A képlet nagyon egyszerű. (Sokkal jobb lett volna mindannyiunknak, ha kicsit bonyolultabb, azaz Iohannis és Barna között dől el, de ez nem jött össze. Ám ha azért akarta a választó Barnát, hogy kiejtse vele a PSD-t – és ez végül nem sikerült –, akkor az a logikus, ha most is voksol, hiszen ugyancsak a PSD ellenében teheti.)

A tét nem az, hogy a két döntős közül ki nyer, mert azt lehet tudni, hogy Iohannisnak annyi előnye van, hogy ő fog győzni. És mégis van tétje a második fordulónak, mégpedig az, hogy mennyire kap ki a PSD jelöltje, azaz Dăncilă. Ugyanis ha nagy arányú vereséget szenved, akkor a párt visszább szorulhat, és ez kihathat a jövő tavasszal esedékes önkormányzati választásokon, valamint a jövő év végén tartandó parlamenti voksoláson elért eredményeire is. Vagyis minél jobban leszerepel most, annál jobban gyengül a közeljövőre nézve is. Iohannisra szavazva a PSD gyengülésére is szavazunk.

Azért megjegyzem azt, hogy épp az előző államfőválasztás előtt is voltak már ilyen hangok, sőt, akkor a PSD vezetésének berkeiből is érkeztek ilyen jelzések, a párt vezető képviselői és maffiózói közül is sokan tartottak a tömörülés összeomlásától – aztán semmi. Például a formáció tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu tételesen azt mondta az előző elnökválasztásokkor, hogy ha azt nem nyerik meg, akkor a PSD szét fog esni – és nagyon nem nyerték meg, sőt, akkor óriásit fordított az álláson Iohannis, és így tudott győzni, ennek dacára a PSD még mindig nem esett szét, pedig már eltelt öt év. Ellenkezőleg: az akkori elnökválasztás elvesztését követően a parlamentit már megnyerte, nyomasztó fölénnyel, és kormányt alakított. Szóval a PSD-t nagyon nehéz hátrébb szorítani. Most is fennáll a veszélye, hogy bár a mostani államfőválasztást elbukja, a jövő évi parlamenti választást megnyerheti, és akkor megint ez a párt fog törvényeket alkotni. Amelyeket csak kis részben lesz képes visszafogni az államfő. Tehát mindig, így ezúttal is érdekünk, hogy odasózzunk a PSD-nek. Hátha megreped már egyszer, harminc év után. Ehhez pedig voksolni kell Iohannisra most, november 24-én. Jelenleg tehát ez a tét.

Persze kérdés az, mire fogja felhasználni az újabb mandátumát Iohannis – dehát ez minden alkalommal kérdés, bárkit is válasszunk. Emlékeztetnék viszont, hogy a PSD-vel valóban állandóan harcolni kell az 1989-es váltás óta, és oda sem jutottunk még el, hogy biztonságos távolságba sikerüljön visszalökdösni, ahol megreformálódhatna. Ami például az elnökválasztásokat illeti, a rendszerváltás óta eltelt harminc év során egyetlenegyszer sem történt még meg, hogy a PSD ne lett volna ott a második, döntő fordulóban. Ahogy ezúttal sem jött össze ez. Sőt: a döntőben az egyetlen biztos mindig a PSD jelöltje, és évtizedek óta mindig az ellenfele változik csak, illetve az, hogy a kihívójának épp milyen pártkombinációk alkotják a hátországát. Minden alkalommal több pártnak kell összefognia ahhoz, hogy szembe mehessen ezzel az eggyel. Legutóbb is ez volt a helyzet. Itt egy kis galéria Iohannis akkori, azaz öt évvel ezelőtti anyagaiból (katt rá, és az oldalt megjelenő nyilakkal lehet benne lapozni, gyönyörű fényképek, már nem azért mondom, mert én fotóztam).

Az előző államfőválasztáson Victor Ponta akkori PSD-elnökkel és miniszterelnökkel mérkőzött Iohannis, és a mostaninál sokkal kiélezettebb helyzetben – óriási meglepetésre – nyert. Úgy, hogy az első fordulóból még Pontához képest 10%-os hátránnyal ment tovább, a másodikra azonban ledolgozta ezt, sőt, még rátett további majdnem 10%-ot, több, mint egymillió szavazattal győzve (54,4%-45,5% arányban). Íme egy kis emlékgaléria Ponta akkori kampányanyagaiból is (katt rá, és az oldalt megjelenő nyilakkal lehet benne lapozni, elbűvölő fényképek, már nem azért mondom, mert én fotóztam).

Annyi változott mostanra, hogy a PSD jelenleg gyenge korszakában van. Az idén tavasszal tartott EP-választáson szinte katasztrofális eredményt ért el. Most, az elnökválasztáson pedig – története során először – azért küzdött csak, hogy egyáltalán bejuthasson a jelöltje a második fodulóba. És miután ez sikerült, most csak a várható vereség mértékének csökkentéséért kapar. De azt is vadul és erőszakosan.

A PSD számára most az lett volna a katasztrofális vereség, egyszersmind a súlyos belső harcok kirobbantója, ha az első fordulóban nem érte volna el a 20%-os eredményt sem, és kiesett volna a döntőből. Ezt megúszták, mivel nem véletlenül ez a legnagyobb párt – nekik van a legerősebb helyi mozgósító gépezetük is. A most vasárnapi elnökválasztási döntőben pedig az számít tehát, mennyire kapnak ki. Minél inkább, annál jobban meggyengülhet a PSD.

Közismert, hogy mindig a választási részvétellel fordítottan arányosan változik ennek a pártnak az eredménye – mint általában a retrográd pártoké. Vagyis minél kevesebben mennek el szavazni, annál nagyobb százalékot kaszál a kevés résztvevő szavazataiból a PSD, mert ők tudják a sajátjaikat a legjobban mozgósítani, viszont minél többen vesznek részt egy-egy voksoláson, annál kisebb eredményt ér el százalékosan is ez a párt, mert az ő támogatottságuk "feloldódik" a többi párt szavazataiban. Tehát alacsony választási részvételnél sokat számít az a körülbelül három-négy-ötmillió szavazó, akiket a PSD mozgósítani tud, ám minél magasabb a választási részvétel, annál kevesebbet nyom a latban ez a PSD-s tömeg, hiszen ellensúlyozza a többi szavazó, a voksával.

Dăncilă politikai alakulata, a PSD, amely létrejötte óta folyamatosan a legtöbb kárt okozó romániai párt és közben a legnagyobb is nem hazudtolja meg magát: a legmocskosabb kampányhúzásai ennek a tömörülésnek vannak, ahogy megszokhattuk azt is, hogy a legsötétebb választói réteget célozza meg. Most újításokat is bevet: a fénykorát élő álhírek műfajában is nagyot megy, ilyenekkel is bombázza a választópolgárokat, sőt, hamis hírforrásokat is létrehozott ehhez. A fake news tartalmakat saját nevében is terjeszti  a vezető politikusainak közösségi oldalain is unzsenír megjelennek ordas hazugságok , ám a PSD kitalált mindenféle "forrásokat" is, amelyek nem a párt és nem az egyes politikusaik felvállalt nevével osztják a kamut, hanem mondvacsinált médiaorgánumok és fiktív szervezetek álcája mögül. Például a legutóbbi a TEMI News néven fut a Facebookon. Persze ez is kamu "híroldal", és megnéztem: a Facebookon csak ennek az oldalnak a nevében összesen 4 hirdetést adtak fel az elnökválasztás második fordulójának témájában, mindegyik Iohannist lejárató tartalmú, és 16.300 lejt költöttek erre. Vagyis egyedül ez a kamuoldal ennyi pénzt vert el lejárató hirdetésekre. És ez csak egy, a sok olyan oldal közül, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy a kampányban álhíreket terjesszen, valamint hangulatot gerjesszen. Eközben a kampányuk névvel vállalt fősodra is egészen abszurd hazugságokkal van tele. Egészen odáig jutottak már, hogy például az USR-Plus nevében, logójával és betűtípusaival készített hamis hirdetésekben azt terjesztik, hogy ez a pártszövetség bojkottálja a második fordulót, holott ez nem igaz, sőt, az USR-Plus is Iohannist támogatja, és a választáson való részvételre hív. Hasonlóképpen a PSD-sek tételesen állítják, és országszerte terjesztik is Dăncilă kampányanyagain azt, hogy "minden román polgárért harcolnak", miközben "minden más párt minden egyes román polgár ellen van". Ez utóbbi egészen elképesztő. Ugyanakkor nem idegen a PSD-től, hiszen más kampányokban is szoktak kifejezetten ilyen orbitális hazugságokkal dolgozni.

20191107_192622.jpg

Iohannis táborában pedig már hónapok óta azt mutatja minden felmérés, hogy megnyeri a választást. Például ezért nem állt ki tévévitára Dăncilával: egyrészt mert maximalizálni akarják Iohannis győzelmét, tehát nem kockáztatja, hogy esetleges hibákkal százalékokat veszítsen egy vita során (ha nem is vesz részt vitán az ellenfelével, akkor sokkal kevesebbet veszít el), főleg pedig bármiféle vita a határozottan második helyre szorult Dăncilának kedvezne, neki hozna százalékokban mérhető támogatókat. Iohannis most olyan erős, mint ezen a képen (amely az ország nyugati kapuját jelentő Bors-Ártánd határátkelő mellett készült) az őt néző Bruce Willis. Iohannis most akcióhősként lép fel, a témában valóban minden feketeséget megtestesítő PSD ellen harcolva, viszont a nem egészen meggyőző PNL oldalán. Ám ez a választék. És az egyiket – jelen esetben a legrosszabbat – meggyengíteni amúgy is mindig csak egy másik révén lehet. Távolmaradással nem. Sőt, mint láttuk, a szavazástól való távolmaradás kifejezetten a PSD-nek kedvez, az ő százalékának értékét emeli.

Ez a helyzet most vasárnap is. Úgyhogy.

20191008_152129.jpg

Egyébként valóban vannak olyan alkalmak, amikor a távolmaradás a legjobb opció. De most például nem ez van. Hallok olyan közhelyes és sajnálatosan felületes szövegeket, hogy "Iohannis nem sokat tett a magyarokért", "ez nem magyar ügy", és "a mi szempontunknak egyik jelölt sem megfelelő".

A mi fő szempontjanknak megfelelő jelölt pedig igenis van – és az nyilván Iohannis –, továbbá az államfő egyszerűen nem azért volt ott eddig sem, és azután sem azért lesz ott, hogy kifejezetten a magyarságért tegyen, nem ez a feladata, illetve ez nem az ő feladata – ezt leginkább a törvényhozáson és részben a kormányon, na meg a helyi önkormányzatokon és közintézményeken tessék számonkérni –, hanem azért, hogy az európai és euroatlanti úton tartsa az országot, szemben a PSD-vel. Jelen esetben a mi szempontunk is, mint állampolgároknak, hogy ne rontsuk a saját sorsunkat azzal, hogy távolmaradással segítjük a PSD-t, amelyik az elmúlt harminc év során a legtöbb kárt okozta mindannyiunknak, és tette ezt abban az országban, amelyben mi is élünk, azaz ránk is hatással van.

A specifikusan magyar ügyeink mellett nagyon sok olyan ügy létezik, amely nem nemzetiségi alapú, hanem az állampolgárok összességének életminőségét illeti. Sőt, az ügyek többsége ilyen. Az államfőválasztás is az. Így igaz tehát: ez nem magyar ügy – hanem annál is szélesebb ügy, minden állampolgárra kihatással lévő, nemzetiségtől független ügy. Az a szintén bevetett közhely tehát ugyancsak nem igaz, hogy "egy magyar nem nagyon tehet mást, mint, hogy nem szavaz", sőt, a nyitott szemű magyar látja, hogy nem csak magyar témák vannak, hanem nemzetiségtől függetlenül fontos ügyek is, amelyeknek mi is részei vagyunk, hiszen a mi bőrünkre is megy az egész.

És így a rálátással bíró magyar ember nagyonis voksol most vasárnap.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mesenincs.blog.hu/api/trackback/id/tr815309370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ladó Andrea 2019.11.23. 17:45:42

Szerintem az érvénytelen szavazat ebből a szempontból jobb, mintha leadnánk csak úgy Johannisra. Ugyanúgy regisztrálja a "rendszer" az érvénytelen szavazatot is, mint az érvényest, és hiába, hogy a hírekben közölt eredményben nem lesz benne, de ha egy PSD-s oligarcha ténylegesen kíváncsi, hogy épp mekkora az általa támogatott brand, a PSD értéke, akkor úgyis figyelembe veszi az érvénytelen szavazatokat is, amennyiben azok elérnek egy kritikus mennyiséget (nem fognak). Az érvénytelen szavazattal lehet jelezni a mindenkori "ohopéehebb", aka "kisebbik rossz" jelöltnek, hogy bőven van még hely felfelé. Onnan legalábbis egészen biztosan van még hely felfelé, ahol megtámadsz az AB-n olyan 20 éve érvényben levő jogi normákat, amik gyakorlatilag a romániai magyarokat érintik, és egyébként nemzetközi szerződésekkel vannak összhangban. Szóval, fuck you, Johannis, gyáva köcsög vagy, az egyetlen szerencséd az, hogy az ellenfeledre szavazni gyakorlatilag emberiesség elleni bűntett lenne.

BlogoszEditor · http://mesenincs.blog.hu/ 2019.11.24. 00:36:34

@Ladó Andrea:  Csakhogy egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy ezt olvassa ki bármelyik jelölt is az érvénytelen szavazatokból, mivel az elnökválasztáson a magyar megyékben amúgy is mérsékeltebb szokott lenni a részvétel, valamint az érvénytelen voksoknak több oka, üzenete is szokott lenni, többnyire nem az, hogy "van még hova fejlődni", hanem mindkét jelölt teljes elutasítása (én is szoktam érvényteleníteni a szavazatomat, és kifejezetten olyankor, amikor abszolút vállalhatatlanak tartom az összeset, tehát nem azt üzenem vele, hogy "lehetne jobban is", hanem azt, hogy "határozottan nem kelletek"), valamint alapvetően sokat nem is foglalkozik senki a választás után az érvénytelen szavazatokkal - csak ha esetleg elérnek egy kritikus mennyiséget, de ahogy ön is mondja, nem fognak, tehát ez az üzenéses szcenárió amúgy sem lép majd érvénybe, így érdemesebb érvényesen szavazni. Másrészt az elnökválasztásnak van a legkevésbé nemzetiségi töltete, ez lényegében nem erről szól - erre majd kitérek a következő blogbejegyzésemben, meg az ön által említett alkotmánybírósági ügyre is. Továbbá itt most a tét az, hogy az elmúlt harminc év legkártékonyabb pártjának, a PSD-nek minél rosszabb eredménye legyen (ráadásul máskor is, de legutóbb tavaly télen is, csikorgó hidegben még tüntetni is jártunk ellene, alig várva az alkalmat, hogy szavazáson is odasózhassunk, most itt az alkalom), és ehhez csak a Iohannisra érvényesen leadott voksok vezetnek el, az érvénytelenek a PSD-t segítik - de ez lényegében benne van a fenti bejegyzésemben.

Ladó Andrea 2019.11.24. 16:26:05

Jaj én személy szerint nem azért mentem csikorgó hidegben tüntetni, hogy utána egy gyáva köcsögre kelljen szavazzak. Az a minimum, hogy az AB óvás után én nem szavazok Johannisra, és ezt Johannis bele is kalkulálta, mikor ezt a totál fölösleges lépést meglépte. Az ő baja,

és én különösebben nem is agitáltam, hogy mindenki szavazzon érvénytelennel, felőlem mindenki úgy szavaz, ahogy akar, nincs bennem düh vele szemben, vagy ilyesmi, de igazság szerint mégiscsak azt kellett volna tennem: kampényt indítani, hogy szavazzunk explicit érvénytelennel. Csak nem volt időm. Vagy mittomén.

Az etnikai szavazás nyilván hülyeség, de a sajátos etnikai okok attól még léteznek, ennek a kettőnek annyira nincs köze egymáshoz, hogy egyenesen ellentmondanak egymásnak, legalábbis az erdélyi magyaroknál.

Viszont ha valamikor büntetni kell, az leginkább most van (-bár büntetni bármikor lehet-), mert most nincs különösebb gyakorlati tétje az egésznek (az elnök egyszer küldhet vissza törvényt a parlamentnek, és AB óvást nem csak ő nyújthat be, s hát különben is látjuk, hogy még abban sincs köszönet), tehát, itt, az államelnök-választásnál számítanak leginkább a szimbólumok. Az elnök tulajdonképpen egy mintapolgár kell legyen, úgy van körülírva az alkotmány szerint is a békeidőbeli tevékenysége, és abba nem fér bele, hogy egy kisebbséggel köcsög.

Az egy dolog, hogy az RMDSZ arra kondicionálta őt már kezdettől, hogy köcsög legyen velünk, mert kezdettől ott támadták őt, ahol csak érték, de attól még Johannis nem kell úgy táncoljon, ahogy az RMDSZ golyói fütyülnek. Az elnöknél nem fér bele, ha gyáva, megalkuvó, és mindent megtesz, hogy benyaljon a többségi szavazatokért. Legyen karaktere, ne totál érthetetlen mértékben legyen puhatestű populista.

Keziccsókolom, Johannis. Bár az én szavazatomon múlna -- de sajnos nem fog. Remélem, az utódja nem egy faszkalap lesz.

És teljesen mindegy, hogy az egyik jelölt és pártja minusz 200, a másik csak minusz nulla egész öt. Bár érje el a nullát, érdemeljen egy pecsétet. Az önmagában nem teljesítmény, hogy ha nem vagyok én, akkor jön a PSD. (Analógiaként, ez a Gyurcsány egyedüli érve maga mellett az öszödi beszédben: ha nem én, akkor jön Orbán. Köszi, Feri, leülhetsz. És, ahogy kell, jött Orbán.) Szóval, ha rendszert akarsz váltani, legalább érd el a nullát.

Lisbette 2019.11.24. 19:21:28

Romániában élünk és azon belül nem valami magyar mini államban, az ország érdeke a kisebbség érdeke is. A szavazás nem függhet kedvtől vagy szimpátiától, mert állampolgári kötelesség. Büntetném azt, aki nem megy el szavazni.
süti beállítások módosítása